Legendás Lények Gondozása (LLG) tanterem

*Felpillant a pergamenek mögül.*-Á sziasztok!*Mosolyog a lányokra.*
-Gyertek csak nyugodtan közelebb!*Mosolyog bátorítóan a két leányzóra, miközben ő maga is feláll és előre sétál.*
-Foglaljatok helyet. Susi, te kérlek ide, z ablak mellé, Cera tiéd lesz a bejárat felőli pad. Pergament, pennát és tintát találtok a padon.*S valóban, ahogy megfordulnak, Teofana csettint a kezével és máris megjelennek a szükséges felszerelések az említett padokon.*
-Először az írásbeli résszel kezdjük. Válasszatok ki egy-egy szárnyaslovat és mutassátok be. Írjatok le mindent, amit róla tudtok! Jó munkát kívánok!*Mosolyog a lányokra, aztán visszasétál íróasztala mögé.*

//Szóval tessék a fantáziára hagyatkozni! A dolgozatot hollóban kérem, bár terjedelmet nem szabtam meg, azért remélem, nem csak egy-két mondatból fog állni.^^//

*Kedveli a nőt, nem olyan szigorú, mint Coxton tanárnő volt, de mégis ugyanolyan igazságos, amúgy is kedveli a legendás lényeket, így minden órájára rendesen felkészült. Ahogy meghallja az utasításokat, biztatóan néz Cerára, majd leül az ablak melletti padhoz.*
~Szóval szárnyasló. Legyen akkor a thesztrál.~
*Gondolja magában, és írni kezd, a dolgozata végeztével odamegy a nő íróasztalához és leteszi a pergament, majd visszasétál a padhoz.*

*Meglepik a hallottak, hisz nemrég még üres volt az összes pad, aztán megfordul, hogy a kijelölt helyre üljön, ekkor pillantja meg a felszereléseket.*
-Rendben.*Bólint, miközben elfoglalja a helyét. Kis ideig gondolkodik, hogy melyikről is tudna többet írni, végül kedvencénél, az abraxan-nál marad. Pár perccel később fejezi be, mint Susi, majd miután átolvasta még egyszer, megbizonyosodott róla, hogy a neve, évfolyama és a dátum is felkerült rá, is kiviszi a dolgozatot és mosolyogva leteszi házvezetője asztalára.*

*Összegyűjti a megírt feladatokat, a többi tetejére teszi, majd kijavítja azokat is, szerencsére van még ideje rá bőven.*
-Jól van, ha ezzel végeztetek, akkor jöhet is a szóbeli, nem igaz? Öt kérdést fogtok kapni, egyet Cera, egyet Susi. Szerintem nem nehezek, úgyhogy ne ijedjetek meg!*Mosolyog a lányokra. Először a kvidiccses lányhoz fordul.*
-Cera, mit tudsz az első képről? Susi, ugyanez a kérdésem felé is, amíg Cera válaszolj, te gondolkozz a második képpel kapcsolatban.*Égszínkék szemeit előbb Ceraselára irányítja, majd ha ő válaszolt, akkor Susanara összpontosít.*

1.

2.

*Épphogy befejezte az írásbelit, jön is a következő rész, a szóbeli. A HV hiába nyugtatta meg, azért Cer eléggé izgul. A kérdés hallatán szusszan egy nagyot. Oké, ezt még tudja is.*
-A kákalag egy fajta vizidémon, mely inkább a szigetország, Anglia és Írország tavaiban lelhető fel, de találtak egy-két példányt már a romániai magashegyi tavacskákban is. Amúgy nem túl barátságos, sem a varázslókkal, sem a muglikkal, viszont a sellőknek sikerült háziasítaniuk őket.-*Nyel egyet, a torka kissé kiszáradt, jó lett volna, ha előtte picit össze tudta szedni gondolatait.*
-Kinézetét tekintve halványzöld és egy kis szarv is található a feje tetején. Öhm... jah igen, apró halakkal táplálkozik.*Na jó, most már tényleg mindeit elmondott, amit tudott, nagyon reméli, hogy Teo szerint sem hagyott ki semmit.*

*Figyelmesen végignézi a képet, ami az első kérdésük, szerencsére úgy gondolja, hogy felismeri, nagyon sokat súg a kép. Ahogy Cera befejezi a mondandóját, ő is belekezd.*
- Ha jól látom, a képen egy porlock, azaz egy lóőrző lény van. Tápláléka szempontjából növényevő, főleg fűvel táplálkozik. Az MM. osztály besorolása szerint XX-es besorolású, tehát ártalmatlan, szelídíthető faj. Kinézete szerint emlősnek lehet mondani, bundája sűrű és bozontos, fején a szőr merev, olyan, mint a haj, orra elég nagy. Lábai patákban végződnek, felegyenesedve jár, karján négy ujj van. Általánosan olyan 50-60 cm magasak. Félénk lények, a nevükből adódóan életüket a lovak őrzésének szentelik. Itt, Romániában a moldvai porlock a leggyakoribb, mely nem lovakat, hanem juhokat és kecskéket őriz, a bundája pedig világosszürke vagy fehér. Az istállókban a szalmán alszik és pihen, a legelőn pedig a lovak között lehet megtalálni. Az emberekkel szemben félénk, bizalmatlan, elrejtőzik előlük.
*Fejezi be kissé hosszúra nyúlt mondandóját.*

*Figyelmesen hallgatja a lányokat. Eddig úgy tűnik, nagyon ügyesen felkészült mindkettő.*
-Ügyesek vagytok.*Dicséri meg őket, hadd öntsön beléjük kis lelket. Figyelmét Cera kiszáradt torka sem kerüli el.*
-Nagyon meleg van, nemdebár? Ha kértek fizet, a hátatoknál az is van. Finom, friss ásványvíz.*Mutat a lányok mögötti pad irányába, ahol egy kancsó és két üvegpohár található.*
-Jól van, akkor most evezzünk át a gnómok világába. Cera, hogyan ismerjük fel ezeket a kis kártevőket?*Kérdi a lánytól. Figyelmesen végighallgatja a válaszát, csak ezután fordul Susihoz.*
-Susana, tőled azt szeretném hallani, hogyan távolítanád el a kis törpöket, ha a saját kertedben bukkannának fel.*Kérdi bájos mosollyal arcán.*

-Ó, köszönöm, én kérnék!*Csillan fel szeme. egy kis víz nagyon jól fog ám esni neki! Megfordul és tölt is magának a kancsóból. Kortyol is rögtön párat, már valóban sokkal jobb. Pohárral a kezében hallgatja meg Teo újabb kérdését, s rögtön válaszol is rá.*
-A kerti törpéket vagy gnómokat akkor ismerjük fel, ha a szépen elrendezett kertünket valaki feltúrja, amúgy mifelénk kisebb példányok vannak elterjedve, mint a szigetországban, ott kb 30 centisek, nálunk inkább 25. Fejük aránytalanul nagy a testükhöz képest, csontos, bügykös végtagokkal rendelkeznek.*Nagyjából ennyi, Susira pillant, hogy jöhet, mert ő már befejezte. Közben újabbakat kortyol az ásványvízből.*

*Egyelőre ő még egy mosollyal visszautasítja, annyira nem érzi a meleget, így nincs is egyelőre szüksége a vízre. Elgondolkodik a kérdésre, majd ahogy Cera rápillant, hogy ő már végzett és mondhatja a saját mondókáját, belekezd.*
- Volt már nálunk is otthon, mindig én hajkurásztam őket. Nos, a kerti törpéket a csontos lábuknál fogva kell megemelnünk és megforgatnunk úgy, hogy elszédüljön, majd minél messzebbre eldobni a kerítéstől, mert képesek nem olyan sokára visszatérni, és újra ellepni a kertet. Van, aki a jarwey-t, vagyis a beszélő nagyra nőtt menyétet használja arra, hogy megszabaduljon a gnómoktól, de ezt sokan kegyetlenségnek tartják, így inkább az első változatot használják.
*Fejezi be nyugodtan.*

*Elmosolyodik a víz által kiváltott reakción. Végighallgatja Cera és Susi válaszát is, csak ezután teszi fel a következőt.*
-Ez így igaz, a jarwey használatát én is túl radikálisnak tartom. No de most hagyjuk a kegyetlen dolgokat és jöjjön egy kis tündérmese! Én mindig szerettem őket, és ti?*Mosolyog. Kedvence a Hamupipőke volt, máig reméli, hogy neki is majd eljön egyszer a szőke herceg.*
-Szóval, ha már tündéreknél tartunk, Cera, milyen varázserővel rendelkeznek, és mire használják fel ezt? Susana, tőled azt szeretném ha arról mesélnél, milyen kép él a muglik tudatában a tündérekről?

*Mosolya fülig szalad Teofana viselkedése miatt. Imádja ezt a nőt!*
-Én sajnos sosem voltam az a tipikus babákkal játszó kislány, már kiskoromban is inkább a Kviddics Évszázadaiból kellett felolvasniuk a szüleimnek.*Válaszol mosolyogva, majd a kérdést hallva picit elgondolkodik, a tündérek nem éppen nevezhetők az erősségének. Sőt, valójában egyik legendás lény sem az.*
-A tündérek elég gyenge varázserővel rendelkeznek, és amennyire én tudom, ezt inkább saját biztonságuk megvédése érekében használják, főleg az ír főnixek ellen.*ismét elhallgat, fogalma sincs, hogy jó-e a válasza, kielégítő-e vagy kellene-e még valamit mondania avagy sem.*

- Én is szeretem őket, bár kár, hogy kicsit messzebb állnak a valóságtól, jó is lenne, ha megjelenne egyszer a herceg fehér lovon.
*Mosolyodik el, majd végighallgatja Cerát, és utána, miután elgondolkodott kicsi a válaszon, akkor szólal meg.*
- Nos, a muglik körében teljesen máshogy léteznek a tündérek, mint valójában. A tündérmesékben a tündéreket úgy ábrázolják, mint segítőkész, aranyos, fejlett egyéniséggel rendelkező, beszélő szárnyas lények, akiknek a stílusuk inkább érzelgős, mint az átlag emberé, ráadásul még varázspálcával is rendelkeznek. Úgy gondolják a muglik, hogy a tündérek virágszirmokban, a gombák kalapjában és hasonló anyagú lakásokban laknak. Nekik van a legnagyobb sajtója, holott a tündérek gyenge varázserővel rendelkeznek, veszekedősek, hiúak, és nem tudnak beszélni.

-Ezen miért nem lepődöm meg?*Kacsint Cerára. Kíváncsian hallgatja végig a lányok válaszait. Közben bólogat is, hogy lássák, jó úton haladnak.*
-A hercegre mindig is várni kell. Előbb vagy utóbb úgyis felbukkan.*Mosolyog Susira.*
-Máris a negyedik körnél tartunk! Látjátok, mindjárt be is fejeztük!*Jegyzi meg szokásos stílusában, aztán ismét szólásra nyitja száját.*
-Cera hogyan védi meg saját magát a tüzes rák? Susana, miért veszélyes az ashwinder?

*Az újabb kérdést hallva elmosolyodik, nagyon szereti a tüzes rákokat, reméli, egyszer majd őneki is lesz egy. Persze, nem a páncéljukra gondol! Nem szimpatizál azon varázslókkal, akik bájitalfőzéshez szükséges üstként használja fel szerencsétlen állatok páncélját.*
-Ó, hát nagyon hatásosan! Okos kis lények, ha úgy érzik, hogy veszélyben vannak, fenékkel a támadó irányba fordulnak és lángot szórnak a hátsójukból. Mivel mágikus tűznek számít ez is, igen nagy és súlyos sérülést tudnak vele okozni.*Válaszol végül a tanárnő kérdésére. És ezzel túl van a negyedik kérdésen is, már csak egy van hátra!*

- Van, aki sosem találja meg az ő lovagját, bár ez azért nem átlagos, szerencsére inkább azok vannak többen, akik megtalálják.
*Mosolyodik el, majd ő is válaszol Cera után.*
- Pontosan azért veszélyes, mert ahogy Cera mondta, az Ashwinderek súlyos égési sérüléseket tudnak okozni, azonban még egy másik veszélye. Mivel összesen a keletkezésüktől számítva egy óráig élnek, keresnek egy megfelelő helyet és lerakják tűzforró tojásaikat. Ha ezeket a tojásokat nem hűtjük le, akár egy egész lakóépületet is fel tudnak gyújtani, súlyos anyagi károkat és személyi sérüléseket, vagy akár halált is okozva ezzel.
*Az utolsó kör előtt tölt magának egy kis vizet, és belekortyol.*

-Inkább arra gondolj, hogy te biztosan meg fogod!*kacsint a barna hajú másodéves lányra. Cera frappáns válaszán elneveti magát. Valóban így van, ügyes kis lények ezek. Majd türelmesen végighallgatja Susit is.*
-Eddig ügyesek voltatok, most pedig jöjjön az utolsó kérdés! Cerasela, mit tudsz a Bundimunról? *Ha a választ megkapta, akkor fordul csak a lupiattos lányhoz, ám csak azután teszi fel a kérdést, hogy az ivott a kitöltött vízből.*
-Susi, tőled azt szeretném tudni, hogy miről híres a billywig?

-A bundinum házi kártevő, mely a padló alatt császkál, rothadás szagot árasztva magából. Sőt, a maga után hagyott nyálka is rothadást idéz elő. Amúgy pislogó penészfoltnak néz ki. de ha bajban érzi magát, pókszerű lábaival legalább olyan gyorsan iszkol el, mint a pókok.*Egyelőre ennyi jut eszébe. Most szüksége van egy korty vízhez, hogy összeszedje kicsit a gondolatait. ez az utolsó kérdés tűnik a legnehezebbnek mind közül. Miután kortyolt párat, folytatja.*
- Amúgy porral és mocsokkal táplálkozik. Ha felbukkan lakásunkban nem árt értesíteni a Varázslényfelügyeleti Főosztály Kártevőmentesítési Alrészlegét, még mielőtt elrothad lakásunk alapja és össze nem dől az otthonunk.*Huh hát ennyi volt. Kész, most már az LLG is letudva. Legalábbis reméli, hogy Teonak is elég volt ennyi és nem lesz újabb kérdés.*

*Miután megissza a vizet, leteszi a poharat, pont akkorra végez, amikorra Cera befejezi a mondanivalóját. Érdekes lénynek találja a billywiget, főleg a következők miatt.*
- Nos, a billywig, vagyis egy ausztráliai rovar a csípéséről híres, erről terjedt el. Nagyon sokan, főleg a fiatalok szeretik a csípéseket, mert lebegéssel és egy kis szédüléssel jár. A befogott példányokat csípésre ingerlik, és élvezik a hatást, bár tudni kell, hogy a csípés napokig tartó irányíthatatlan lebegést okozhat, de akár olyan súlyos allergiás reakció is előfordulhat, hogy az elemelkedés krónikussá válik.
*Fejezi be, és nyugodtan vár.*

-Ó igen! Nagyszerűen feleltetek! Ezzel valóban be is fejeztük a vizsgát! Az eredményeket majd csak a többivel együtt tudjátok meg, ki lesznek függesztve augusztus elsején, de annyit elárulok, hogy nem kell a pótvizsgától tartanotok.*Mosolyog a lányokra, miközben visszasétál a tanári asztalig.*
-Van még ma vizsgátok?*Érdeklődik miközben helyet foglal a székén.*
-Hát, hasonló sikereket kívánok a többi vizsgához is! Szerbusztok! Aztán használjátok ám jól ki a nyarat!*Köszön el ragyogó mosolyával a leányzóktól, majd ha azok távoztak, a következő csoport érkeztéig folytatja az írásbeli dolgozatok javítását.*

*A dicséretekre elmosolyodik.*
-Köszönjük! Igen, még van ma egy gyógynövénytanunk. Megyünk is, mert négytől kezdődik. Viszont látásra, kellemes nyarat a tanárnőnek is!*Integet mosolyogva, majd Susival együtt távozik a helyiségből.*
-Áucs... már fáj a lábam ebben a cipőben.*Húzza el a száját. Bizony, már érzi i az apró vízhólyagokat és sebeket, melyeket ennek a kis sarkocskának köszönhet.*

- Ez nagy megkönnyebbülés, hogy legalább Önnél nem kell a pótvizsgától tartani, a többi azért még kérdéses.
*Mosolyodik el, majd Cera mondatára biccent.*
- Valóban még lesz egy gyógynövénytanunk, a bájitaltanon pedig ma már túlestünk. Viszontlátásra, és diákmentes nyara legyen a tanárnőnek.
*Mosolyog rá, majd elindulnak Cerával a gynt terem felé, és megcsóválja a fejét.*
- Kellett neked felvenni ezt a cipőt, de hát már mindegy, nincs annyi időd, hogy felmenj érte. Legalább legközelebbre tanulsz belőle, hogy ne ilyet hozzál.
*Mosolyog rá, és lassan közelednek a terem felé.*

*Negyed órával a tanóra kezdete előtt, izgatottan lép be a tanterembe. Új tanév ez, ráadásul az első órája az idei elsősökkel van, az újakkal, a gólyákkal. Nagyon kíváncsi ám az új generáció ügyeskéire!
Mint általában, úgy öltözékét most is a piros szín dominálja, egy földik érő piros ruha formájában. Kardigánja és magassarkúja fekete. haja kontyba fogva.*

*Alexa megérkezik a tanterem elé.Rápillant az órájára.Sokkal előbb jött.De legalább feltud lelkileg készülni,gondolja magába.És sóhajt egy nagyot.Nagyon izgul az első óra előtt.De arra gondol hogy jó lesz ez.*
-Jó buli lesz.*mondta véletlenül*
*Meg látott egy padot leakar ülni de eszébe jut hogy a fekete farmerba és a fehér pólóba nem biztos hogy jó ötlet.*

*Pár perccel fél hét előtt érkezik meg. Számára nem új a terem, sem a tanárnő, még attól sem kellett tartania, hogy eltévedne, hiszen tavaly is ide járt, ismeri már a kastélyt. Éppen annyi a bibi, hogy Tájrajzból Coxton meghúzta.*
-Hello.*Köszönti a terem előtt álló lányt.*-Elsős LLG-re te is? Szerintem gyere be.*Mosoylogva engedi előre a lányt, aztán követi ő is be a terembe.*
-Szép estét, tanárnő!*Köszönti Teofánát miközben beoldalaz és helyet foglal az egyik padban.*
-Milyen volt a nyara?*Érdeklődik, nehogy már csendben teljen el még az a pár perc, ami a tanóra kezdetéig hátra van.*

*Meg lát egy közeledő fiút*
-Hello.Ó igen buktam belőle.
-Köszi.Jó estét tanár nő.*Köszön illedelmesen.*

» JOS tanterem
» Mugliismeret-tanterem