Niclaus J. Morgan Szobája

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 15:05

[Reggel]

*Ébredezik. Nem is akárhogy. Az ágy belseje felé fordulva, bal lába kitakarva, átvetve Rina lábán. Bal karja szintúgy, csak átvetve Rina derekán. Valamikor biztos éjjel csúszott arrébb. Szuszog, még nem tudja mi van, csak a fényre ébredt fel. És arra sem teljesen. Inkább csak féléber. Így próbál meg észhez térni, testhelyzet változtatása nélkül. Most ha Rina felébred vagy felpofozza, vagy nem, de hát Claus speciel nem tehet róla. Főleg nem a takaró miatt. Hát ha egyszer közös és hideg van, és előbújik az ösztön, lehet-e mit tenni?! Nem.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 16:00

*Elég nehéz két napon van túl, így nem is csoda, ha a hölgyemény még mindig az igazak álmát alussza. Fordul egyet, minek következtében lábuk mégjobban összegabalyodik. Egyik keze a párnán, másikkal épp most pofozza fel a férfit...persze, nincs ereje, egy simogatásnak is vehető. Aztán ha már az arcán van a keze, hát ott is marad. Arca is befele van fordulva. Alszik és mosolyog. Szép álma lehet. Angyali arca sugárzik. A nagy éjjeli forgolódásnak köszönhető a póló is kicsit felcsúszott, egészen a hasa közepéig... Szóval ha nem éri a takaró, akkor elég sokat mutathat.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 16:23

*Nagyon jó alvókájával visszaaludtak Rinával reggel óta, egészen délutánig... Aztán most már Claus is úgy érzi, legalábbis a biológiai órája, hogy ideje felkelni, vagy legalábbis tényleg felébredni. Ha az ágyból kikelni mégsem... Kinyitja a szemét... Rina mellette, teljesen kitakarózva, az ő keze a lány derekán, a lába a lány lábán...* ~Bazmeg...~ *Elveszi a lábát, a kezét még pihenteti... De aztán sóhajtás közepette leemeli onnan és a lány kezét - mely az arcán van - azt is elemeli.* ~Jól van, higgadj le. 18.~ *Emlékezteti magát gondolatban, majd végignéz a lányon...* ~Már van 18...~ *És egy óvatlan mozdulattal, végigsimít a lány hasán. Hogy csiklandozza-e azt nem tudja, de mire az ujjai elérik az inget, abba is hagyja, hogy lehúzza neki vissza a hasára.. Nehogy már megfázzon. Milyen kis gondoskodó. Végül alig mocorogva felkel az ágyból és ráteríti a lányra a takarót. Hadd aludjon még... Ő viszont az ágy szélére mászik és ott ücsörög, amíg ki nem dörgöli szeméből a csipát, és agyából el nem terelgeti a kósza s bűnös gondolatokat...*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 17:24

*Mikor a férfi keze végigsiklik a hasán, álmában mormogni kezd, de olyan kis édesen, mosollyal a szája szélén. Álmában is jó történik épp vele, annyi bizonyos. Aztán be lesz takarva, s ahogy az ágy másik térfele üres lesz, a lányka tudat alatt is úgy fordul, hogy az egész nagy franciaágyat elfoglalja. S mindezt tündéri arccal. De már nem alszik ő sem soká. Korog a gyomra.^^*
-Uuuum...-*Ezzel ébred. Egyik szem, másik szem. Egyik kéz magasba, majd a másik. Kinyújtózza őket, majd félkönyökre ereszkedve felemelkedik. Clausra pislog nagy, sok-sok alvástól megnőtt szemeivel.*
-Jó reggelt!-*Köszön a lehető legnagyobb álmos mosollyal.*
-Hogy vannak a sebeid?-*Érdeklődik, aztán rendesen felül. Illetve már nem, mert elfordul, hogy a Claus felén lévő éjjeliszekrényről a kenőcsőt vegye el. Nyújtózkodás közben pocija kikukkan, de csak egy rövid ideig, s a férfi nem biztos, hogy észreveszi.*
-Tusoltál már?-*Kérdi, s ha igen, akkor int, hogy jöjjön közelebb, kezelés következik. Ha meg nem akkor sipircet int a kezével. Ő maga meg hátradől s addig is lustálkodik még egy kevéskét. Utána dolga lesz. Rendbe szedni kicsit magát meg a házat.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 17:39

*Félmosolyra húzza az egész arcát, aztán de csak addig, amíg a lány ki nem nyitja a szemét... Eldől az ágy végében. Majd olyan reggeli, délutáni hangon dörmögi.*
- 'Reggelt... *Ásít egyet, ő már kitörölte a csipát, de még tudna durmolni. Megvakarja a hasát, aztán a ... fejét is.*
- Megvan. Kössz. *Nem igazán félve, mert Claus nem szokott, de inkább tartózkodva azért igyekszik normálisan kifejezni magát, a következő kérdésben.*
- És... Hogy aludtál? Pihentél? ~Ha már én nem sokat...~ *Halál laza hangon, ugyanolyan dörmögő, korai, még nem használt hangon, ahogy az előzőeket is kérdezte.*
- Nem. Megyek... Rohanok. Futok. Látod nem? *Aztán kinyújtózkodik, mint egy igazi oroszlán pihi után. Végül felkönyököl. Rinára pislog. Zavarbaejtően végignézi a lány nyújtókodását, aztán nyugiban feláll az ágyról. Út közben ellenőrzi a sebeit, s remélhetőleg mikor a lány nem látja, mást is ellenőriz, megvan-e még. Pasiszokás. A fürdőszobában aztán nekiáll zuhanyozni... Törölköző azonban a szobában... És erre most nem is gondol. Hanem mikor már a fürdés megvolt, körbenéz.* ~Basszus...~
- Caterinaaaaaaa! *Ordibál a lánynak, mintha hatalmas bajban lenne, pedig ő csak nem akarja összevizezni az egész lakást..*
- Hozd ide a törölközőmeeet! *Reméli, meghallja és nem kell végigsasszézni majd a nappalin.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 18:10

-Egész jól aludtam, ~a körülményekhez képest~köszönöm.-*Válaszol mosolyogva, már amennyire ilyen, számára korai órán erre képesek az arcizmai.*
-Látom, látom, csak neki ne menj valaminek. -*Vigyorog a férfi után. Aztán jól el van ő a nagy ágyban, állig betakarózva, mikor jön a kiáltás. Rögtön felül.*
-Mi történt? A sebek?-*Kérdi aggodalommal teli hangon, miközben már tápászkodik is ki az ágyból. Aztán mikor meghallja, hogy "csak" törölközőért csinált Claus ekkora felhajtást kifújja magát, s szép lassan elsétál a zuhanyzóig. Bekopog, háttal az ajtónak.*
-Beadom a törölközőt, de nehogy rácsapd az ajtót a kezemre, most csináltam a manikűröm, jó?-*Kérdi, aztán nyitja is az ajtót. Kicsit szerencsétlenül, mert ugye háttal áll neki. De ez van. *
~Egyszer a tökeit fogja elhagyni.~*Najó, valószínű, hogy előbb hagyná el a fejét, mint nemesebbik testrészének szerveit, de ez most akkor is kikívánkozott belőle. Még ha csupán gondolatban is. S mikor kiveszik kezéből a törölközőt, megerőlteti magát, nem néz oda és visszamegy a hálóba. Leül az ágy szélére.*
~Fúú... milyen jó felső teste van.... milyen lehet tovább! Rina! Leállsz! Reggeli Rina, reggeli!~
*Aztán mégis úgy dönt, inkább a szobában kellene előbb rendet rakni, így annak lát neki. Pólósan. Úgyhogy hajolgatá közben villantgat, még jó, hogy Claus mindeközben tusol.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 18:18

*Mikor végre megkapja ugyanúgy ordít. Szegény olyan, mintha nagyot hallana.*
- Köszönööööm! *Na, ez is ritka, megköszön valamit, de hát megteszi, mit sem törődve az erkölcsrendészettel. Megtörölközik, aztán már száraz testtel, és derekára csavart törölközővel indul kifelé a fürdőből, a konyháig. Rina biztos bent pakol* ~Olyan, mint egy házimanó. Állandóan pakol és pakol. De hogy főzzzöön... Úgy látszik az rám marad...~ *Sóhajt, majd spagettitésztát kezd kikutatni a szekrényből, hűtőből darálthúst, és mindenféle fűszert, meg hagymát... És valószínűleg a lány meglepetésére nekiáll a főzés előkészítésének. Ő bírja ezeket, meg hát meg kellett tanulnia. Főleg, mikor tényleg már egyedül lakott. Sürög-forog, persze kecsesebb módon, mint egy görög isten a konyhában.*
- Tárárárááá. *Énekel és fütyül közben. Aztán a gyümölcstartóból előkap egy almát és mikor már fel is készítette a darálthúst, almát rágcsálva látogatja meg vendégét. Nekitámaszkodik a hálószoba ajtófélfájának, egy szál törölközőben, vizes hajjal, jobb felsőkarján tetoválással, alig látszódó sebekkel és almát rágcsálva. Úgy néz ki, mint aki véres küzdelemből jött. És megkapta utána amire vágyott. De hát a véres küzdelem nem épp volt meg, ahogy az utóbbi sem... Még... Razz

Rinát figyeli és közben nyámmog. A kaja meg már fő.*

http://111.hsz.//

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 19:06

-Szívesen. De azért nem kell úgy kiabálni. Nem süketültem meg. Még.Bár ha így folytatod...-*Nem fejezi be, bemegy a szobába, tenni-venni. Azt sem hallja, hogy Claus időközben végzett, meg annyira elvan, hogy még a kinti edénycsörömpölést sem. Abban meg nem serénykedik. Max ha a manóktól rendel, ugyanis ő nem tud főzni. Honnan is tudhatna, hisz nem volt senki, aki erre megtanítsa. S azt a kicsit, amennyit tud, autodidakta módon szerezte. S bizonyára mire anyuka lesz, csipeget még egy kis tudást e téren is. Aztán megfordul és nini, egy Claus. Egy isteni Claus. Jel egy nagyot, remélhetőleg elég távol van ahhoz, hogy ez ne látszodjon, tekintete végigszalad a férfi talpától egész a vizes feje búbjáig, kicsit tovább elidőzve az érdekesebb részeknél, aztán kiköt a férfi szeménél.*
-Miért nem szóltál, hogy kész vagy? A sebeket be kell kenni. Boldogulsz vele, vagy segítsek?-*Kérdi, s a gyönyörű szemeknek köszönhetően kivételesen nem esik túl nagy nehezére, hogy tekintete ne vándoroljon... lejjebb.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 19:21

*Egy büszke, fenséges mosolyt ereszt meg magának. Az almája lassan elfogyott, így a maradékot az éjjeli szekrényre teszi. Mert időközben el is indult az ágy felé. LEfekszik, felteszi lábait, keresztbe. Rinára pislog.*
- Sajnos nincs nekem energiám arra, hogy bekenegessem magam... *Szól, de ekkor valami égett szag üti meg az orrát. Beleszimatol a levegőbe... Felpattan az ágyról, de mire a konyhába érne a törölközőnek a derekáról nyoma veszik. Gyorsan lekapja a tűzhelyről a spagettiszószt, illetve ami belőle maradt és a hideg víz alá ereszti... Mindezt teljes "valójában". Nem igazán törődik vele, mert első az, hogy ne gyulladjon ki semmi. Még szerencse, hogy a konyhapult "amerikaian" van megoldva, így a nappaliból, ha belép az ember középen a konyhapult van, reggelizőhely, tömör fából. Így ha Claus mögötte ténykedik, nem látszódik semmi sem. Sajnos.*
- Basszus, basszus. *És még pár angol cifrább káromkodás is elhagyja a száját, közben érézkeli, hogy alul valami nem oké. Fejéhez kap, vagyis kapna, de inkább kihúzza magát, visszasétál a szobáig, Rina előtt szabadon, és felveszi a nagy futásban lecsúszott törölközőt.*
- Nem eszünk spagettit. *Jelenti ki fapofával, és visszafekszik az ágyra, mintha mi sem történt volna. Csak a két orcáján megjelenő pír emlékezteti Rinát arra, hogy Claus az imént futott.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 20:11

*Már épp letekeri a tégely tetejét, mikor Claus felszökik és kiviharzik a konyhába, a törölközőt maga mögött hagyva. Rina szerencséjére...vagy épp szerencsétlenségére csak a férfi hátsó domborulatait látja, de ez is épp elég ahhoz, hogy lefagyjon. És természetesen, le nem tudja venni róla a tekintetét, amíg az el nem tűnik a konyhapult mögött. És még utána is oda bámul, ahol a legutóbb tűnt fel a formás két dombor. Aztán Claus nem zavartatja magát, úgy ahogy van, Ádámkosztümben sétál végig a lakáson, el Rina orra előtt. A lány meg fülig kivörösödve, lefagyva....vagy nem is, inkább feltüzelve. Szíve kalimpál. Aztán mikor már úgy is mindegy, elkapja a tekintetét, mintha akkor esne neki le, hogy nem kéne bámulni.*
-Khöm... azt hiszem, erre még nem voltam felkészülve.-*Aztán feláll s a kinyitott krémes dobozt a tetővel együtt lepakolja az éjjeliszekrényre..*
-Spagetti... hát azt most nem kérnék.-*Jegyzi meg, aztán elveszi a törölközőt, amit a tegnap este kapott és szórakozottan, még mindig kipirulva és dobogó szívvel megindul a zuhany irányába. A gardrób lesz belőle. Meg is lepődik mikor benyit. Na igen, most teljesen máshol jár szellemileg. Aztán remélve, hogy Claus nem vette észre a bakit, becsukja az ajtót és eltűnik a zuhanyzó ajtaja mögött.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 20:26

*Pedig Claus azt hitte, majd Rina tökös lesz, de hát.. helyette ő volt. Megvonja a vállát, nem is igazán foglalkozik a dologgal. Felsóhajt.*
- Akkor most kenjem be magamnak, mi? *Forgatja a szemeit, elemeli a tégelyt az éjjeliszekrényről. És elkezdi bekenni magának. Nem egy elveszett pasas, így megoldja. Sőt, egy két szóból kész is lesz vele. rina meg elviharzik.*
- Hjajj már! *Sóhajt ismét, szemei villámokat szórnak. Hiába. Azért a fél-véla vére ott van benne, no meg az a kisebb mennyiségű egoizmus, amit most szájára vesz.*
- Nagyon is fel voltál erre készülve. Sőt. Már vártad. Tessék, megelőlegeztem. *Dörmögi a lány után. Felkel az ágyról, s elindul a ruhásszekrény irányába. Felhúz egy khaki melegítőalsót, meg egy fekete ujjatlan felsőt. Most ennyire futja... Közben benyomja a zenéjét, amit már Londonban is elsütött. Arca már nem pirospozsgás, így míg Rina fürdik edzésbe is hozza magát. Fekvőtámaszozik a nappaliban... Aztán ha majd a lány megérkezik, abbahagyja. Valamivel le kell neki is vezetnie a feszültséget.* ~Aztamarha.~ *Ennyire telik tőle gondolatban.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 20:37

*Kicsit lehiggadt zuhi közben, erre Clau ismét kiakasztja.*
-Nem vagyok akkora nagy ribanc, mint amekkorának képzeld. Ha nincs az a hülye malőröd a bátyámmal meg az a két szép szemed és oltári jó beszélőkéd, soha a büdös életben be nem fekszem az ágyadba. És tudod mit, ezután sem fogok. Te aludj az ágyban, én alszok a kanapén. Nem vitázunk. Kibírsz még így egy napot, nem? Meztelenkedés nélkül?-*Így is elég nagy ribancnak tartja a tulajdon bátyja is, nem kéne még lenebb süllyedni. S való igaz, talán jobb lenne, ha álmainak és álmodozásainak tárgyát inkább a saját korosztályából válogatná... de hiába, nem tud szabadulni a látványtól...meg az emlékektől sem.*
-Mit kérsz vacsira?-*Kérdi, miközben a zuhanyzó ajtajában áll, fejét félrefordítva babrál a hajával. Szárítja.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 20:51

*Felül, kiizzadt testtel, csatakokban lógó hajjal. Ha egyszer edz, akkor rendesen csinálja. Bár, fürödhet majd még egyszer, de ez nem zavarja. Mikor a lány kijön a fürdőből, felpislant rá, a törölközőjét a nyakába akasztja és felkel. Odasuhan és még mielőtt a lány teljesen felrobbanna az idegtől, meg a hisztitől, amit igazából nem tud mire vélni, hisz azért látni Rinán, hogy az előbbi látvány nem igazán volt neki ismeretlen, Claus nem tudja mire vélni. Vagy 10 centivel áll meg a lány arca előtt, érezni mentolos leheletét.*
- Megint hisztizel. Hagyd abba. *Ujját a lány szájára tapasztja, kimért, dörmögő, Clausos hangon hozzáteszi.*
- Én nem alszok a kanapén. Te nem alszol a kanapén. ~Kaját nem kérek, mást...~ *De ezt már a gondolataiban teszi hozzá, hisz a 10 centi az mégis csak 10 centi és ez ellen Claus sem tud tenni. Leveszi az ujját a lány szájáról, érzi, hogy Rina beleremeg... Egy kicsit mintha Claus is, de az inkább a feszültség... Khm, mint más. ^^ Aztán megfordul, és a nappaliban keres magának a kanapén helyet.*
- Kaját. Amit csinálsz. Vagy kérsz. Melegszendót. *Na, tegnap a bundikenyér, ma meg ez. Mellhiány. Megint.*
- Ha Nath nem üt ki, akkor is vágysz rám... *Teszi hozzá, s kicsit még nyakát is behúzza, mikor várja a lány nekiesését, hajtépést, vagy valami tipikus lányreakciót. Esetleg egy puffogást. Az is elképzelhető.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 21:08

*Ő mond akkor is, mikor a szájára lesz zárva a férfi ujja. Csak éppen nem lehet kivenni, éppen mit. Aztán feladja. S nagy szemeit a férfiéba mélyeszti. S a közeledésre szíve ismét torkában dobog, levegőt alig képes venni, s ha mégis sikerül, az akkora nagy, hogy még Claus is érzékelheti. Aztán ha az ujj lekerül róla. Mármint a szájáról, nagy levegőt vesz, és belekezd.*
-Akkor mégis hol aludjak? Mert mint kiderült, mégsem vagyunk eléggé felnőttek ahhoz, hogy egy ágyban elférjünk.-*Jobban mondva ő nem elég felnőtt hozzá, de ezt nem szereti hangoztatni. Nem mellesleg rég volt pasival, természetes, hogy nála is beindít bizonyos reakciót a férfi jelenléte...pláne ha még meztelen is mellé.*
-Melegszendó...-*Suttogja maga elé. Kész. Ő már nem érti ezt a pasit, akivel majdnem szétátkozták egymást a legelső találkozásukkor... most meg itt bundikenyerezik meg melegszendózik neki. AZ ösztrogén és progeszteron ilyen mértékű közelsége neki sem tesz jót, ennyi bizonyos. Aztán a kandallóhoz megy, és ott üzen a manóknak. Nemsokára meg is érkezik a rendelés. *
-Sültcsirke zöldséggel. A mellét megtarthatod.-*Jegyzi meg szárazon, miközben tálal a férfinak. S ránéz, feláll és idevonszolja magát a kanapéról, avagy sem. Aztán maga elé teszi a gyümölcssalátát. Ő ezt kért. Hiába, hogy ma még nem evett mást. Jól ellesz ő ezzel is, ha nem így lenne, feltankolt volna még valamiből. Vagy csak simán nem erre éhezik...*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 21:17

- Hát ezért mondtam, hogy az ágyamban. Én meg majd a fotelban.. Vagy mit tudom én. *Tárja szét a kezét. Nem bírja tovább, megszólal.*
- Felnőtt vagy te is, meg én is. *Jelenti ki, aztán fintorog, bár tudja, hogy a sült csirke az egyik legegészségesebb kaja. Főleg így vacsorára. Ha már ők ilyen későn kelők. Felsóhajt és odabattyog az asztalhoz. Belekezd a zöldségbe, beleharap a falat mellehúsába, elfintorogja magát.*
- Én nem kérem. *Nyeli le közben* ~Mit művelek? Leszarom.~ *Aztán felkel, és vadállat módjára felkapja Rinát két kezével és felpakolja a konyhapultra. A lány két lába Claus csípője mellett lóg le, a férfi keze Rina derekán. Most az előbbi tíz centiből is levonhatunk 5 centit... Így áll ott Claus Rinával szemtől szembe, vagy... Deréktól derékba. Szuszog. Sültcsirke illata van. A lánynak meg édes gyümölcssaláta. Kész, agyában elkattant valami. Az már fix.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 22:00

-Felőlem. A te lakosztályod. Ott alszol, ahol akarsz.-*Hagyja rá a férfira. Ő köszöni szépen nagyon is jól elvan a salátájával. Tipikusan az a kaja, amit mindig, minden körülmények közt imád fogyasztani. Bár az tény, ma valahogy a szokottnál lassabban csúszik.*
-Kérsz a gyümölcssalimból inkább?-*Kérdi. Bár sejti a választ. Azért megkérdezte, n nézzék bunkónak. Pedig még mellett is adott a férfinak. Ha nem is épp azt, amire vágyik, vágynak.*
-Végre te is elismerted.-*jegyzi meg a tálkája fölött., célozva itt a felnőttesdire. De arra csak legmerészebb álmában számított volna, hogy egyből ennyire el lesz ismerve nagykorúsága. Hogy azt sem tudja kimondani, hogy pak, máris az asztal tetején landol. Ösztönösen helyezkedik, lábai körbefonják a férfi derekát. Aztán az az öt centi... Rina le is nullázza. Na, nem sieti el a dolgot, a nullázás abból áll, hogy homlokát a férfiénak dönti, miközben bal keze annak tarkóján, jobb pedig mellkasát cirógatja. A szemébe néz, és kapkodja a levegőt kicsit, de megy neki azért a beszéd, ha nehézkesen is.*
-És éppen azért hagyjuk itt most abba, mert felnőttek vagyunk és nem cselekszünk meggondolatlanul.-*De ő is érzi, hogy bibi van, mert legszivesebben nem ezt mondaná, s mivel sejti, hogy szeme amúgy is mindig mindent elárul, hát behunyja, de tovább nem mozdul. érezni akarja még egy kis ideig a férfi illatát. Enyhén grillcsirkés, edzéstől izzadt, de mégis finom illatát.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 22:07

*Hát, ha már Rina lenullázta, ő nem fog kis szende szűz férfit játszani egy ilyen csajjal. Korkülönbség ide vagy oda. Kinyitja a száját, és félredönti fejét. Út közben még válaszol.*
- A felnőttek szoktak meggondolatlan dolgokat csinálni, hogy másnap gondolkodhassank, vagy... folytassák... *Itt kis szünetet tart, véla-vére bújkál az ereiben fel és le, megborzong az érzéstől, de nem tud és nem is igazán akar úrrá lenni rajta. Aztán paff... Szája Rináéra tapad. Csók közben aztán hirtelen felkapja, átcipeli a hálóba, miközben a lány hajába túr. Még jó, hogy ajtózárat nem kellett morogni, mert nem lett volna rá ideje. Leteszi óvatosan a lányt az ágyra. Ott megsimítja a lány hasától egészen a mellkasáig, miután lekerítette magáról és róla is a ruhákat... És másnap reggelig nem valószínű, hogy ki is kelnek onnan, ahol vannak... Persze mindez csak akkor fog megtörténni, ha Rina hagyja. Ha nem, hát Claus átpakolászik a fotelba és ott szunyókál. Vagy a kanapén...... Ha nem úgy történik, ahogy történik.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szer. Feb. 08 2012, 22:39

*Ő aztán igazán próbálkozott a férfi leállításával, de mindketten érzik, ezt így már nem lehet. Talán máskor, más körülmények közt nemet mond, de most nem képes rá. Szája ösztönösen csókra nyílik, aztán engedi, hadd vigyék be a szobába, közben el nem szakad a férfitól,lábával teljesen körbefonja annak derekát, így könnyen szállítható. A szobában kölcsönösen lehámozzák egymásról a ruhát, bár szerencsére, egyikük sem vitte túlzásba az öltözködést. Aztán fel sem tűnnek reggelig... vagy délig. S még szerencse, hogy a Kastély falai teljesen hangbiztosak.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Csüt. Feb. 09 2012, 17:24

//Mostani időpont//

*Vidám napra ébredt a kis Coxton-Morgan páros. Mert hát miért ne... A reggeli, az ebéd is megvolt. Vagyis jól el volt halasztva. De lassan Clausnak edzésre kell vinni a formás hátsóját, így kénytelen-kelletlen felöltözik, nem szól semmit, Rina úgyis majd megy vele. Vagy legalábbis ezt pedzegette még délután. Claus egy fekete bakancsot, fekete farmert és egy fekete bőrdzsekit. A szokásos bőr karkötő, meg a bőr nyaklánc nem marad el, haját nem lövő be, mert hát minek, csak beletúr "jóleszez" alapon. Ad Rinának egy puszit, ő előbb akar kilépni, felfogja a kis sípját (dobját, meg nádi hegedűjét), és a Airbus 2012-es seprűjét, aztán irány a pálya. Kesztyű, sapka, sál és pálca is van nála, illettve rajta.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szomb. Feb. 11 2012, 20:55

*Végre ideért. Amint becsukja maga mögött az ajtót, már nem tudja visszafolytani a feltörő könnyeket. Csak úgy zúdul. Claus még nincs itt. Szerencsére. Így zavartalanul tud majd távozni. De erre még nem képes, hátával a becsukott ajtónak dőlve lecsúszik a földre, ott sír tovább, átkozva magát. Új még neki ez a dolog, nem szokott ő ennyit sírni...sőt, ő alapból nem az a sírós fajta, a Coxtonok nem ilyenek, de most mégis kiborul, szégyenli magát, nagyon. Egy ideig még így marad, majd gyorsan feláll. A londoni ház kulcsát, szivecskés kulcstartóstól, a konyhapultra teszi, bizonyára ez lesz az egyik első dolog, amin majd megakad a beérkező Claus szeme. Aztán a lány bemegy a hálóba, a konyhát még elmenetele előtt rendbe tette, most már csak a háló van. Siet, hogy még Claus érkezése előtt foghassa a kis kék kabátját és elhagyhassa a lakosztályt. A férfitól kapott csat még mindig a zsebében. nem feledkezett róla meg. Csak egyszerűen azt nem képes visszaadni, és nem annak gyönyörű szépsége miatt.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szomb. Feb. 11 2012, 20:59

*Jól esően, fáradtan érkezik. Rinát bent találja. Nem is lehetne máshol. De pakol. Értetlenül áll az ajtóban, aztán hangosabban becsukja, hogy észre is vegyék.*
- Hát te? Mi történt? *Most tényleg el van képedve, letámasztja a seprűjét, aztán bezárja az ajtót. Drasztikus, de azélrt ismeri már annyira Rinát, hogy tudja, előbb tépné fel és szaladna bármerre, mint hogy elmondaná mi a baj. Leül a nappaliba, illetve ülne, de odalép Rinához, megragadja a vállát, finoman, és a szemébe néz.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szomb. Feb. 11 2012, 21:07

*Terve nem vált valóra, Claus a kelleténél hamarabb ért haza. Vagy Rina töltött el túl sok időt sógoránál. Az ajtó bezárva, menekülési útvonal jelenleg nincs. Végül is, Claus csak nem fogja akarata ellenére fogva tartani. Vagy ki tudja...végül is, nem is ismeri ezt az embert. Kipirosodott szemeivel a férfiéba néz.*
-Mindvégig kihasználtál, igaz? Csak eszköz voltam a bátyám ellen, igaz? Én meg... én...~odaadtam magam neked~*Az utolsó mondatot már nem tudja befejezni. Fáj. Nagyon. Hangja remeg a visszafojtott sírástól és érzelmektől, de ezt leszámítva egész higgadt.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szomb. Feb. 11 2012, 21:18

*Összeráncolja a homlokát. Nem hülye, levágja, hogy Davidnél volt és hogy a férfi most visszaadta, amit anno Claus adott neki. Nagyot sóhajt, de nem ereszti a lányt el. Nem tartja szorosan, épphogy annyira, hogy le tudja szépen az ágyra ültetni és letérdel elé. Sarkára ül, kezével megfogja a lány kezét. Belenéz a barna szemekbe. Izzadt, büdös, koszos és vizes, mégis valahogy olyan energia sugárzik belőle, aminek lehetetlen ellenállni.*
- Látod a szemeim? Hazudnak? Ha negatív a válaszod, akkor figyelj és hallgass végig. *Szól, majd belekezd.*
- A családom... Eldobott. És nekem nem volt senkim. És... Tudod... Nem vagytok egy halk és "sztárságtól" mente család. Egyszerű. Irigy voltam, amiért nektek mindig, minden megadatott, még akkor is, ha már a szüleitek nincsenek veletek. Itt voltatok egymásnak, de én mit kaptam? Kínt, szenvedést, küzdést. Nem mondom, hogy rosszul jött, mert erős lettem és küzdeni tudok. De csak hogy elmondjam, és ezt most komolyan mondom, és nézz bele szemembe! Sosem használtam ki senki ellen a félvéla tulajdonságaim! Soha! Csak azért, hogy előrébb jussak nem. Az egoizmusom, hát azt tudod... Az a mentőövem. Rettenetes erőbe kerül nekem az, hogy ne uralkodjék el rajtam a lényem... Minden erőmbe! De ellened, soha, egyszer és még egy másodpercre sem használtam ki. Figyelsz? Csak nézz a szemembe és nézd meg, hazudok-e. Jonathan nem tudom, miért ugrott nekem ennyire. Ugyanúgy szidta Alisa babáit! Fattyúnak nevezte őket, még ha ki sem mondta! Én csak megvédtem egy... barátnak mondott személyt. És nem mondom, hogy szégyellem, de egyszerűen nem tudom visszacsinálni. Megbántam. Tényleg. És... Ha most te is itt hagysz... Nem mondom, hogy maradj, de... Kedvellek. Hiszen, gyönyörű vagy, erős nő, tele fénnyel és csodával. És... Erre nekem szükségem van, még ha most nem is hiszed. Az egyetlen fény te vagy az életemben. Nem találok rá okot, mert te is abból a családból származol, akire vérig irigy vagyok. Talán... A Sors. De ha akarsz, most itt hagyhatsz, ha nem hiszel nekem. Ha csak egy kis része is hihető és tényleg elhiszed, de tényleg! Akkor ne hagyj itt. Kérlek. *Tessék. Őszinte, tiszta szívből szólt. Elengedi a lány kezét, felkel a földről, az ajtófélfának támaszkodik és szép lassan lecsúszik a földre. A térdét bámulja egészen addig, amíg Rina meg nem szólal. Vagy át nem lép rajta, örökre...*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szomb. Feb. 11 2012, 22:07

*Le lesz ültetve az ágyra.*
-Én...nem tudom Claus! Nem ismerlek...-*Suttogja, majd szépen r lesz parancsolva, hogy hallgasson. És ő meg is teszi, bár olykor-olykor eléggé nehezére esik. De a végén már nem bír a férfi szemébe nézni, hisz tudja, akkor már nem lenne elég ereje elmenni. Aztán Claus elengedi és elmegy mellőle, de nem túl messze, csak az ajtóig jut, ott leroskad.*
-Fél véla.-*Ennyi. Itt kb elakadt. Aztán csak ül ott egy ideig, majd feláll. Menni készül, de keze megakad a zsebében...a csat. Megáll, előveszi az ékszert.*
-Az én családomat irigyelni?-*Kérdi, miközben a csatot nézegeti. Az az övé. És nem volt semmilyen lányé, és nem küldte azt neki semmilyen David. Ezt ő kapta, Claustól. Aztán hirtelen megindul a kijárat felé, ám nem megy ki, hanem letérdel, Claus mellé.*
-Te is láthattad, nincs rajta mit irigyelni. Hiszen jóformán már családom sincs.-*Mondja halkan, csendesen, már-már suttogva, s ha eddig Claus nem emelte volna fel a fejét, akkor most Rina fog az álla alá nyúlni és felemelni, hogy egymás szemébe nézhessenek.*
-Neked nincs családod... hadd legyek én a családod.-*Suttogja még mindig könnyes szemmel, s közelebb hajol a férfihoz, csak alig pár centi van köztük. Ő kezdeményezett, most Clauson múlik, hogy elfogadja-e ezt a családod,a avagy sem.*

Tárgy: Re: Niclaus J. Morgan Szobája Szomb. Feb. 11 2012, 22:18

*Hallgatja Rina évődését, mikor megszólal a lány felnéz.* ~Hogy nem ismered ezt a nézést?! Nem igaz...~ *Még a fejét is belerázza.*
- De hát ismersz! Minden én voltam, amit láttál! Ennyi! A haragom, az egoizmusom, a boldogságom, a nevetésem, a főzőtudományom, a sport... Ez mind én vagyok. Ennél jobban nem is ismer más. És igen... *Szünetet hagy, folytatja mikor Rina odahajol hozzá.*
- Te vagy a családom... *Szól, és közelebb hajol. Nincs már pár centi. Csak a csók, melyben ajkaik összeforrnak. Sőt. Ha a lány figyelmes, Clausnak még egy könnycsepp is legördül az arcán, az álláig... Tessék. Ez is ő. De ha most egyszer valaki őt elhagyja, kénytelen lesz drasztikus lépést tenni... Aztán felkel, felemeli a lányt, megöleli.*
- Tehát maradsz? *Kérdi erőtlen hangon, ami tőle nem megszokott... És ha a lány igennel válaszol, akkor tudjuk mi következik... Ha nem, akkor Claus viszont kialussza magát és holnap már itt sincs...*

//köszöntem!!!! Smile

//

» Ronald Morgan