Bejárat és előcsarnok

-Igen, ezt tudom, egészen más a kettő, nem is veszik olyan komolyan. Mondjuk nekem szerencsém volt, mert a gyakorlásokat így is szerették, igaz, azért ehhez az is kellett, hogy Felföldi prof engedélyezze, hogy legyen ilyen. *Nem riadt vissza a sérülésektől, pedig volt néhány, na de szerinte ebből csak tanult mindenki.*
-Ez így van, és ha jól tudom, most így a harmadik végére csatlakozunk itt be, és jövőre pedig negyediket kezdjük majd. *Nem bánja, nagyon nem is zavarja, hiszen az is lehet, hogy tanul új fogásokat, amiket majd hasznosíthat.*
-Remélem, fel fogom keresni, de téved, ha azt hiszi, hogy engem megijeszt a nyers stílusa. *Elvigyorodik, ez sosem zavarta, lévén aki képes 2,5 év alatt 42 büntetést összegyűjteni, az nagy valószínűséggel pont az ilyen figurákba botlott bele.*
-Az. Ó, már érdeklődtem, ki tanítja, őt is fel fogom keresni majd ez ügyben. *Elsőre sajnálja a fickót, na de nem bírná ki, ha nem kérdezné meg. Lényegében már az Akadémián lenne, ha nem gondolta volna meg magát, és elég szituációs gyakorlaton vett részt ahhoz, hogy kezdetleges tapasztalata legyen ezen a téren.*
-Ez mekkora... igaz, kicsit olyan giccses, meg sok a csillár és ilyesmi, na de a terület az elképesztő. Igen. Van valahol gyakorló terem, Béla bácsi? Tetszik tudni, ahol szabadon lövöldözhetem az átkokat, igézéseket és hasonlókat, mert nem jöhetek ki a formából. *Gyakorolnia továbbra is kell, párbajoznia, hogy tényleg minden helyzetben megállja a helyét, és mire visszatér az Akadémiára, addigra még fejlődjön is.*

-Harmadik? pedig úgy emlékeztem, hogy Baltazárral és Bandikával egy évfolyamon voltatok Martionban. Pedig ők most a negyedik évfolyamon vannak. -*Lepődik meg.*-Dehát, az én szürke sejtjeim se a régiek már.-*Int egyet.*
-Na igen, valóban jóval másabb, mint az előző iskoládé.-*Bólint, miközben a folyosón igazítja végig a lányt. Aztán megállnak egy sötét függöny előtt, elhúzz a vörös bordó anyagot, és előre mutatva int, hogy mehet nyugodtan a keskeny kis folyosón.*
-Ezt a másik hát diákjai nem látják.-*Magyarázza.*
-A gyakorló termet az elsőn találod.-*Válaszol mosolyogva a lánynak. Na igen, ezt tudhatta volna kérdés nélkül is.*
-Remélem, majd láthatlak a GYNT óráimon is.-*Jegyzi meg mosolyogva. Na igen, ha már a TRZt nem ő tanítja harmadikon.*

-Igen, és igen. Baltazárékkal együtt jártunk, bár én egy évvel előbb érkeztem a Martionba, mint kellett volna. Elméletben jövőre végeztem volna, ha tartom a korhatárt. Akkor most negyedikes vagyok? *Maga sem tudja, most érkezett, így fogalma sincs róla, aztán majd megtudja. Jelenleg van két érettségije, két nyelvvizsgája és két sikeres felvételije rubin aurornak valamint keleti mágia- és rúnatanosnak, amit majd később vesz igénybe.*
-Az biztos, össze sem lehet hasonlítani, csak abban, hogy mindkettő kastély. *Aztán ha mehet előre, meg is teszi, és ismét elcsodálkozik, hogy ezt csak ők láthatják, de hát ilyen az iskola rendszere, odaát is akkor mehettek be egymáshoz, ha nyílt nap volt, vagy éppen megőrült minden a kastélyban, és ott ébredtek fel.*
-Köszönöm. Persze, azért kedvelem a Gyn-t is, hiszen az meg a bájitalokhoz kell, és tetszik tudni, hogy kedvelem a kotyvasztós részt is, ha az nem a konyhát jelenti. *Nevetve fejezi be a mondatot, igen, a konyhában egyenesen katasztrófa, jobb, ha nem nyúl semmihez sem.*

Tárgy: Re: Bejárat és előcsarnok Szer. Aug. 29 2012, 22:10

*Cera érkezik a helyiségbe, s ha minden igaz, Luci szorosan mögötte jön, kezében a lány koffereivel. Elmosolyodik a fiú megjegyzésén, miszerint örül, hogy látja, ilyet se ritkán hallott eddig háztársa szájából.*
-A nyarat edzőtáborral kezdtük, majd ment a mágusolimpiára. Annyira jó volt! És képzeld, a felnőtt csapattal mehetettem! És játszottam is 3 mérkőzésen a 1o-ből! Pedig volta olyanok is, akik tapasztaltabbak, mint én, mégis csak fél meccset játszodtak, azt is azért, mert egy sérültet váltottak.-*Mosolya a füléig érő szájjal a büszkeségtől, izgalmában bele is vörösödött.*
-Mondjuk nekem is volt egy kéztörésem-*Vallja be végül.*- De egy éjszaka alatt rendbe hozott a csapatunk gyógyítója.-*Vigyorog a srácra.*
-Viszont a nyáron semmit nem tudtam tanulni, illetve csak nagyon minimálisat.*Húzza el a száját. De hát valamit valamiért, a sportolók élete sosem fenékig tejföl.*

Tárgy: Re: Bejárat és előcsarnok Szer. Aug. 29 2012, 22:17

-Ez jól hangzik, gratulálok. Én csak Bulgáriáig jutottam, ott gyakorolhattam a volt Világkupa győztes csapattal. Majd mutatom, miket lestem el, halál lazán be lehet építeni mindent a játékunkba. *Na igen, lehet, Viktor Krum már nem fiatal, de edzőként kiváló, és még mindig tud. Örül Cera sikerének, miért is ne örülne? Ha a Házkupa mellé most már a kviddicset is be tudják gyűjteni, akkor teljes lesz a kép... egy darabig.*
-Szerencse, hogy nem lett komolyabb bajod, és az, hogy nem tanultál... volt rá időd? Nem. Segítek behozni a lemaradást, nem gond. *Ilyet is ritkán ajánl fel, pláne mostanában. Ahogy belép, nem időzik sokat, azonnal a torony felé indul, hogy a lány minél előbb kipakolhasson.*

-Igen, én tartom, mivel tanársegéd is vagyok.-~Meg az igazgató fia.~*De ez utóbbit csak magában teszi oda. Mondjuk előbb vagy utóbb biztos Becca is megtudja valahonnan, hisz tavaly Iluius papának köszönhetően az egész világ megtudta, nem minta zavarná a srácot, így legalább mindenki megértette, miért olyan bensőséges a Jonathan és Soma közötti kapcsolat, illetve azt is, hogy a srác miért lakik az igazgatói lakosztályban és miért nem hagyja el soha a Kastély épületét ha szünidőről van szó.*
-Első évben még csak az alapokkal kezdünk, a föld szerkezetével, a galaxis felépítésével, a földrajzi formákkal és hasonlók. Én szeretem ezt is, de az igazán érdekes rész másodiktól kezdődik. Béla bácsi, ő az egyik tájrajz szakos tanár, a diákjait mindig kirándulni viszi egy-egy óra keretein belül, Nath Coxton, az igazgató, a másik professzor, ő is néha szervez kirándulásokat, de ő inkább illúziók és képek segítségével mutatja be a szebbné szebb tájakat, országokat, városokat. Mivel még én is diák vagyok, zsupszkulccsal nem szoktam kirándulni vinni a kisebbeket, de illúziókat olykor én is bevetek.-*Meséli. Talán picit bővebben is, mint ahogy azt a lány elvárta volna.*
-Örülök, hogy így vagy vele. A tájrajz valóban egy csodálatos tárgy.-*Jegyzi meg mosolyogva. időközben elérik a bejáratot, a srác kinyitja a lány előtt az ajtót, majd belép ő is a hatalmas és kissé túldíszített előcsarnokba.*
-Ez itt az előcsarnok. Innen nyílik minden. Többek közt a Belső kert, nagyon gyönyörű, mindenképp látogasd meg minél hamarabb! Aztán az Aula és a Menza is.*Ahogy magyaráz, úgy mutogat is, mi hol, merre.*
-A betegszobát ott találod, de remélem, erre nem lesz gyakran szükséged.*Mosolyodik el, majd folytatja tovább.*
-Az ott a főlépcső, innen jutsz el a különböző emeletekre, ahol a tantermek többségét és a tanári lakosztályokat is találod. A gyakorló termet és az igazgatói szobát az elsőn találod, a könyvtárat és a diáktársalgót a másodikon. A többit majd felfedezed még.-*Vigyorog a lányra, jobbra fordul.*
-Az a sötét lépcső a pincébe vezet. Nem kell megijedni tőle, ott is sok hasznos helyiség megtalálható. A Lupiatto Torony lesz az otthonod, azt erre találod.*Már megy is. Elvezeti a lányt egy szarvast és farkast ábrázoló domborműhöz, a két állat tökéletes barátságban van egymással. A fiú ráteszi a kezét, erre az kinyílik, egy alagutat rejtve magában. Mikor mindketten már bent vannak, a bejárat becsukódik, ám rögtön ki is fog nyílni egy új.*
-Csak Lupiattosok tudják kinyitni.*magyarázza még mielőtt kilépne.*

*Rebeccát lenyűgözi a kastély, ahogy teljese terjedelmében végig tekint rajta.
Csodás látványt nyújt. Mindemellett Soma nagyon pontos választ ad a kérdésére.
Becca pont ezt várta. ~Szuperek lehetnek azok kirándulások és az illúziók~
Mikor Soma kinyitja előtte az ajtót, eszébe jut édesapja, akitől most olyan távol van,
és aki mindig úgy kezelte őt, mintha az ő kicsi királylánya lenne. Mély levegőt vett,
és próbálta nem elsírni magát, mint a pályaudvaron.
De még szerencse, hogy megérkeznek az előcsarnokba, így Becca figyelmét újra leköti a
temérdek látnivaló. Igyekszik mindent megjegyezni, amit Soma mutat.
Mikor a Lupiatto Torony bejárata elé érnek és a fiú ráteszi a kezét a kapura már éppen
megkérdezte volna, hogy hogyan tudja majd ő is kinyitni, de Soma válasza hamarabb
érkezik a kérdésénél.
- Köszönöm, hogy kijöttél elém és megmutattad a sulit. *Eddig nem igazán beszélt, inkább
igyekezett memorizálni minden új információt.* - Már csak néhány dologra vagyok kíváncsi,
aztán ígérem nem rabolom tovább az időd. Először is merre találom a lányok szobáit? És mikor
kaphatom meg a órarendem?
*Rebecca igazán nem akart hálátlannak tűnni, de már nagyon szeretett volna körülnézni
a suliban, és felfedezni az udvart is.*

*Nem sétálna, így máris az előcsarnokban találják magukat, útközben azét Soma elmondta, hogy kint mit hol merre talál, de a srác majd úgyis rájön magától. A mostani lurkók nagyon jól feltalálják magukat. Bár tény, annak idején ő is egész jól feltalálta magát. Olyannyira, hogy majdnem megölette magát és egy iskolatársát egy többszázéves démonnal.*
-De igen, ott van.-*Válaszol kissé meglepetten a srác kérdésére.*
-Csak nincs tériszonyod?-*Kérdi felvont szemöldökkel a srácot. Tény, nem gondolta volna, hogy aki koponyával a kezében rohangászik, ráadásul szemmel láthatóan valódi példánnyal, megszeppen, ha tornyokról van szó.*
-Az ott a főlépcső, felvisz a különböző emeletekre, ahol a tanárok szobáit, a tantermeket és különböző helyiségeket is lelsz. Az a sötétebbik a pincébe vezet. Ez itt pedig a Panagan Toronyba.*Ő maga már meg is indul ez utóbbi irányába. Kissé izgatót, amit nem mutat ki, hisz annak ellenére, hogy Jonathan jóvoltából mindenhova bejuthat, életében először fog ő is a Panagan Toronyba menni. Azt tudja, hogy a beosztása ugyanolyan, mint a Lupiattié, így az eltévedéstől nem kell tartania.*

*Nem időzik, minek tartaná fel Somát feleslegesen? Ha valamit nem talál, majd utánajár, vagy készít egy térképet magának, mint tette azt a Torneransban annak idején. A toronyra viszont elhúzza a száját.*

-Ez most a divat? Minden karnak, háznak a toronyban van a kijelölt helye? Sajnálattal hallom. Nem lesz esetleg valamiféle átrendezés? Nincs tériszonyom, csupán nem kedvelem a tornyokat.

*Pince, az lenne az ideális hely a számára, na de nem probléma, megoldja másképp. Csak akad valami beugró az egyik folyosón, ahol nem sokan járnak, és zavartalanul lecuccolhat. A körlet nem megfelelő, ott nagy a zaj, és nem szereti, ha megzavarják, mikor Francist ápolja. Persze erről nem világosítja fel Somát, mert még kapásból kiakad, ha megtudja, hogy nem szándékozik a magaslati levegőn letáborozni.*

*Marius és Teo meg is érkeznek az Előcsarnokba.*
-Edző? Milyen edző? -*Érdeklődik a sráctól. Hiába a HV-je, mindent azért nem kötnek az ő orrára sem. Bár z is lehet, hogy benne volt a mappában, csak ő nem vette észre, megesik, ha az ember lánya éjjel, röpdolgozat javítása után nézi azt át.*
-Ez itt az előcsarnok, innen nyílik minden. Amott a főlépcső, amely az emeletekre vezet, a sötétebb pedig a pincébe, ahol a tornacsarnok is található.-*Ez utóbbit fontosnak tartotta megjegyezni, lévén a srác is aktív sportoló ezek szerint, s Cera esetéből már tudja, egy napot sem halaszthat az edzésekből.*
-A két toronyhoz külön vannak a bejáratok, de te csak a Panagan Toronyba tudsz felmenni. Azt erre találod.-*Invitálja a fiút.*
-Ó, mielőtt el nem felejteném, van belső kertünk is, tele csodásabbnál csodásabb termekkel, annak bejáratát amott találod.*Mutat a megfelelő ajtóra.*

*A nézelődést nem viszi túlzásba, lévén sötét van, így nem sokat lát, hiszen nem macska.*
-A kézilabda edzőm, Ian bá. Ő viszi az ifi és a junior válogatottat is, és ha valaki lesérül önhibájából, akkor kissé mérges érte. *
-Van tornacsarnok? Az jó, az kell. *Minden napra megvan, mit kell csinálnia, így ennek különösen örül. A toronyra bólint, egyelőre az utat igyekszik megjegyezni és nem eltévedni.*
-Ha még itt leszek, és Jonathan Coxton nem rúg ki, akkor majd megnézem. *El is indul felfelé, gondolja, hogy a házvezető nem bébiszitterként akar éjszaka létezni.*

-Tehát benne vagy a válogatottban.-*Ismétli meg a fiú válaszát.*-Az egyik másodévesünk is benne van a kviddics válogatottban, Cerasela Daba. Szerintem jól megértitek majd egymást.-*Mosolyodik el. Időközben megérkezik a domborműhöz, elmondja a jelszót.*
-Csak panaganosokat enged be, de azt is csak jelszóval. nem sűrűn szokott változni, de ha mégis, akkor még időben megkapod az új jelszót.-*Adja az infókat. A Nath-es megjegyzésre csak legyint.*
-Igaz, hogy mindene ez az iskola, de nyomós ok nélkül még senkit nem rúgott ki, pedig ide s tova hatodik éve vezeti a tanintézményt.*Mondja miközben megérkeznek az alagút végéhez is. Itt már a csigalépcső kezdődik.*

//Kövi már megy a Toronyba^^//

*Felfigyel arra, hogy egy másodéves is válogatott, igaz, kviddicsben. Végre egy sorstárs, és az is lehet, tudnak együtt edzeni, már ha olyan feladat akad.*
-Igen, sikerült bekerülnöm. Őt megkeresem majd, már ha nem a nevemből indul ki. *Legszívesebben letagadná a származását, az lenne a legegyszerűbb dolog.*
-Megjegyeztem. *Ha nem, akkor bajban van, na de annyira nem idióta, hogy elfelejtse, hogyan is jut be a saját körleteikbe.*
-Az lehet, viszont a kedves apám majdnem bezáratta az iskolát. Mit gondol tanárnő? Jonathan Coxton nem arra vár, hogy elkövessem az első, legkisebb hibát, hogy repülhessek? Dehogynem. Pedig ő is bajban lenne, ha Iulius Coxton után ítélnék meg, csak erre nem gondol. *Az is megfordult a fejében már, hogy egyes házikat vagy ötször kell megírnia ahhoz, hogy elfogadja. Nehéz dolga lesz, de nem érdekli, őt senki ne hasonlítgassa az apjához.*

*Avram-mal az oldalán érkezik le. Amint már bejelentette korábban, a termosz bizony kifogyott. Ránéz az órájára.*
-Még van egy kis időnk.-*Jegyzi meg.*-Még bemehetünk a menzára teáért.-*Vigyorodik el, s már megy is az említett helyiség irányába.*
-Szóval azt mondod, van egy olyan csaj, aki folyton gumicukrot majszol? Heh... ez beteges.-*Vigyorodik el miközben belép a Menza ajtaján. Természetesen az meg sem fordul a fejében, hogy az is beteges lehet, ha valaki egy óra alatt iszik meg 1 vagy 2 liter teát.*

[délután]
*Rufus-szal együtt érkezik a Kastélyba, kintről jönnek. A nagy meleg után jóleső, hűvös levegő csapja meg a két fiút. A Kastélyban ez is imádnivaló, nyáron hűvös, télen meleg.*
-Ez itt az előcsarnok, minden itt fut össze.*Tárja szét kezét, végig mutatva a helyiségen.*
-Gondolom, majd felfedezed te magad is, én csak a Lupiatto Toronyba való utat mutatom meg.*Mondja, miközben előre mutatva jelzi a helyes irányt.*
-Örülök, hogy ismét ekkora híre van a sulinak.*Mosolyodik el. Végül is, Iulius visszatért, Jonathan meg minden tőle telhetőt megtesz, hogy az iskola visszanyerje régi vonzerejét és hírnevét. Ezek szerint, nem hiába.*
-Nagyon egyszerű, itt dolgozik az apám. Nem is volt kérdéses, hogy ide jöjjek.*Vonja meg csibészes mosollyal a vállát. Persze, a képbe még bezavar két év másik tanintézményben is, de a lényeget már itt töltötte el.*
-És hogy az előző kérdésedre is válaszoljak, hála Merlinre, még van egy évem érettségiig, idén csak a hatodikkal végzek.*Közben megérkeznek egy szarvast és farkast ábrázoló domborműhöz, a két állat tökéletes barátságban van egymással. Soma ráteszi a kezét, erre az kinyílik, egy alagutat rejtve magában. Mikor mindketten már bent vannak, a bejárat becsukódik, ám rögtön ki is fog nyílni egy új.*
-Ez csak a lupisoknak nyílik meg.*Magyarázza.*-Amúgy a másodévesek nagyon oda voltak Londonért, sajnálták, hogy csak pár órát tölthettünk el ott.*Persze, azt egyikük sem sejti, hogy somi milyen izgalmakkal várja őket a TRZ vizsgán.*

*És eljött a várva várt perc, lassan beértek a kastélyba, pontosabban az előcsarnokba. Rufos tátott szájjal nézte a csarnokot, közben figyelmesen hallgatja Soma szavait.*
-Ezt hogy érted, hogy minden itt fut össze? Igen, biztos, hogy felfogom fedezni.*kicsit értetlenkedve teszi fel a kérdését, de biztos abban, hogy ő is megfogja tapasztalni, illetve felfogja fedezni, hogy hogy értette Soma.*
-Ebben az iskolában tanár az édesapád?*teszi fel mosolyogva a kérdést, örül, hogy végre van egy olyan diáktársa, akinek az egyik szülője tanár. Rufus áttudja érezni, hogy mi az amikor az egyik szülő ugyanabban az iskolában tanít, mint amelyikbe a gyerek jár.*
-És mit tervezel, úgy értem hova tovább az érettségi után?*érdekli, hogy mik Soma tervei. Majd figyelmesen nézi, hogy Soma hogyan nyitja meg a bejáratot a Lupiatto klubhelysége felé.*
-Értem, tehát akkor ez a titkos bejárat?

[délután - a titkos alagútban]

-Úgy, hogy innen indulnak a lépcsők a különböző emeletekre és a pincéhez is, illetve egy csomó fontosabb terem is itt található, mint az Aula vagy a Betegszoba. Bár remélem, ez utóbbihoz nem sűrűn lesz szerencséd.*Kacsint vigyorogva az elsős srácra.*
-Öhm... igen, így mondhatjuk. Ő az egyik tájrajz szakos tanár, de már nem igazán tanít, inkább én viszem az ő évfolyamait is.*Próbálja elmagyarázni a helyzetet, bár ez nem a legegyszerűbb dolog.*
-Én szeretnék tájrajzra és SVK-ra tovább menni, hogy aztán visszatérhessek tanárnak. A mi családunkban ez hagyomány, a férfiak, főleg az elsőszülöttek tanárok lesznek, és itt, a Coxtonban tanítanak. De az apám... hát ő nem túlzottan lelkesedik az ötletért. Jobban szeretne aurorként látni.*Vonja meg a vállát. Nehéz eset. És Jonathan meggyőzni is nehéz eset lesz, hisz köztudott, hogy a Coxtonok elég makacs természetűek.*
-Még mielőtt elfelejteném... este 11 után kijárási tilalom van érvényben. Ami azt jelenti, hogy a Lupiatto Tornyot nem szabad elhagyni, különben büntetés jár, ha elkapnak.

-Értem, reménykedem, hogy nem lesz szükségem a betegszoba gyakori látogatására.*mosolyodik el, és jól tudja, hogy a betegszobán nem nagyon fogják ismerni őt, erős az immunrendszere, ezáltal elég ritkán kap el bármilyen betegséget, ha meg elkapott valamit akkor apja egyből megvizsgálta és megállapította, hogy csak egy kis teára és sok pihenésre van szüksége, de attól mehet iskolába.*
-Tehát akkor inkább te vagy a tanár, és miért szeretnél visszajönni ide tanárként? Miért vonz téged a tanári pálya, úgy értem miért szeretnél tanár lenni?*érdekli Soma véleménye, hisz már az ő fejében is megfordult egyszer-kétszer, hogy tanár lesz, de ő sose tudott jó indokot arra, hogy miért is választja ezt a pályát.*
-Miért nem szeretné az apád, hogy tanár legyél, ha jobban belegondolunk az aurorok munkája sokkal veszélyesebb, mint egy tanáré, ha engem kérdeznél én azt nem engedném a gyerekemnek, hogy auror legyen. Folyton attól rettegnék, hogy valaki megöli, de ha tanár akkor ilyenektől nem kéne tartanom. *fejti ki véleményét a témával kapcsolatban.*
-Értem, csak úgy kíváncsiságból milyen büntetést szoktak ki szabni?*teszi fel a kérdést kíváncsian.*

[délután - a titkos alagútban]

-Igen, mondhatjuk, hogy mi ketten, Béla bácsival visszük a tárgyat. Apám csak ritkán csatlakozik be.*Bólint. Persze, mert a férfinak van egyéb dolga is, mondjuk a papírmunka.*
-Több okból is. Az első, mert szeretem ezt csinálni, a második az, hogy a Coxton az otthonom, a harmadik pedig a már említett hagyomány.*Válaszol Rufusnak. Ennél bővebben sajnos nem tud nyilatkozni, az az gazság, hogy még ő maga sem gondolkodott el, hogy miért is. Egyszerűen csak érzi, hogy ez za, amit tenni szeretni.*
-Az auroroknak elég nagy tekintélyük van, és elég nehéz is az odáig vezető lépcső, szóval valamilyen szinten megértem őt is, hogy inkább elismert aurorként szeretne látni. És szeretem is az SVKt, de nem annyira, hogy ezért az Akadémiára menjek.*Az aurorok munkája már picit távol áll tőle, bár hazudna, ha azt állítaná, nem játszott már el néhányszor a gondolattal, hogy milyen lenne.*
-Fúú...*Most azért gondolkodnia kell.*-Ha nagyon felhúzod a tanárod vagy a prefektust, aki elkap, simán indíthat pontlevonással is. De én ehhez például csak igen drasztikus körülmények között szoktam fordulni. Amúgy az egész büntetés eléggé ember-függő. Én simán kiküldöm a diákokat az Udvart vagy az istállót rendbe hozni, de arra is volt már példa, hogy a WC-t vagy a Trófeatermet takaríttattam ki, pálca nélkül, természetesen.*Teszi még hozzá vigyorogva az utolsó félmondatot.*
-Druett általában vagy üstöket pucoltat, vagy elküld a könyvtárba a könyvtárosnak segíteni. Szóval elég színes a repertoár.*Nevet fel. De arra is volt már példa, hogy verset kellett írni, de ezt inkább nem meséli el újdonsült háztársának.*

-És mi lesz akkor, ha elmész az iskolából? Úgy értem, hogy ki fogja vinni a tárgyat miután leérettségiztél?*teszi fel a kérdést, lehet, hogy egy kicsit értelmetlenül, de próbál helyesen fogalmazni.*
-Értelek, ha tényleg ezt szeretnéd akkor ne hallgass senkire, hisz utána csak bánni fogod, ha engeded, hogy befolyásoljanak.*tanácsolja Somának Rufus.*
-Az aurorok tényleg sok teszten és vizsgán felelnek meg mielőtt aurorok lesznek, de nagyon kemény meló és sok minden kell ahhoz, hogy valaki kiválóan végezhesse ezt a feladatot. Én sose tudnám csinálni, annyi mindent látnak és tesznek, amikbe én biztos, hogy beleőrülnék.*és ismét kifejti véleményét a témáról, de csak az igazat mondja, és nem akarja megsérteni Somát.*
-Na, pont ennyi elég volt elrettentésnek és úgy döntöttem, hogy inkább betartom a szabályt. Van még valami fontos szabály amiről tudnom kell?*teszi fel a kérdést, nem szeretné megtudni a szabályt, akkor mikor már elkövette a kihágást.*
-Ki az a Druett? Egy tanár, vagy prefektus?*gőze sincs, hogy kiről beszél Soma. Rufus nem olvasta el, csak átfutotta a tanárok és a prefektusok nevét, ezért nem is tudja, hogy kiről mesél somi.*

-Sajnálom.*Szólal meg halkan. Nem tudja, hogy mégis mi állhat Stef mondatának hátterében, úgy gondolja, nem is most van a legalkalmasabb idő és hely, hogy erről érdeklődjön a férfinál. Sőt, jobb is nem feszegetni a témát, ha Stefan majd mesélni szeretne, úgyis megteszi, bár hosszú évek óta nem találkoztak, a Roxforti évek alatt nagyon jóban voltak. Alisa csak reméli, hogy Stef tudja, még mindig bármikor meghallgatja a férfit, ha beszélni szeretne.*
-Egy évesek és hét hónaposak.*Bizony, ebből a válaszból már az is kikövetkeztethető, hogy a gyerkőcök bizony ikrek.*-Hm... még nem is tudom. Ha nem halmozod el őket édességekkel, akkor lehet róla szó.*Ismét csak poénkodik. Azért a cigi bizonyára ki lesz tiltva, de ebbe valószínűleg Stefan se fog belepusztulni.
Hosszú séta árán, ám megérkeznek végre a Coxton Birtokra is. Alisa minden fontosabb helyet elmutogat, elmond. A monumentális előcsarnokban megállva mondja el a főbb termek helyszínét is.*
-A szobád már készen áll, a manók kitakarították.*Fejezi be mondandóját.*-Gondolom, szeretnél már lepihenni a hosszú utazás után.

- Szóval ikrek... Meg kell ismernem őket... - * Azzal, hogy terelem a témát, ismét egy halvány mosoly jelenik meg arcomon, miközben sétálunk felfelé. Még mindig húzom magam után a poggyászomat, nem akarok bűbájt használni, nem érzem úgy, hogy szükséges lenne. *
- Majd ha nem látod kapnak annyi édességet, hogy öröm lesz nézni... Esetleg valami kis csínyekre is megtanítom őket... - * Térek vissza egy pillanatra a régi önmagam, s élvezem. Hiányzik az, aki voltam, mégsem ismerném be saját magamnak, akkor sem, ha halálosan megfenyegetnének. *
- Igen... Szeretnék lepihenni, de holnap mindenképpen nézz át egy kávéra, vagy egy teára... Szívesen beszélgetnék veled... - *Jelentem ki mosolyogva, mikor a szobám elé értünk. Ekkor döbbenek csak rá, mennyire fáradt vagyok. Csak a hálót rendezem be, egy két régi bűbáj segítségével, majd nyugovóra térek... *

// Köszi, folyt. a a szobámban//

Tárgy: Re: Bejárat és előcsarnok Kedd Nov. 05 2013, 20:34

*Az egyik hatalmas oszlophoz dőlve ácsorog. Kék farmert és narancssárga honorákot visel, kapucni a fején. Ide beszéltek meg Tomával találkozót, reméli, hogy a srác idetalál, s azt is, hogy nem jött semmi közbe neki. Fogalma sincs, hogy Toma mennyire ért az olyan mugli eszközökhöz, mint a mobiltelefon, vagy egyáltalán van-e ilyen készüléke, de a Coxton mágikus mezeje egyelőre elég erős, így a mugliismeret tantermet leszámítva szinte sehol nem működnem. Szóval még csak esemesben sem tudta volna felvenni újdonsül barátjával a kapcsolatot.*

Tárgy: Re: Bejárat és előcsarnok Kedd Nov. 05 2013, 20:45

* Fejben megjegyzem az útvonalakat, ezért a bejáratig eltalálni egész könnyen megy. Le a lépcsőn és egy hatalmas csarnokba érek. Fekete farmer, fehér póló és szürke converse cipő a mai viseletem. Mivel kicsit hideg van, így magamra vettem egy farmer dzsekit, de lényegében ennyi. Szemüveget is felvettem, amit még a múltkor nem hordtam étkezésnél. Most viszont Casian fog körbevezetgetni és nem akarok ott vakoskodni és tapogatni, mint egy idióta. Amint leérek a lépcsőn már észre is veszem az egyik oszlopnál ácsorgó srácot.*
- Helló! * intek neki még a távolból. Feltehetőleg észre fog venni, bár amennyire visszhangzik ez a hely, egész biztos eljutott hozzá a hangom. Miután köszöntem, úgy ahogy gyors léptekben közeledek felé, hogy még se rám kelljen várni. Egész hamar odaérek. Nem tudom merre akar kezdeni, de végül is nekem tök mindegy. A lényeg, hogy ő is ismerje a helyet. Mondjuk ez kiderült még a menzás találkozásunkkor, mivel három éve itt van. Az már egy másik kérdés, hogy ezt a hatalmas birtokot ki lehet e ismerni három év alatt.*

Tárgy: Re: Bejárat és előcsarnok Kedd Nov. 05 2013, 21:38

*Amint meghallja az ismerős hangot, ellöki magát az oszloptól, hogy pár lépést megtéve Toma elé érjen.*
-Szia!*Vigyorogva nyújt kezet, hogy lekezeljen a fiúval.*
-Hogy s mint? Látom, azért az előcsarnokig csak eltaláltál.*Jó, azért a házak tornyától valóban nem annyira nehéz eltévedni, míg elérünk az előcsarnokig, bár az is tény, hogy mikor legelőször elsős volt, azért Casiannak még ez is sikerült. Nem is egyszer!.*
-Gondoltam, kezdjünk rögtön az alagsorban! Kajáltál már?*Érdeklődik, miközben a srác mellett haladva megindul a sötét folyosók irányába.*