Kviddics pálya

...

*Iz mivel új volt az iskolában felfedező útra indult.Először a szabadban nézett körül mert nem volt rossz idő.Így bukkant rá a kviddics pályára.Fölment a lelátóba ,hogy megnézze edzik-e valaki ,de senkit nem látott onnan ahol állt.Ekkor támadt egy ötlete.Megkereste háza öltözőjét.Ott talált egy raktárt melynek ajtóján ez a felirat állt: Gyakorló seprűk.Bement kiválasztotta a legjobb seprűt, keresett egy kvaffot és kiment a pályára.Próba képen repült egy kicsit.*
~De jó újra repülni!De most már dobálgatok egy kicsit.~
*Iz több órát gyakorolt.Amikor végzett már este 10 óra régen elmúlt.nem volt kedve aludni menni hát leült a lelátón.Úgy 5 perc után már feküdt a padon.*
~Remélem nem kapnak majd el a tanárok hogy ilyen későn kint vagyok.Bár nem hiszem hogy szoktak itt járőrözni.~
*Iz miközben gyönyörködött az égben elnyomta az álom*

* Jobb dolgom nem lévén sétálgatok a kastélyban, vagyis a kastélyon kívül. Nem tudom mit kezdjek a szabadidőmmel, lassan órát is kell adjak. Azt hiszem a repüléstan jó dolog. Persze nem mindenki tudatlan, van aki már nagyon jól játszik elsős létére is. Én rég nem ültem seprűn, igazából a vámpírok nem nagyon ülnek seprűre. A pálcámat sem igazán használom. Körbe pillantok, s a szemnek láthatatlanul mozgok a pályán, csak azért, nehogy kijöjjek a gyakorlatból. Persze a pálya üres. Vagy legalábbis ezt gondolom. Kinyitom a gyakorló seprűs raktárat, és felmérem a terepet *

*Iz másnap reggel ébredt csak fel.Körül nézett hátha lát valakit ekkor megpillant valakit.Ez egyik tanár volt a pályán.*
~Úristen meddig aludtam jó ,hogy nem vett észre a tanárnő.Jobb ha leosonok és oda megyek hozzá bár nehéz lesz úgy átmenni a lelátón a lejáratig hogy ne vegyen észre.~
*Elindult az ajtó felé szép lassan csendesen ment már majdnem ott volt de akkor az egyik deszka megreccsent.Hasra vágta magát mivel azt gondolta hogy ezt a tanár is biztos meg hallotta.Kúszva ment tovább kinyitotta az ajtót és már a lépcsőn ment lefelé avval nyugtatva magát hogy a tanár nem hallotta meg.*

//Remélem jó amit írtam.//

* Lépések, mit hallok? Valaki itt van a lelátón? A hang irányába pillantok, s épp akkor, mikor a lány elesik. Odasiet hozzá, hogy segítsen neki felállni. Szerencse, egy vámpírtulajdonság. Még a kicsi szisszenést, is meghallom. De ezt a lánynak nem kell tudnia *
Nem esett bajod? * kérdem, de érzelemnek arcomon nyoma nincsen. Persze mit foglalkozzak vele ha kinn van valaki? De ha már így bemutatkozott. *
Aneela Mioara Gintaras vagyok... Te bizonyára új lehetsz * kérdem, hisz volt elég időm át böngészni a diákok nevét és képeit, de őrá nem emlékszem *
Mért fagyoskodtál itt kinn a hidegben? * kérdem, és végig mérem *

// Nincs vele semmi gond.
Fagyii... mennem kell. //

*Iz amikor a tanár felsegítette azt hitte most csapják ki a suliból.De váratlanul érte hogy Aneela még csak büntetésről se beszélt.*
-Köszönöm.Igen új vagyok ,a nevem Jezabell Pads.Csak meg akartam nézni a kviddics pályát meg reméltem ,hogy itt találok valakit hogy megkérdezzem gyakorolhatok-e egy kicsit.
*Füllentett hiszen nem akart bajba kerülni.Még egy mosolyt is sikerült erőltetnie.
~Uram atyám ez hogy került ide ilyen gyorsan?Ezt nem akarom meg kérdezni hátha megsérteném.remélem beveszi azt amit mondtam és az se lenne rossz ha nem lenne olyan képessége hogy megérzi hogyha valaki hazudik.A szuper gyorsaság után elképzelhető.~
*Iz szorongva várta hogy mit mond a tanár*

//kár hogy menned kell. szia!//

//Olvadás//
* Mért is csapnám ki? Jogom nincs hozzá... Azért meg még senkit sem vágtak ki, mert kviddicsezni akart. Az meg, hogy Aneela mért ilyen gyors, hm, az maradjon az én titkom *
Át vagy fagyva... Nem iszol nálam egy teát? * kérdezem. Igen egy vámpírnak is lehet szíve, de kinek nincs? Csak van aki lefagyasztja. Én is félig, de nem teljesen. Attól mert nincsenek érzéseim látszólag... Persze vannak, de senki sem látja. Csak a beszédemben nyílvánul meg *
Nem kell félni, nem harapok... * hát ez azért durva vámpírhumor volt, de a lány honnan is tudhatná? Nincs az arcomra írva *

*Iz meg könnyebült.*
-Igen kérnék egy teát ha nem gond. *Már nyugodtabban vásta a folytatást amikor eszébd jutott valami.*
~Mi van ha rólam kérdezősködik na most lesz gond!~*E gondolat után már nem volt olyan nyugott feszülten várta a fejleményeket.*

//Bocs a szöveg kinézete és rövidsége miatt.Az első dolog azért van mert telefonon keresztül vagyok fönn.//