Coxton Varázsló- és Boszorkányképző Szakiskola Románia szívében
Harry Potter világában játszódó, valós idejű fórum alapú szerepjáték
 
FőoldalHomeRegisztrációBelépés
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Staff Team
Staff Team ~
Akikhez fordulhatsz

Jonathan Coxton
Igazgató

Teofana Enescu
Házvezető

Analisa Carp
Házvezető

Irisa Ciorei
Iskolapszichológus

Mara Sîrbu
Tanársegéd

Péterfy C. Soma
Prefektus
Tanársegéd

Tsicsói Hargita
Prefektus

Jenny Miles
Prefektus

Solomon Ahalanei
Prefektus

Anica Oprescu
Prefektus

Top posters
Jonathan Coxton
 
Péterfy C. Soma
 
Angela Bahneanu
 
Tara Black
 
Lucius Marga
 
David Rowle
 
Alisa Coxton
 
Gavril Lucian Baticescu
 
Teofana Enescu
 
Gabriela Bivol
 
Halloween Zsetonok
Sárgák - 14
1. Péterfy C. Soma - 2
2. Casian Dobaru - 2
3. Analisa Carp - 3
4. Jenny Miles - 3
5. Irisa Ciorei - 1
6. Steven Blackfield - 3


Zöldek - 8
1. Tara Black - 1
2. Anica Oprescu - 3
3. Stefan Moromete
4. Mia Gart - 2
5. Alba Oprescu - 2
Top posting users this month
Dicsőségfal
Legjobb Halloween Jelmez tulajdonosai

Alba Oprescu

Analisa Carp


Októberi dicsőségfal

Stefan Moromete
A hónap új karaktere

Dimitrie Udrea
A hónap pontszerzője

Tara Black
A hónap női karaktere

Steven Blackfield
A hónap férfi karaktere


Lucius Marga
Iskolaelső
Másodikos évfolyamelső

Mia Gart
Elsős évfolyamelső

Teofana Enescu
Év Tanára

Panagan
a Házkupa nyertese

Üzenőfal

Share | 
 

 Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szer. Dec. 07 2011, 02:43

Hol is kezdjük... talán az ajtóval.
Még mielőtt belépnél, egy sötét, mahagóni ajtó előtt találhatod magad, melyen épp szemmagasságban egy szép, arany táblácska áll, rajta szálkás betűkkel a " Lionel Horatio Romolus Lockhwell
" felirat díszeleg, s a díszes, szép gombkilincstől nem sokkal feljebb egy apró, faragott fa rúd áll ki a falból, felette felirattal: " Húzni! "
Amint ezt meghúzod, halk, csilingelő hangot hallhatsz, mely az ajtón belülről jön, s ha kisvártatva beeresztenek, nyomban egy rövid, és szűkös, vörös falú előszobában találhatod magad, ahol nincs más, csak egy kis cipős szekrény, amitől még nehezebb elférni, és egy hosszú fogas a falra szerelve. Na meg azért van egy kis vörös szőnyeg a lábad alatt, mely alól azért ki ki kukucskál a lakkozott fapadló.
Ha még beljebb is beenged a lakosztály tulajdonosa, akkor viszont kicsit el fog állni a lélegzeted! Bár a folyosó szűkösségét, és semmilyenségét látva azt hinnéd egy kis lyukba érkeztél, de ha az előszoba végéig elsétálsz, látni fogsz egy nagy, faragott, kétszárnyú tölgyfaajtót, amin át tovább lehet menni... méghozzá nem is akárhová!
Egy hatalmas, tértágító bűbájjal ellátott, vörös, narancs, és fekete domináns nappaliba kerülsz, mely egyszerre nagyon modern, és mugli beütésű, valamint nagyon antik, és a lehető legszokatlanabb varázslóstílusú szoba.
A terem - mert inkább terem mint szoba, akár egy bált is kényelmesen lehetne itt tartani - első része a szellősebb, csak néhány szekrény, egy kanapé, egy kandalló, és egy kis asztal foglal itt helyet, hátrébb viszont könyvespolcok tömkelege sorakozik a falak mentén, akár egy mini könyvtár. Valamint a lehető legkülönösebb tárgyak sorakoznak a dizájnosan felszerelt polcokon. A szemközti falon három további faragott ajtó függ.

Nappali:



Az egyiken belépvén nem máshol, mint a fürdőszobában találod magad, ahol takaros kis angol wc, valamint egy elég ízlésesen, és stílusosan berendezett, függönyös sarokkád, valamint ( ! ) egy kandalló, egy kis asztal, és egy miniatűr kanapé is helyet foglal. Itt aztán nem csak fürdeni lehet, hanem egy egész kis "béke szoba" lett kialakítva az egészből, ahol valóban nyugalomban ücsöröghet az ember.



Fürdőszoba:





A következő ajtón át egy tágas konyhába érkezünk, ahol szinte minden fából van, és a narancssárga a legdominánsabb szín. Ennek is kellemes a megvilágítása, és kicsit mugli stílusban berendezett, de azért a tűzhely mellett található itt is egy kandalló. Hiszen kandallóból sosem elég egy mágus háztartásban.

Konyha:



A másik ajtón át belépve egy kisebb szobába kerülhet az ember, ami nem más, mint a hálószoba, hiszen Lionelnek valahol pihennie is kell néha, bár igencsak keveset alszik. Ennek a színvilága már jóval nyugodtabb, hiszen kell is a pihenéshez a nyugodtság, ám berendezése nem kevésbé különleges mint a többi résznek a rezidencián belül. A szoba legkülönösebb része talán maga az ágy, ami egy egész kis faragott, baldachinos, körbe kerített műalkotás. Mintha egy lampionos pavilon lenne, melynek még külső része is van, mely lépcsős, s azon át lehet feljutni az ágyhoz, mely kicsit keletiesen van berendezve.

A hálószobából még egy kisebb erkély is nyílik, melynek fehér kőkorlátai vannak, s még egy kis asztalka és két szék is elfér rajta, más azonban aligha.




Hálószoba:




______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"




A hozzászólást Lionel Lockhwell összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 10 2011, 04:53-kor.
Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 03:42

*A beígért bünti mostanra tolódott, s Mara legnagyobb örömére, a helyszín is módosult a dolgozószobáról a lakosztályra. Ma bézs nadrágot visel, fehér pólóval, világoszöld-natúr nyakékkel, zöld madárka filc kitűzővel. Hosszú barna haja kiengedve, s enyhe zöldes smink is díszíti. Hamar rátalál a férfi szobájára. A névtáblát látva elmosolyodik, ennél kevesebbet nem is várt a professzortól. Meghúzza a kart, s izgatottan bebocsájtásra vár.*

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 03:54

*Lionel amint meghallja a csengőt, máris kelletlenül feláll a nappali kis asztaltól, amelyen halmokban állnak a mindenféle papírosok, s mivel sejti, hogy ki is lehet a látogatója, inkább felvesz egy fekete hosszú ujjút, mert eleddig nem volt a felsőtestén semmi. Kényelmes, fekete farmer van rajta ezenkívül, más viszont nem igazán, hiszen amúgy is ő most otthon van.
Kényelmesen, ráérősen kisétál a szűkös előszobába, majd kinyitja az ajtót... és kit lát? Hát persze, hogy Kotnyeles kisasszonyt, aki valamiért - na vajon miért - úgy kirittyentette magát, mintha bálba menne. *
- Jó napot Miss Shirbu. * köszön a lánynak komor arccal. * - Látom sikeresen idetalált. Meglepő. Nos... fáradjon beljebb. * áll el az ajtótól, hogy beléphessen a lány is. * - Cipőt a szekrényre ha kérhetem. Nem tűrök el sáros lenyomatokat a padlómon. Még akkor sem ha nem járt kint, és tiszta a cipője, esetleg épp... hogy is mondják maguk? Most "shoppingolta" a megtisztelő alkalomra, amelyre mint látom... eléggé kicsípte magát. Talán koszosabb munkát kellett volna találnom önnek. * morogja ekkorra már elfordulva a lánytól, s amíg ő a cipőjét húzza, Lionel már be is masírozik a szűk folyosón át a hatalmas nappaliba ott hagyva a lányt, gondolván, úgyis bemegy. Még akkor is bemenne ha nem hívnák... valószínűleg.
Bent várja meg a lányt a tágas szoba kis asztala mellett, ahol mellkasa előtt összefont karokkal pillant Marára. *
- Nos, mint látja, van itt pár irat. Az elődöm jegyzetei, az összes eddigi évfolyam összes eddigi munkájáról és diákjáról. Ezeket kéne rendbe tenni házakként, osztályonként, tananyagonként. Persze én is megcsinálhatnám őket, egy pálcaintésembe kerülne nagyjából, de szívesebben nézem amint ön dolgozik vele mágia nélkül. Remélem legalább olyan szórakoztatónak fogja találni mint a szájalást. * mosolyodik el kicsit gúnyosan. *

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 04:21

*AZ ajtó hamarosan kinyílik, s nem más áll mögötte, mint imádott tanára, Lionel.*
-Jó estét professzor!-*Köszönti hatalmas vigyor kíséretében.*-Sajnos ahhoz nincs túl jól eldugva ez a hely, hogy az ember lányának ne tűnne fel a hatalmas mahagóni ajtó.-*Kontrázik. Az invitálásnak ezer örömmel tesz eleget. Már épp szabadkozna a cipő miatt, de inkább nem teszi, neki is vannak olyan rigolyái, amin nem ad túl. Így a szép új szandált beteszi a cipősszekrénybe, még jó, hogy picivel vastagabb harisnyát húzott.*
-Ó, ne tartsa magát ennyire nagyra, és mindig mindenhol tip-top vagyok, még nem látott kiöltözve.-*Nevet fel, zöld szeme csak úgy csillog. Amint végzett a szandál elhelyezéséről, amit nem csak úgy bevet, nem, ügyel arra, hogy szépen beférjen, jól elférjen, és a szekrény rendjét, ha netán már cipők is vannak benne, ne borítsa fel, követi a tanárt, nem kell arra is külön meghívó. A nappali bejáratánál ámuldozik egy sort.*
-Egész jó ízlése van.-*Jegyzi meg, nem mintha mást feltételezett volna, szereti a férfi stílusát, még ha néha idegesítő is.*-Egy kedvenc színem a narancssárga.-*Mosolyodik el, nem mintha Liot ez érdekelné.^^*
-Ó! Csodás!-*Na igen, a drága tanár azt amúgy sem tudhatta, hogy Mara szeret ilyen dolgokkal pepecselni, így nagy mosoly kíséretében ül le az asztalhoz.*
-Őszintén szólva nem is tudom, talán szórakoztatóbbnak nem... körülbelül egy szinten vannak.-*Mintha nem sejtené, hogy ezzel csak még jobban felhúzza a tanárát.*
-Professzor, itt valami gond van...-*Szólal meg, miután pár papírt a kezébe vett.*-Itt ilyen háznevek vannak, hogy Panagrea... Lupus...-*És keresgél még a pergamenek között.*-Sorgan... Pana... Cerbiatto...-*Még megnéz gyorsan pár pergament.*-De Lupiattot sehol sem találok... Viszont...-*Kapcsol.*-Össze lettek vonva?-*Néz nagyot, választ várva a férfitől.*

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 04:48

*Lionel egyik szemöldökét felvonva pillant a lányra.*
- Nocsak... tudja, hogy mahagóni. * mondja némiképp talán meglepetten, de nem is fűz tovább hozzá semmit, csak beengedi a lányt, ahol máris elkezdi az ironizálást, Marácska pedig szokás szerint visszabeszél. *
- Nem tartom magam nagyra Sirbu kisasszony, de azt hiszem mindketten egyetérthetünk abban, hogy nagyobb ember vagyok, mint magácska. * válaszol gonoszul a férfi. * - Ha nem így gondolja, akár írathatom is mint egy mugli általános iskolában. Lehet az megfelelne az értelmi szintjének. * szúr oda egy erősen a lehető leggonoszabb mosolyával, majd már ott is hagyja a lányt, hogy bent várja meg, és elmondja neki a feladatot. Ám mielőtt bármit is szólhatna, Mara már el is kezd áradozni a szobáról. *
- Tudom, hogy jó az ízlésem, de köszönöm, hogy felvilágosított erről. * mondja, majd a lány megjegyzésére, hogy a narancssárga az egyik kedvenc színe, kicsit félre dönti a fejét. *
- Valóban nagyon érdekfeszítő ez a téma. Jó sok álmatlan éjszakát spórol meg vele számomra Sirbu kisasszony, hogy ezt elárulta. Elmondaná, ha megkérném rá, hogy a másik kedvenc színe a fehér-e? * kérdezi érdeklődő arcot vágva, de érezhető a hangjából, hogy csupa irónia mint mindig. Aztán végre valahára elmondja mi a feladat... és Mara örül neki. Ki hitte volna. *
- Szóval szórakoztatónak találja. * villan meg a tanár szeme egy pillanatra, majd ismét vészjóslóan elmosolyodik. * - Ennek igazán örülök. * azzal előveszi pálcáját és erőteljesen legyint vele... na de nem a lány felé, bár egy pillanatra úgy tűnik, mintha meg akarná átkozni, de aztán csak pár irattartó landol az asztal mellett, kicsit talán hevesebben mint kellett volna. *
- Oda gyűjtheti. * mondja rekedten, majd a lány értetlenkedését hallva rájön, hogy valamit elfelejtett megemlíteni. *
- Igen frappáns megállapításai vannak. * gúnyolódik ismét a férfi. * - Igen össze lettek vonva. A Lupus is a Cerbiatto lett a Lupiatto, a Sorgan és a Panagrea pedig a Panagan. Így kicsit többet kellesz dolgoznia... remélem nem jelent ez gondot. * vigyorog, majd tovább magyaráz mit , hogy kell. Vagy inkább mit hogyan vár. *
-A pirosakba mennek a Panagreások, a zöldekbe a Sorganosok, a Sárgákba a Cerbiattosok, és a kékekbe a Lupusosok. Minden színből több van mint látja, és az oldalukon vannak a számozások évfolyamonként, ha például Lupus harmadik évfolyamot talál, és 5. órát, akkor a kékbe tegye, amin 3as szám van, és 5.-nek tegye sorrendben. * magyarázza elég lassan, és vontatottan, akár egy óvodásnak. Majd megfordul, és elindul egy kisebb ajtó felé, amely a konyhába vezet. *
- Ha valami gond lenne, erre talál. * teszi még hozzá, és pár másodperc múlva el is tűnik, hogy neki lásson befejezni a vacsorát amit nem régen kezdett el, még mielőtt kiment a szobába az iratokért, aztán pedig beengedte a lányt a büntető munka elvégzésére. *

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 05:14

*Mara meg a tanár megjegyzésén lepődik meg.*-Persze, hogy felismerem a mahagónit, kedvenc fafajtám. Ne tévessze meg a festett köröm, egyik kedvenc tárgyam a növénytan.-*És direkt nem tette hozzá a "gyógy-" előtagot, mivel midenféle növényt szeret. S még épp időben gondolta meg magát, hogy azt is elárulja, a körméről a festéket nem kell féltenie, ismer egy jó kis varázslatot, még a végén lemondhatna a lehetséges SVK korepetációról.*
-Ó, nem mondták még Önnek, professzor úr, hogy módfelett szerénynek?-*Mosolyog a tanárára. A fehérre meg csak megvonja a vállát.*-Nem kellett hozzá túl sok ész, mivel érkezésem napján is és ma is fehérben voltam.-*Vonja meg a vállát, ezért elismerést nem kap tőle Lio, nem mintha szüksége lenne rá.^^ A pálca előrántása kicsit váratlanul érte, már épp meg akarta jegyezni, hogy nem túl jó ötlet őt épp itt megátkozni, mikor kiderül, hogy Lio nem ellene akarja használni a pálcát. Végighallgatja a tanár magyarázatát.*
-Rendben, meglesz.-*Bólint, s mikor a tanár megfordul, Mara dudolászva munkához lát. Last Christmas, egyik kedvence.^^*

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 06:11

*Lionelnek meg kell vallania, hogy már már tetszik neki a lány elszántsága, és merészsége. Ezt főképp akkor gondolja, amikor Mara a mahagónival kapcsolatban magabiztosan válaszol, és nem vesz vissza a stílusból sem. És végül is... nem is tesz olyan megjegyzéseket amik nagyon sértőek volnának, mindössze azt teszi vele, amit eddig senki. Felveszi a kesztyűt ellene. Ám amikor a fehér színre tesz gúnyos megjegyzést, és Mara válaszol... *
- Mindenképp azt szeretné elérni nálam Miss Shirbu, hogy minden egyes estéjét büntető munkával töltse? Mert ha igen, elég jó úton halad afelé, és nem kell hozzá túl sok ész, hogy erre rájöjjön. Bár szemlátomást önnek annyi sincs, mivel tovább folytatja így is a kis beszólogatásait. Ha nem vette volna észre, tanár vagyok. Méghozzá a maga tanára, úgyhogy elvárok némi tiszteletet. Még ha vannak olyan különleges képességei is, mint, hogy már nagykorú. * mondja, majd még inkább felbosszantva rántja elő a pálcáját, s szemlátomást Mara meg is ijed. Jó. Ijedjen csak, van miért.
Aztán felvilágosítja, majd otthagyja a lányt, hogy befejezze a vacsorát amihez neki látott, és mivel elég hamar sikerült ezt megtennie, úgy dönt, még egy teát is készít. Amikor ezzel végez már jócskán eltelt egy óra, ám még közel sem elég idő ahhoz, hogy mágia nélkül elrendezhesse a lány azt a temérdek iratot, így Lionel egy bögre teával kezében komótosan kisétál, és a konyha ajtónak nekidőlve figyeli a lány munkálkodását. Mara szemlátomást tényleg eléggé belemerül, hiszen nem is veszi észre - látszólag - az ajtóban álló, teázó férfit, aki pedig eléggé szívdöglesztő látványt nyújt ebben a pozícióban, és fényviszonyban. Bár nem is volna célja, hogy a lány ilyennek lássa. ( Megj.: viszont Mara örülhetne neki, ha ilyennek látja éppen : P - az "író" : D )
Aztán megunva a nézelődést, pár perc elteltével megszólítja a lányt. *
- Na, hogy halad? * kérdezi, s ezúttal valahogy tényleg érdeklődő a hangja. * - Mindent sikerül megcsinálnia? * teszi még hozzá, mert azért tényleg fontos dolgokat szelektál a lány éppen. * - Remélem nem kavarja meg nekem az egészet. * toldja még meg, csak úgy a rosszindulat kedvéért. Vagyis inkább a gúnyolódás miatt. Na igen, nem bírja megállni, hogy ne legyen önmaga, de hát miért is akarna más lenni? Majd kicsit enyhültebben hozzáteszi:*
- Kér egy teát? Ahogy elnézem még sokáig itt lesz...

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 07:06

*Végighallgatja Lio beszédét a tiszteletről meg az észről és társairól, végül megszólal, detto gúnyosan.*-Ne legyen benne olyan biztos, hogy nincs annyi eszem. A professzor úr még nem ismer, ha nem tisztelném, tudomást sem vennék a létezéséről.-*S mikor befejezte a saját mondókáját, s nem kap újabb büntit, visszatér a dolgához.
Na igen, Mara az éneklésbe és a munkába úgy beleéli magát, hogy nem igazán vesz tudomást a külvilágról. Bizonyára még azt sem érzékelné, ha a szoba felgyúlna és menekülni kéne. Még jó, hogy ott van Lio, aki kimentené, ha tűzvész törne ki, ami nem fog bekövetkezni.^^ Aztán mégis felpillant, mert egy hajtincset hátra kell csatolnia... és akkor megpillantja a professzort. Tincs marad, ének abba maradt a "give you my..." strófánál. Aztán pár másodperc múlva visszanyeri lélekjelenlétét, de tart attól, hogy ez a csöppnyi idő elég volt Lionak, hogy észrevegye a hatást, amelyet sikerült kiváltania a lánykából. Aztán szerencséjére Lio kérdést is tesz fel, amire most a szokásosnál is gyorsabban válaszol.*
-Khöm... köszönöm, egész jól haladok.-*Zadarja, s már tér is vissza a munkához, a zavaró tincsről és az énekről most teljesen megfeledkezik, mivel egészen más jár a fejében.*
-Mégis...ááá...ez... az a test... basszus... ez nem... kell... a franc... miért ő az egyetlen SVK tanár ebben a rohadt intézményben... ~
-Egészen addig agyal ezen, míg fülét meg nem üti a tanár újabb gunyoros megjegyzése.*
-Ha nem bízna benne, hogy képes vagyok normálisan végezni a feladattal mágia nélkül is, valami más büntetést szabott volna ki.-*Válaszol vissza, direkt hazsnálta a mágia kifejezést, ugyanis varázsolni lehet pálca nélkül is.
A kérdést hallva felnéz a kérdezőre, összevont szemöldökkel. Szemmel láthatóan nem tudja eldönteni, hogy milyen szándékkal kérdi a tanár... normális akar lenni, jelezni akarja, hogy hogyha kér sem kap, esetleg annyira kiverte nála a biztosítékot, hogy a mérgezés eme formáját választotta. S mint ilyen, a lányka azt sem igazán tudja eldönteni, hogy mit válaszoljon. Egyáltalán illik-e büntetőmunka alatt teát elfogadni? Na igen, meg tudja számolni, hogy a hat roxfortos éve alatt hányszor volt büntiben.*
-Ha nem szándékszik mérget is keverni bele, megköszönném.-*Mondja végül, s túl sok szabadidőt nem adva magának visszatér a pergamenek osztályozásához. Már egész szépen halad.*

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 07:50

*Lionel aligha lehetne ennél dühösebb a lányra. Ez a nagypofájú fruska azt hiszi neki mindent szabad? Az utolsó mondatra azért nem válaszolt, mert félő lett volna, hogy tényleg egy átok jön ki a száján. Így hát inkább kimegy a konyhába, és a szokásosnál kicsit durvábban vágja fel a gombát.
Végül, amikor már befejezte a vacsora készítést, és a dühe is csillapodott ez idő alatt, hát fog egy kis teát, és megnézi a lány munkáját. Mara eleinte nem is figyel rá, csak énekelget, ám amikor észreveszi, félreérthetetlen arcot vágva bámulja őt, aztán zavartan kezd el beszélni. Nem is mond a lány megjegyzéseire sem semmit, hanem kicsit furcsállva, talán a megdöbbentő felfedezésnek köszönhetően valamiért meghívja teára. Eléggé szánalmas... és Mara ekkor egy igencsak érthető okokból tett beköpést ejt meg. És lőn! Lionel olyat tesz amilyet ritkán szokott! Elmosolyodik, és nem gúnyosan.*
- Egy órával ezelőtt minden bizonnyal kevertem volna bele. De most tökéletesen méregmentes Miss Sirbu. Fáradjon ki a konyhába. * mondja miközben látja, hogy a lány ismét beletemetkezik a munkába, így hát ő előre megy, és mire Mara kiér, ő már töltött is neki egy bögre forró, még javában gőzölgő teát, majd leül az egyik bárszék szerűségre a pulthoz, és néhány percig csak rendületlenül fürkészi a lány arcát. Végül egészen lassan szólal meg. *
- Mara... * eddig még sosem szólította a lányt a keresztnevén. * - Mondja, mit talál olyan különösnek rajtam? Vagy talán különlegesnek? * kérdezi, és talán nem vártan épp a lényegre térve. * Vagy csak szeret bosszantani első perctől kezdve? Talán minden iskolájában van egy tanár akit kiszúr magának, hogy az idegeire menjen? Mert ha igen, kérem válasszon mást helyettem.

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 10 2011, 08:18

*Ha eddig nem zavarodott volna össze eléggé, hát ez a kedvesnek tűnő mosoly után pótolja. Miután a kezében lévő pár darabot a helyére tette, kimegy azon az ajtón, melyen nem régiben Lionel is távozott, s ahogy gondolta, a konyhában találta magát.*
-Narancssárga.-*Mosolyodik el, már meg sem lepi. Még mielőtt bárhol is helyet foglalna, körbenéz.*-Jó tágas, nekünk otthon túl kicsi a konyhánk.-*Teszi hozzá, s bár még fűzne hozzá további megjegyzéseket, úgy véli, a tanárt ez nm igazán érdekelni, s mivel a munkában is kicsit elfáradt, annak ellenére, hogy szereti csinálni, inkább hallgat. Aztán helyet foglal, megkapja a teáját, és bele is kortyol. Már éppen megköszönné és megdicsérné a teát, mikor a professzor váratlanul a keresztnevén szólítja. Ez már elindít benne egy dominohatást, ebből nem fog jó kisülni. Ez pár másodperc múlva be is bizonyosodik. Érezte ő, hogy ez a teázás túl szép, hogy igaz legyen.*
-Önnek nem áll jó a Mara.-*Ez az első reakciója. Legalábbis, ha utána ilyen kérdések jönnek, inkább ne is szólítsa a keresztnevén! Végül sikerül kicsit összeszednie magát.*
-Az első két kérdésre nem most nem tudok és nem is akarok válaszolni.-*Kezdi, s reméli, hogy Lio nem fog erősködni, mert akkor valóban kénytelen lesz mondani arra is valamit.*-A harmadik kérdésére sem feltétlenül tudok... de azért megpróbálok.-*Időközben egyre vörösödik, ami jól látszik kreol bőre ellenére is, mivel az arcát csak igen ritka alkalmakkor sminkeli, s ez most nem tartozik azon pillanatok közé.*
-Szóval nem feltétlenül szeretném bosszantani... egyszerűen csak jön.-*Vonja meg a vállát, s ezzel válazst adva a kérdés utolsó részére is. Szokásától eltérően most egyáltalán nem próbál a tanár szemébe nézni, látszólag jobban érdekli a bögre és tartalma tanulmányozása.*
-Mehetek vissza dolgozni?-*Most már menne, azért bárhova nem, mert a szobájába vissza nem, de dolgozni igen.*

//fagyunk (://

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Dec. 13 2011, 06:23

// Olvadunk Very Happy //


*Ám Mara akármennyire is meg van zavarodva, a mosoly ezúttal igenis őszinte volt... és ráadásul a tea is. S bár a lány valószínűleg azt gondolja, hogy Lionelt nem érdekli a fecsegése, bizony most úgy tűnik, a tanár vagy visszavett, vagy pedig készül valamire, mert a lány - valószínűleg - döbbenetére belefolyik a cseverészésbe. *
- Szeretem a narancssárgát. * jegyzi meg a lány szavait hallva ismét elmosolyodva. * - És a vöröset. A feketét leginkább. * majd szétnéz ő is a konyhájában miközben leül, és a lány elé tolja a teát. *
- Otthon nekem sem ilyen nagy. Ekkorára sikeredett a tágítóbűbáj. Úgy gondoltam jó lesz így. Bár nem sok vendéget szoktam fogadni. El kell hogy mondja, maga az elő itt, mióta itt lakom. * mondja tényleg szokatlanul kedvesen, majd már el is hallgat, és figyeli a lányt pár percig néma csendben. Hogy aztán bele is vágjon abba amire kíváncsi. És szemlátomást sikerül is ezzel teljesen összezavarnia a lányt. *
- Igen elhiszem, hogy nem áll jól a Mara, kisasszony. * vigyorodik el
szélesen a lány első mondatára. * - Ezért is hívnak Lionelnek. De meg kell nyugtatnom, hogy önnek pedig a Lionel nem állna jól.
* Belekortyol a teájába, s közben csészéje fölött sokatmondó pillantást vet ezüst szemeivel a lányra. Most egész közel van hozzá, s ahogy Mara beszél, és Lionel figyeli közben, a lány még közelebbről szemügyre veheti a férfit. Bizony, kicsit kócos a haja, ám nem úgy tűnik mintha ápolatlanságból lenne olyan. Egyszerűen csak rakoncátlannak látszanak a sűrű, fekete tincsek, s egy egy vékony, halványan felsejlő fehér hajszális megcsillan itt-ott. Bár közel sem látszik olyan idősnek, hogy azoknak ott legyen a helyük. Inkább arra utalnak, hogy sok mindenen ment már keresztül ez a férfi. Ezzel szemben arca kisimult, mintha évezredes álomból ébredhetett volna fel, és hirtelen tört volna rá a nyugodtság. Bőre mintha fehér márványból lenne, s arca csakugyan olyan mintha angyalok faragták volna ki egyenesen a Mennyben. Sötét szemöldöke alatt szemeit olyan sűrű, és fekete szempilla keretezi, mintha ki lenne húzva, s ez még inkább kiemeli jegeskék szemeit. Furcsa, ezüstös csillogásúak az íriszei, s jobban megszemlélve, azokat is keretezi egy fekete sáv finom vonalú körben. Ajkai szép ívűek, s puhának látszók, a halvány borosta pedig, amely körbe növi, még csábítóbbá teszi az egészet. A bögrét markoló hosszú, fehér ujjak pedig gyengéd érintésről árulkodnak... ugyanakkor a kézfejét átszövő halvány erezet a keménységet, a precizitást, és a gyorsaságot tanúsítja. Bizony dolgozott velük, és nem úri családból került ki ahol nem volt semmi dolga. Mindent egybe vetve... női szemmel nézve csakugyan tökéletesnek lett volna mondható ez a férfi. Ha nem vesszük az ellenállhatatlan modorát számba. Lionel elgondolkodva hallgatja a lány szavait, s eltelik jó néhány kínosan csöndes perc mire megszólal. *
- Nos... rendben. * mondja végül. * - Menjen csak Miss Sirbu. * áll fel a konyhapulttól, és a lány bögréjét elvéve Mara kezéből - egy egészen kicsit hozzáérve ujjaival a lány bőréhez - sajátjával együtt beleteszi a mosogatóba, s egy pálcaintésére az elkezdi elmosni önmagát.
Mire megfordul valószínűleg a lány már nincs is ott, ezért lassú
léptekben odasétál a konyhaajtóhoz, és úgy, hogy takarásban legyen, s tanítványa ne lássa, mélyen elgondolkodva kezdi el tanulmányozni a lányt. *

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Dec. 13 2011, 07:12

*Ezt valahogy nem tudja elhinni.*~Most csak álmodom. És mindjárt felébredek. És rájövök, hogy még mindig otthon vagyok, mert lekéstem a vonatot. Ez így túl szép, túl jó, hogy igaz legyen.~*Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáznak a fejében, de ennek ellenére tovább cseverészik a tanárral.*
-A vörös meg a fekete szép szín, de nem szeretek ilyen színű ruhákba járni, a bőrszínem miatt túl sötét, azt meg nem szeretem.-*Vonja meg egy kicsit a vállát, egy mosoly kíséretében, ami valljuk be, nagyon jól áll a lánynak.*
-Viszont egy drapp, natúr vagy narancssárga ruhával el tudnék képzelni egy szép vörös ékszert...-*Fejét kicsit megdőltve, karján könyökölve elgondolkodik. Tizennyolc éves, érthető, hogy a divat és az ékszerek elég fontos szerepet töltenek be az életében. Bár ez így volt amióta csak az eszét tudja, de vallja, hogy egy nő mindig, minden körülmények közt jól kell kinézzen. Marat még a saját otthonában, sőt, a saját szobájában sem lehet soha mackónadrágban és elnyűtt pólókban látni.˘˘*
-Igen, szerintem is jó. Mindennek van hely, és főzés közben is el lehet őket érni.-*Jegyzi meg csillogó szemekkel, s bár azt már csak gondolatban teszi hozzá, hogy reméli, egyszer majd neki is ilyen lesz, szeme csillogása elárulja eme álmát.*
-Ne forgassa ki a szavaimat!-*Nevet fel, csilingelő hangja megtölti az egész szobát.*-Még jó, hogy nem sújtottak azzal, hogy Lionelnek nevezzenek el... szépen is lennék.-*Zöldsz szeme hófehér mosolyával csillog együtt.*
-Valóban? -*Költői kérdés, hatalmas mosollyal.*-Megtisztelő, még ha eredetileg nem is volt tervben a konyha látogatás.-*Itt kicsit beleharap az ajkába, de közben mosolyog, nem, nem mondott semmi rosszat, végül is valóban büntibe jött, nem teázgatni.*
-Ha nem büntetőtmunkán lennék, felajánlanám, hogy ünnepeljük meg az új konyha avatót, de hát...-*Felemeli a bögréjét.*-ebben az esetben a tea is megteszi.*S bele is kortyol, ismét. De idő közben a tanár túl közel kerül. Még ennyire közelről sosem látta. Zöld szemeit le sem tudja venni az arcról, még pillantani is elfelejt, rózsaszín szájacskája egy nagyon kicsit elnyílik egymástól, alig észrevehetően, de Lio elég közel került hozzá, hogy feltűnjön neki. Szája sarkában ott van a szokásos megbúvó mosoly. Most legszivesebben emgérintené a két dolgos kezet, a koromfekete kócos hajat, a márvány szobor arcot... és azok az ajkak... Még szerencse, hogy a tanár megengedi, hogy folytassa a dolgát. Így nehezen bár, de végül sikerül tekintetét elfordítania, még pár másodpercig erőt gyűjt, majd gyorsan leszáll a székről, kifele menet még megköszöni a csodás teát, aminek legszívesebben elkérné a receptjét, de a szituáció most nem alkalmas erre. Miközben kimegy, nem néz a tanárára, tudja, hogy különben a szeme sok olyan dolgot elárulna, melyeket magának akar megtartani.
Mikor átér a nappaliba, még nincs eléggé jó állapotban ahhoz, hogy a dolgozatokat tovább szelektálja, így mit sem sejtve arról, hogy tanára figyeli, tesz egy kört a szobában, igazából semmit nem néz meg, most csak saját gondolataival van elfoglalva.*
-Jaj Mara...-*Suttogja maga elé. Végül egy nagy be-ki légzés, és visszaül az asztalhoz, hogy a munkáját folytassa. A dúdolgatás ezúttal elmarad. Még túlságosan a teázás élménye alatt van, s tiszta véletlenül is olyan számot dúdolna, mely még zölden csillogó szemeinél is jobban árulkodik.*

//és eljöve a második jégkorszak//

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Főmesélő
Mesélő
Mesélő
avatar

Hozzászólások száma : 145
Hely: : Sehol és mindenhol
Regisztráció : 2008. Aug. 05.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szomb. Dec. 17 2011, 04:47

*Miután a lány távozott, az asztalon egy cetli jelenik meg, rajta egy kolléga nevével. Lionel bizonyára tudja, hogy miért.*

//A név bagolyban elküldve//

______________________________________

Első számú szabály: A Mesélőknek mindig igazuk van. Ha egy mesélő azt mondja, hogy meghaltál, akkor az úgy is van.
Második számú szabály: Ha valamilyen csoda folytán a Mesélőnek még sincs igaza, életbe lép az első számú szabály!
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Vas. Jan. 08 2012, 09:53

// Marával olvadunk és zárunk Smile //

- Nem is azért mondtam, hogy ilyen színű ruhákban járjon eztán. Bár ha így
áll a helyzet, lehet legközelebb ezt szabom meg büntetőmunkának. * vigyorodott el a tanár, de most közel sem olyan ellenségesen mint ezelőtt. Majd olyan dologra terelődött a szó, ami Mara számára meglehetősen kellemetlennek bizonyult. Legalább is Lionel hihetetlenül jó szemei ezt rögtön kiszúrták. Bár nem kellett nagyon megerőltetnie magát hozzá.
Végül másra terelődik a téma, és a lánynak nagyon mehetnéke van vissza, hát elengedi. Mara pedig máris dolgozik tovább szorgosan, de a szokásosnál kicsit szétszórtabbnak tűnik. Lionel egy ideig ismét csak titokban figyelgeti, majd azért nem átall hozzászólni egy picikét a dologhoz. *
- Azért figyeljen oda a munkájára. * indul el a lány felé a konyhából. * - Bár tudom, a kamaszok esze mindenütt szívesebben jár mint a munkán, ám ön egészen jól dolgozott... eddig. Azt hiszem elég lesz a munkából mára. * pillant fel egy nagy ingaórára a sarokban. *
- Későre jár. Majd én befejezem. Nehogy Mr. Coxton azzal vádoljon engem, hogy halálra dolgoztatom a diákjait.
* Azzal Marához sétál, és megvárja amíg a lány összepakol maga után, majd ha elindul, akkor kikíséri a hálókörletéből, hogy aztán ő maga elgondolkodva visszatérjen és egyenesen a fürdőszoba felé vegye az irányt. *

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Vas. Jan. 08 2012, 10:14

-Ne... különben rögtön dupla büntetőmunkát kapnék, egyet az eredeti vétkemért, másikat az előző büntetőmunka megtagadásárt. Gondolom, a professzor úrnak már túl sok lenne belőlem.-*Szemei csillognak. Nem, ez nem flört, még akkor sem, ha nagyon úgy látszik.
Bizony, most már kicsit szétszórtabb. Nem mintha elfáradt volna, ahhoz kicsit több kell, viszont a gondolatai... na azok egészen máshol járnak. Valahol a a konyhában ragadtak, egy bizonyos pillanatnál. Még pedig annál a bizonyos pillanatnál, mikor olyan hihetetlenül közel került tanárához. Aztán az előbb említett tanár egyszer csak megszólal, a lányt teljesen váratlanul éri, össze is rezzen, holott hallhatta volna a férfi közeledtét, ha gondolatai éppen nem máshol járnának.*
-Ó, értem. Rendben.-*Hamar tudomásul veszi Lio utasításait, s zavarának köszönhetően, melyet még a konyhai pillanatok okoztak, még akadékoskodni is elfelejt, s szép rendet hagyva maga után, elköszönve távozik. Hogy aztán egészen a szobájáig, onnan a tusolóig, s majd ismét a szobájáig, a jó meleg ágyikójában az elmúlt pár óráról elmélkedjen.*

//Köszönöm a játékot.^^//

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Aneela Mioara Gintaras
Vendégtanár
Vendégtanár
avatar

Hozzászólások száma : 259
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2011. Nov. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 08:23

* Halk kopogás hallatszik kábé negyed órával a levél kézhezvétele után. Megérkeztem, és várom a beengedést. Mikor kinyílik az ajtó, csak ennyit mondok *
- Elnézést, de büntető munkát felügyeltem... * jegyzem meg halkan, majd várom a bebocsájtást, a hellyel kínálást, vagy ilyesmit *

// A kövi hosszabb lesz//

______________________________________

Aneela mai viselete
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 08:38

* Már eléggé elkészült a nő fogadására, amikor hallja a kopogtatást az ajtón. Felsóhajt, majd megigazítja fekete felsőjét, hiszen nem árt azért a jó benyomás, különösen a múltkori óra után, amit Aneela is végig nézett, majd az ajtóhoz sétál a rövid kis szűk folyosón, és kinyitja azt. *
- Jó estét Gintara professzor. Kerüljön beljebb. * villant a nőre egy mosolyt, majd arrébb lép az ajtóból, hogy bemehessen. *
- Hogy telt a napja? Nocsak... * jut el a tudatáig a professzor mondata. * - Ki tett rossz fát a tűzre?

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Aneela Mioara Gintaras
Vendégtanár
Vendégtanár
avatar

Hozzászólások száma : 259
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2011. Nov. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 08:54

* Végtére is bebocsájtást nyerek, aminek örülök. Közömbös arccal nyugtázom, hogy jól néz ki a férfi. Ami tény az tény, de én sem panaszkodhatom. Besétálok, s mivel ma nem vagyok pofátlan hangulatomban, ezért megvárom, amíg hellyel kínálnak. Ám a megszólítástól kiráz a hideg *
Szerintem, ha nincs ellenére, hagyjuk ezt a hivatalosságot, mert nem igazán van ínyemre így kollégák között... * kezdeményezek, hiszen én vagyok a nő, nekem kell ilyen téren megtennem az első lépést *
Persze ha nincs a tegeződés ellen? * kérdem, miközben a szobát szemlélem, nagyon is eredeti, és igazán tetszetős az egész helyiség. Persze még mindig ott ácsorgok nagyon közel Lionelhez, ami szinte már zavarba ejtő lehetne, és úgy felelek *
Három kedves Panaganos fiatal...Persze már takarítottak istállót egy kis sárbombával fűszerezve, és írtam a házvezetőjüknek a pontlevonást illetően... * mesélem, és arcomra enyhe kárörvendő mosoly ül ki az arcomra, hisz talán okultak...Bár kétlem *
Azt hittem már el is felejtett... * jegyzem meg, miután beljebb sétáltam a szobában, és persze háttal vagyok a férfinek *
Igazából csak reméltem, hogy a múltkori alkotásom után nem leszek felejthető... * e mondat mögött semmi hátsó utalás nincsen, csak mint tény úgy említettem meg a férfinek *

______________________________________

Aneela mai viselete
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 09:14

* Lionelnek is első benyomásai közé tartozik az, hogy a nő igencsak csinos. Bár nem mintha a múltkor nem lett volna az. Figyeli amit belibben, és szemlátomást máris célba veszi a nappalit. Lionel kicsit összevont szemöldökkel csukja be az ajtót maga mögött. Legszívesebben utána szólna, hogy forduljon vissza, és vegye le a cipőjét mielőtt összekoszolja, vagy kilyuggatja a szőnyegét, de most ugye nem egy diákkal van, hanem egy tanárral, és a pofátlanságot jobb ha hanyagolja egy időre. Így a nő után megy, aki elvárja, hogy hellyel kínálja. *
- Üljön le professzor nyugodtan, ahová csak szeretne. Ha már úgy is ilyen otthon érzi magát szemlátomást. * na hoppá. Egy kis csípős megjegyzés csak odaszaladt a végére. gyorsan inkább másfelé néz. Aztán Aneela megszólal, Lionel pedig érdeklődve pillant rá. *
- Nos, attól függ mit ért hivatalosság alatt. Én a munkámat viselem hivatalosan, no meg elkötelezetten. Még kollégák között is. * ekkor folytatja a mondatot a nő, és Lockwell megérti mire is célzott pontosan. *
- Aham. A tegeződés eléggé idegen számomra, ha valakit nem ismerek. Igazság szerint azokat tegezem csak, akiknek már úgy ahogy betekintést nyertem a lelkükbe. Ez nem hangzik túl hátborzongatóan? * mosolyog a mellette álló nőre. * - Ám Aneelának szívesen nevezném. S ha nagyon ragaszkodik hozzá, megpróbálok minél hamarabb belepillantani a szívébe. * fordul a nő felé széles vigyorral, majd fellendíti a pálcáját arca mellé. * - Teát?
* Azzal a konyha felé vezeti a nőt, ha Aneela is úgy gondolja, s miközben elkezd beszélni a panaganosokról, ő a tűzre varázsol egy kanna vizet. *
- Nos igen. * jegyzi meg a férfi miközben ügyköd egy kicsit a konyhában, s int, hogy a professzor ott is kényelmesen helyet foglalhat. * - Ezek a mai diákok igen szórakoztatónak tartják a gyerekes csínytevéseiket. Az ember azt hinné, hogy nem is varázslók, hanem mugli csürhe. * majd ismét Aneela felé fordul. *
- Már, hogy hihette, hogy elfelejtettem? * vonja fel a szemöldökét. * - Kedves Aneela... szép a neve... - jegyzi meg közben valamivel halkabban, majd folytatja. - ... szóval kedves Aneela. Én soha semmit ne felejtek el ami fontos. S becses személyét ismerni, bizony igazán lényeges dolog. Tekintve, hogy kollegám, s ráadásul nő. Az ilyen dolgokat nem érdemes mélyre rejteni a fejben. Ami pedig a múltkori produkcióját illeti... érdekelne miért is döntött úgy, hogy holló képében kutakodik utánam? * indul meg a nő felé, majd a konyha pultra varázsol két bögrét, és leül az egyik székre. *
- Igazság szerint az is érdekelne, miért akart velem olyan nagyon találkozni.



______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Aneela Mioara Gintaras
Vendégtanár
Vendégtanár
avatar

Hozzászólások száma : 259
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2011. Nov. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 09:35

* Nohát, feltűnt neki, hogy csak úgy nézelődni kezdtem. Nem baj, ha játék, akkor legyen az. *
Nos, köszönöm, elnézést, hogy csak így berontottam, tudja, nagyon hideg volt odakint * magyarázom visszadobva az élcet amit kaptam, hiszen csak amiatt aggódtam, hogy esetleg túlságosan lehűlhet a testem. De hál istennek ez nem történt meg. Igyekeztem hamar letudni a dolgokat *
- Tulajdonképpen a Gintaras professzorra értettem legfőképpen, és majd ha készen áll rá nyugodtan letegezhet... * jegyzem meg kicsit gonoszan, persze félmosollyal az arcomon. Tetszik ez a párbeszéd, érdekes egy férfi lehet. Ám amikor be akar pillantani a lelkembe, kicsit beleborzongok, persze átvitt értelemben, és nem látványosan *
- Biztos abban, kedves Lionel, hogy a lelkembe akar látni? Jól megfontolta? * mert hát igen érdekes egy lelkem van. Tulajdonképpen elég sötét és rideg. A szívembe pedig ember nem nagyon férkőzhet be, ugyanis le van fagyasztva. // Razz // És mégis meglepő, besétálok a konyhába, és ott tevékenykedik. Helyet foglalok, és onnan nézem, majd eszembe jut, hogy azért közölnöm kéne milyen teát innék *
- Kérek vöröset, dupla filterrel, ha lehet, ízesítés nélkül. * jelentem ki, és remélem, hogy megkapom így a teám, mert mást nem nagyon iszom meg. Közben a válaszomon agyalok *
- Köszönöm a kedves szavait a nevemet illetően. Ha tini lennék most valószínűleg fülig pirultam volna... * és persze ha tudnék is, de vámpír létemre valahogy nem megy *
- Nem kutakodom. Csak felkeltette az érdeklődésem, és bementem az órájára. Hallottam magáról egyet s mást, és kiváncsi voltam ki lehet az a Lionel Lockwell... De ha esetleg zavara e tény, akkor el is mehetek?! * jelentem ki, majd felállok, mintha indulnék, de nem sejtheti hogy mennyire gondolom komolyan a dolgot...Mármint, hogy ott hagyjam... Igazából csak meg akarom ismerni mint ember, és mint tanár egyaránt, szerintem nem hihetetlen *

______________________________________

Aneela mai viselete
Vissza az elejére Go down
Mara Sîrbu
Hetedik évfolyam
avatar

Hozzászólások száma : 113
Kor : 25
Regisztráció : 2009. Aug. 04.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 10:17

*A konyha ajtóban egy manó jelenik meg, kezében egy apró dobozkával. S ha a professzor lesz oly kedves és el is veszi és felnyitja, bonbonokat talál benne. Konyakos pralinét tartalmaz a dobozka. Levél nincs hozzá, bár Lio bizonyára gondolja, kitől kaphatta eme finomságokat. Mara igencsak megdolgozott vele, és most lett kész, így az első manóval, akivel a konyhán találkozottt, felküldette a szép köntösbe varázsolt édességeket. Ha a dobozkát átadta, a manó távozik is.*

______________________________________

Megszökök, ha a professzor úr is velem tart. (Örömmel vállalok minden kockázatot.^^)

A Ruha (Karácsonyi Bál) elölről
A Ruha hátulról
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 10:25

*Lionel furcsálkodva néz a nőre. *
- Odakint biztosan, de tudtommal a kastélyt fűtik. Különben pár száz jégbefagyott műalkotást kellene tanítanunk. * fordul a nő felé. * - Én csak bátorkodtam arra felhívni a figyelmét, hogy milyen hamar átvágott az előszobámon invitálás nélkül, és nem szabadult meg a lábbelijétől. Bár igaz ami igaz, az ajtómon már bejutott, a többi nem lényeg. * élcelődik továbbra is, majd megpróbál kissé kedvesebb témába fogni. *
- Ó, hogy én a maga lelkébe akarjak látni Aneela... * szólítja most már a nevén,hogy kicsit közvetlenebb legyen a társalgásuk. * - Csábító ajánlat. No de ne aggódjon, közel sem olyan drasztikusak az eszközeim mint a maga riadt kis arcocskájából kinézem kedvesem. * mosolyog, és ezt most poénnak szánta, bár nála még az is hangozhat egy alapos sértésnek. - Valamivel drasztikusabbak. * vigyorodik el szélesen, majd a konyhába vezeti a nőt. Amíg felforr a víz, kiteszi a bögréket, majd bele is teszi Aneeláéba az általa kívánt filter, mely szerencsére van, a sajátjába pedig a mentolosat. *
- Igazán ne fáradjon a pirulással Aneela, ahogy említette is a tini lányokat.... tőlük kapok éppen eleget. Tökéletesen feleslegesen persze.
* Fütyül a víz, s készen is lesz, s a férfi máris feláll, hogy levegye a tűzről. Varázslattal a bögrék felé lebegteti, s beletölti a forró vizet előbb a nőébe, majd a sajátjába. Aneela nem kapott bele semmit, hisz nem kért, de ő a magáét alaposan megcukrozza. Négyszeresen is. *
- Hm, nos igen. * ül le a nő mellé ismét dolga végeztével. * - Felkeltettem... szokott ilyen lenni. Na de mivel? * kérdezi kíváncsian, s közben ujjait lassan a forró bögrére fonja, de még túl meleg ahhoz, hogy beleigyon. * - És mit hallott?
* Ám ekkor a nő feláll, mintha menni készülne, Lionel pedig nem szól egy szót sem, csak oldalra billenti a fejét, és vár. Mások talán tiltakoznának, hogy jajj ne, vagy na de kérem, vagy esetleg nem akartam megbántani hölgyem, de Lionel nem ilyen. Ő megnézi mennyire komolyak a szavak, és ha menni akar nem tartja fel, ha pedig nem akar menni, az is kiderül. Nem akar menni.*
- Szeretne itt hagyni? * kérdezi komoran pár percnyi Aneela álldogálás után. Ám komor arca és hangja ellenére a szemei nevetnek. Az ilyeneken mindig jót mulat. *
- Mert ha nem, akkor az ilyen megjegyzésekre semmi szükség kedves Aneela. Ráadásul itt ez a finom tea. * pillant a bögrékre. * - Még lehetőséget sem adott neki, hogy kihűljön.
* Ekkor hirtelen csengetnek, s Lionel szemöldöke a homloka közepéig szalad. *
- Nocsak! Ki lehet ilyenkor? * csodálkozik, majd feláll a székből. *
- Bocsásson meg egy pillanatra. * mondja Aneelának, majd az ajtóhoz sétál, s ott egy manót talál aki sűrű hajbókolások és uramozások közepette át ad neki egy csomagot. Visszasétál a nőhöz, miközben kinyitja a dobozt, és elsötétül a tekintete. *
- Te jó ég... bele se merek gondolni mi lesz itt Valentin napon... pedig soha nem szerettem a február 14.ét... mondja, s leül ismét a nőhöz, miközben kibontva leteszi a sütiket. *
- De ha úgy vesszük, akárki is küldte ~ van egy sejtésem ki ~ kisegített a sütemény gondommal. Van mivel megkínálnom magát. Egy falatot Aneela? De előbb lehet meg kéne vizsgálni, nehogy szerelmi bájital legyen benne. Jól néznénk ki, ha valamelyikünk beleszeretne egy diáklányba hirtelen. * vigyorodik el, és szemlátomást tényleg őszintén. *

// bocsika most mennem kell, fagyasztasz légyszi? *-* sztem holnap leszek és befejezhetjük Smile //


______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Aneela Mioara Gintaras
Vendégtanár
Vendégtanár
avatar

Hozzászólások száma : 259
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2011. Nov. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Kedd Jan. 31 2012, 11:02

- Hát mivel kint voltunk igencsak hideg van... Ráadásul még a hó is elkezdett szállingózni, mikor jöttünk visszafelé * és szerintem Lionel biztosan tudja, hogy többesszám alatt a diákokat is értem *
- Nos hát előfordul az ilyen... A cipőm meg le van tisztítva, megmutassam? * kérdem, naná, hogy visszaadom az élcelődést. Nem vagyok az a fajta, aki, ha feldobják a labdát, le ne csapjam... A riadt arcocskás jelzőt elengedem a fülem mellett, nem érzem úgy hogy ez vicces lenne *
- Gondolom, hogy a magafajta jóképű tanároknak rengeteg hódolója akad diákkörben... És sikerül választani? * persze nem gondolom komolyan a kijelentést, ez egyfajta "vérszívás vámpír módra" akart lenni a részemről, hiszen nem hiszem, hogy Lionel diáklányokat fűtöget. Bár ki tudja? Nem ismerem, az igazat megvallva pont ez ellen akarok tenni *
- Igazából sok jót és sok rosszat hallottam, és hogy mivel keltette fel, az még egyenlőre maradjon az én titkom kedves Lionel... * jelentem ki, persze, hogy nem akarok menni. Ez nem volt semmilyen vezérhúzás, nem vagyok az a fajta, és tulajdonképpen csábítóbb a tea és e férfi megismerése, minthogy én most mindent itt hagyjak. Persze úgy gondolom, hogy Lionel sem akarja, hogy itt hagyjam, ugyanis akkor mért érvel pont a teával? Ócska trükk, de tetszik... Visszasétálok, majd leülök *
- Nem, a tea nagyon is csábít, no meg a társasága is * és ujjaimat a bögre köré fonom, és szabályszerűen jól esik, hogy olvadnak ki megfagyott ujjaim. Kihülni, hát igen megesik néha, hogy az ember belefeledkezik a beszélgetésbe, és kihül a teája, és ahogy itt ülök nem tudom eldönteni, hogy a férfi melyik kategória lesz. Lehet, hogy nagyobb volt a híre és igazából csak tanárként kiváló emberként pedig unalmas? Bár az eddigiekből nem ez jött le, mégis minden ember maszkot visel, még az is aki letagadja ezt. Ám ekkor csöngetnek, egy manó, ahogy hallom, és persze a hallásom éles. Ezután visszajön valami pralinéfélével, azon agyal ki küldhette, de én sejtem a múltkori megfigyeléseim alapján *
- Nem lehet, hogy az a múltkori ötödéves lány volt? Aki bement a órájára, és bénának tetette magát, mi is volt a neve?...Kicsit erőltetett volt... Én rá gondolok * jegyzem meg csípősen, és a következő kijelentésére majdnem elröhögöm magam, de csak egy mosoly jelenik meg az arcomon *
- Ellenőrizze. Jobb híján kedves Lionel maga bele lesz zúgva az ötödévesünkbe, én pedig a végén magába, mivel nő nőbe aligha eshet szerelembe, vagyis a bűbáj ha jó emlékszem nem úgy íródott, és az először megpillantott férfi szabály lépne életbe, vagyis jelen esetben maga lenne... És ha nem akar még egy rajongót, akkor ellenőrizze csak le * mondom halálosan komoly arccal, és csak a mondat végeztével mosolyodom el, És konkrétan az elmélet még meg is állná a helyét, persze nem tudom teljesen, hogy így van-e, de nem is hangzott olyan rosszul, sőt egész logikusnak tűnik ez az okfejtés is, közben a teámat kezdem el nézni. Utána a férfi szemeibe fúrom barna szemeim. *
- Jól áll magának a mosoly * jegyzem meg, miután belekortyoltam a teámba, és őszinte voltam, hiszen tényleg így van. Minek legyek mindig kötekedő, ha egyszer lehetek őszinte is *

// Okés, akkor FAGYI, és majd ha leszel írj, én tutibizti leszek, akár délelőtt, akár délután. Puszi//

______________________________________

Aneela mai viselete
Vissza az elejére Go down
Lionel Lockhwell
Igazgató-helyettes
Lupiatto
Igazgató-helyettesLupiatto
avatar

Hozzászólások száma : 363
Kor : 34
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2009. May. 31.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szer. Feb. 01 2012, 03:41

// Olvadunk //


* Lionelnek tetszik, ahogy a nő simán veszi az akadályokat, nem sértődik meg a stílusán és a hangnemén, az viszont kevésbé, hogy visszaszólogat neki. Ám legyen, így legalább izgalmasabb a dolog. Amíg fel nem dühödik. Ám egyelőre ez még nem történt meg. *
- Nem igazán érdekel a cipőtalpa. Tanár vagyok, nem cipész. Viszont a hegyes kis sarkacskája lyukakat üthet a szőnyegembe, és felhorzsolhatja a padlóburkolatomat. Látja? Ezért nem hordok én női cipőket. * teszi még hozzá, ám ez utóbbit valószínűleg inkább csak viccnek szánta. Bele kezdenek a teázásba, és ismét csak röpködnek a megjegyzések, kóstolgatják egymást, mint hiénák a koncot, és mindketten figyelik a másik reakcióját. *
~ Nem is olyan unalmas mint gondoltam... ~
- Nagyon köszönöm érdeklődését, de nem vagyok pedofil hajlamú. Mint észrevette nincs szükségem rá. Szerencsére a felnőtt nők körében is népszerű vagyok. Amíg nem kezdek el velük társalogni... * vigyorodik el, majd felemeli a bögréjét. * - Nahát... jót is? Biztosan nem a diákokat kérdezte. Érdekelne, hogy miket hallott, és kik csiripelték... bár ostoba kérdéseim vannak, benne vagyok pár könyvben... nem furcsa? Pedig még nem érzem magam olyan vénnek, hogy így legyen... * kis szünet, kis gondolkodás. * - A társaságom... * horkan fel a férfi, belenevetve a teájába. * - Szerintem inkább a tea. Úgyhogy... * emeli a nő felé a bögréjét. * - ... egészségére! * azzal beleiszik. éppen kellemesen forró. Majd csengetnek, s Lionel kisvártatva sütivel tér vissza. Aneela pedig el kezd magyarázni a szerelmi bájitalokról. És Maráról. *
- Mara. Így hívják. * húzza el a száját a férfi. * - Kotnyeles kis fruska, de meg kell hagyni, imponáló, hogy ennyit dolgozott, csak miattam. A szerelmi bájital definiálásával meg ne fáradjon kedves Aneela, sosem tudhatjuk milyen új szerekkel állnak elő valahol, amihez még nem értünk. Mostanában elég nagy lett a biznisze. * azzal mindent egy lapra alapon elvesz egy csokit, és a szájába veszi. *
- Hűhaaa... hmmm... gines.... ez nem is rossz... ez... ez egész jó! * néz elismerően a nőre. * - Lehet nem is ő csinálta... de bájitalt nem érzek benne, legalább tudom, hogy tisztességesek a szándékai. * vigyorodik el, és vesz még egy darabot a bonbonból. Ekkor kap egy bókot is.*
- Hm... kedves Aneela. Igazán szívderítőek ezek a bókok, de nem ajánlanám a helyében, tekintve, hogy egyrészt zavarba hoz vele, másrészt pedig, igazán a könyökömön jönnek már ki az ilyenek. Inkább meséljen magáról. * iszik bele a teába, majd bekapmég egy csokis gines finomságot. *

______________________________________

"Megszoksz,vagy megszöksz! ( Ha megszöksz, elkaplak... de akkor véged.)"


Vissza az elejére Go down
Aneela Mioara Gintaras
Vendégtanár
Vendégtanár
avatar

Hozzászólások száma : 259
Hely: : Coxton
Regisztráció : 2011. Nov. 20.

TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   Szer. Feb. 01 2012, 04:22

- Mint látja, az én cipősarkam nem hegyes * és felmutatom a cipőmet, hogy ő is lássa, nem hegyes, nem vastag, de pont a divatnak megfelelő. Nem vagyok egy divatbaba, de szeretem a jó és magassarkú cipőket *
- De ha gondolja tanár úr... Levehetem * mondom kicsit incselkedőn, és persze én a cipőre gondoltam, de akinek mocskos a fantáziája, az egészen biztos, hogy másra gondol *
- De ahogy látom, az egészséges önbizalom önnél is ugyanúgy megvan, ha nem több egy picit? * Jegyzem meg, nem bunkóság, csak még mindig az az átkozott kötekedési hajlam, amit sosem fogok levetni magamról. *
- Nem ostobák a kérdései annyira, én a Roxfort történetébe kerültem bele, és nem csak tanárként... Nagyon stréber voltam, és khm... Hogy is mondjam, szerettem a tanárok hátsóját tisztán tartani, aztán tanár lettem, és a diákok gyűlölve szerettek vagy félve tiszteltek. Persze csak mert a büntetőmunkáim igen híressé tettek. Elég sok diákot sikerült jobb útra térítenem... * mondom a könyves dologra reagálva. Ez voltam én nagyjából szakmai szempontból, de úgy érzem még a felszínt sem érintettem. A sötét titkomat nem hiszem, hogy pont most kellene felfeddnem a férfi előtt, ahogy több hasonló dolgot sem, mert valószínű, hogy halvány sejtelme sincsen rólam *
- Ha esetleg nem zavarja, és mivel az előbb megkínált, vennék én is egy darabot * küldöm kérésem a férfi felé, s csak akkor veszek, ha rábólint. Addig is a teámat kortyolom, mely még gőzölög, bár nem vészesen *
Zavarba jön miattam? Nem hinném, hogy abba a csoportba tartozna... * jegyzem meg kicsit csípősen. Tetszik ez a magasröptű társalgás, kicsit az asztaliteniszhez hasonlítanám. A labda csak röppen ide oda, s mint a ketten le tudjuk csapni. Elmosolyodom és megáll a bögre félúton az asztal és a szám közt *
- És mire lenne kiváncsi velem kapcsolatban? * kérdem, majd elgondolkodom, mit is mondhatnék." Hát kedves Lionel vámpír vagyok, öltem de most tasakos vért iszom. És ugye milyen kellemes az idő?" Ez kissé hülyén jönne le, inkább örülnék, ha kicsit konkretizálná, hogy mi is az amit tudni óhajtanak rólam, mielőtt belevágnék *

______________________________________

Aneela mai viselete
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya   

Vissza az elejére Go down
 
Lionel H. R. Lockhwell Lakosztálya
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Lóherés Lakosztály
» Szakés Macska bár + Enheriel és Snowcat lakosztálya

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Coxton Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola :: Coxton Kastély és környéke :: Padlás-
Ugrás: