Padlásszoba

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 18:46

- Halloween óta? *Feketére színezett szemöldökeim magasra kúsznak. Azelőtt még nem volt az.
Fél homály van a gyertya ellenére is, közelebb kell hajolnom, hogy figyeljem a mosolyát, ekkor veszem észre megvillanó, hegyes szemfogait. Magamban megkeresem az összefüggést és hirtelen hátrébb húzódom.*
- Te vámpír vagy? *kérdezem döbbentem, majd folytatom* - Mégis hogyan? Előtte nem ember voltál? *sajnálom, úgy tűnik nem ússza meg a magyarázkodást, amíg kérdések maradnak előttem, vele szemben. Láthatja, hogy kíváncsiságból kérdezem, amit jó jelnek vehet.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 18:58

* Ó, a francba. Kérdésáradat. Szuper, Örülök. Látom a szemében a kíváncsiságot, amit jó jelnek veszek, de akkor is.*
- Csak fél-vámpír. Úgy, hogy amíg nem töltöd be a meghatározott kort, addig normál ember vagy. Ha ilyennek születtél. Amúgy nem kellene itt lennem, csak nem úgy sikerült minden, ahogy eltervezték. Már 13 éves korom óta halottnak kellene lennem. *mondom, majd nagyot sóhajtok. Na, szuper, ennek nem kellett volna kicsúsznia a számon. Ha nagyon kíváncsi elmondom neki, de nem szívesen. Az a helyzet, hogy eddig nem meséltem senkinek erről. Még a tesómnak sem. Pedig előtte aztán nagyon nehéz titkolózni. Ahogy Cera előtt is. Nem tudom, hogy neki miért mondtam el, Tarának sem kotyogtam még el. Pedig őt jobban ismerem.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 19:05

- Csak nem azt akarod mondani, hogy el akartak tenni láb alól? *kérdezek vissza hitetlenkedve* - Ki akarták azt, hogy meghalj? *kíváncsiskodom tovább, majd megcsókolom és közelebb csusszanok hozzá. Fogalmam sincs, miért nem félek tőle, vagy hogy miért nem vagyok már akkora szemét. Azt hiszem miután tudja ki vagyok, tényleg nem tudom visszahúzni a maszkot, ami mögött biztonságban érzem magam. Persze jó látni, hogy a többi diák még ugyanúgy utál, ugyanakkor fura, hogy pont egy erősebb neműnél fuccsolt be a technikám. Akármit tehetnék, s már biztos, hogy nem tudnék elrejtőzni, mert már kiismert.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 19:30

- Nem, nem, nem úgy volt.* nagyot sóhajtok, úgy látszik el kell mondanom az igazat. Csak a gyertya lángját nézem mereven, a nyelvem pedig megered.*
- Anyánk miután megtudta, hogy mágusok vagyunk, vámpírrá akart minket változtatni, az okot ne kérdezd. Aztán az egyik vámpírbarátnőjét is áthívta, majd anyu Alexet változtatta át, a házban, aki jóhiszeműen hitt neki, én azonban elfutottam. A barátnője pedig utánam. Csak futottam, amilyen messzire csak tudtam, de semmi esélyem nem volt ellene. Megbotlottam egy fának a gyökerében, ~majd vészjóslóan közeledett. Azokkal a vérvörös szemeivel, és a gyilkos ösztönével. Felsegített a földről, majd belém harapott. Én felsikoltottam.~ és ő elkapott. Aztán filmszakadás. A nappaliban térek magamhoz, ahol velem szemben áll, és mosolyog. Aztán anyám rájön, hogy nem sikerült a terve. Irtózatos dühbe gurult, és kidobott minket. Soha nem felejtem el azt az arcot. Szörnyeteg. *mondom visszaemlékezve arra a napra. Brrrr.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 19:53

*Kíváncsi szemeket meresztek rá. Őszintén érdekel, mi van vele, más esetekben meg elkerülném a puszta közelségét is. Sejtem, hogy nem könnyű neki erről beszélni. Feszeng, egy pontra mered - a gyertya fényére - ahelyett, hogy a szemeimbe nézne és mintha a mozdulatai is lassabbak, visszafogottabbak lennének.*
- Szerintem az a nő hibbant volt *mondom ki az első fejemben megforduló gondolatot és nagyot sóhajtok. Én örülök, hogy embernek születtem és hogy a családom is normális volt. Már nem az, apa halála után mintha minden felborult volna. Keserű arckifejezés keretében húzódom még közelebb Dimhez, majd hozzásimulok, fejemet vállára hajtva.*
- ... És valószínűleg nem értette a "család" fogalmát.

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 20:13

- Az nem kifejezés. Önző, hataloméhes, és ördögi. Egy valódi szörnyeteg. De valami jó is volt abban, hogy elküldött. Többet tanultam a nagyszüleimnél pár év alatt, mint velük 13 év alatt. Ha most hazamennék, és szembetalálnám magam vele, ő húzná a rövidebbet. Képzett harcművész, és kardforgató lettem. *mondom, majd abbahagyom farkasszemzést a gyertyával, ő nyert. Átkarolom Cerát, ha már így hozzám simult.*
- Elméletileg, ha nem változol át, meghalsz, de én mégis itt vagyok. A véremben van, vagyis volt egy olyan anyag, amely elbont minden más forrásból származó vért. Most már, elfogadja a testem más vérét. Különben nem élnék.

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 20:45

- Már nem kell miatta emésztened magad. Szerintem nem is találnád szembe vele magad. Mi van, ha már a sírjában forgolódik valahol? Én is bunkó vagyok, de ő még szemetebb, mint én és ez elég bosszantó! No meg szerintem hamar visszakap mindent, amit eddig adott másoknak *vonok vállat, ezután arcomat vállába fúrom.*
- Szerintem kár lenne, ha feldobnád a talpad *nyögök fel, ahogy átölelem karjaimmal.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 20:58

- A karma? Háát... ja. *mondom nevetve.*
- Miért? Nem találnál más ilyen...embert...? Vagyis tudod hogy értem. Vagy olyat aki ismer, és mégis kedvel? *Remélem érti, hogy bár vámpír vagyok, de egy bizonyos fokig még ember is. Legalábbis kinézetre. A többi már kérdéses.*
- Tudod, kezdem úgy érezni, hogy te is kedvelsz engem. *először, utál, most meg rám mászik. Nem mintha baj lenne, de eléggé furcsa, nem ez a másoknak mutatott énje.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Kedd Nov. 05 2013, 21:14

- Igen, a karmára gondoltam *nevetek fel csengőn. A kérdés meglep...*
- ... Nem hinném, hogy találnék mást *horgasztom le fejem. Nem érdekel, jelenleg mit gondol. Lehet azt hiszi, hogy ez nem az az oldalam amit mutatni szoktam és még csak nem is próbálkozom vele előtte. Hirtelen eszembe ötlik valami. Felkapom a fejem és a szemeibe nézek.*
~Miért mutassam másnak magam, mint ami valójában vagyok, ha te úgy is tudod a titkom? Bakker, attól, hogy a többiek még nem tudják, azt egyszer sem említettem, hogy többet nem látod ezt az oldalamat.~
/Fagy//

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 17:03

//Olv.//
- Ezt örömmel hallom. *nevetek fel.* Amúgy is kizárt, hogy ilyet találj, mint én.
*Mikor a szemébe nézek meglátom a mondandóját, habár szóra nem nyitja a száját. Elmosolyodom, majd megcsókolom.*
- Miért nem félsz tőlem? *kérdem a csók végén. Más ember, aki vámpírt lát, és nem megszokott nála, az egyből elfutott volna. Nem tudom, hogy volt-e már hozzá szerencséje, hogy ilyennel találkozzon, de szerintem még nem. Ha pedig nem, akkor miért marad mellettem? Teszem fel magamnak a kérdést. miért nem fut el? Mondjuk ismer, ezért nehéz lenne neki. Előbb-utóbb úgyis megtalálom. De akkor is.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 17:33

- Az biztos! *nevetek vele együtt. Hozzá hasonlót sem tudnék találni, hiába nagy ez a világ.
Ezúttal kedvesebben viszonozom csókját, majd érdeklődve hallgatom a kérdést. Eh, ez lassan tényleg nem én vagyok! Vagyis lassan tényleg nem az az "én" vagyok, akivé lenni szerettem volna.*
- Azért, mert... *harapok ajkaimba. Nem akarom kimondani! Ha jól forog az agya, maga is kitalálhatja, csak akkor mondom ki, ha reménytelennek tűnik a majd-rájön dolog. Egyébként még sosem volt dolgom egy vámpírral sem, tőle mégsem tartok.
Elkerekednek szemeim, amikor rádöbbenek valamire: Ugye nem szerettem belé?*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 17:57

- Azért, mert... megkedveltél? *mondom ki. olyan gyorsan gondolkodom, mint ahogy a kolibri szárny, bár lehet tévesen. Mikor elkerekednek a szemei, látom, hogy valami meglepte. Talán én? Én belé szerettem. Elég fura arcot vág, amin elmosolyodom. Általában nem vagyok ilyen vigyori pofa, de ő ezt hozza ki belőlem. Ki hinné? Van érzékeny oldala is. Mondjuk én ezt már tudtam, de akkor is nagy felfedezés. Az, hogy másoknak milyen oldalát mutatja, már nem érdekel. Most már csak ő van számomra. Csak ő. Mostanság már kiverni sem tudom a fejemből, minden gondolatomban felbukkan. Olyan, mint egy vírus. Soha nem szabadulhatsz tőle. De én nem is akarok. Boldog vagyok mellette, és nem is akarok mást. Azt mondják mindenkinek kell egy lelki társ. Nekem ő az. Ő szerinte még senki nem törte meg. Nekem sikerült, és most már kötődöm hozzá.*
- Én is szeretlek téged. *mondom, majd ismét megcsókolom.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 18:35

*Alig észrevehetően bólintok*
- Miért vigyorogsz? *vetek rá kérdő pillantásokat, majd lehunyt szemekkel élvezem csókját. Én sem tudom őt kiverni a fejemből, holott megpróbálkoztam vele. Ááh, miért verte magát ennyire a gondolataim közé? Olyan, mint egy rajszög, amit nem tudok kihúzni, s megeshet, hogy nem is akarom.
Valahogy, amióta együtt vagyunk, úgy érzem megváltozott bennem valami, de nem csak a maszkos témát illetően. Azt hiszem nem vagyok magányos.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 18:52

- Mert veled lehetek. *mosolygok rá. Egy régi dal jut eszembe, amit még régebben hallgattam. Teljesen ideillő zene. Kiabálnék, hallja meg a világ! A szerelem ma végre nálam járt! És forog a Föld, mert szeretem őt! Egy életen át. Kiabálnék, hallja meg a világ! Nekem újra égig érnek a fák. És forog a Föld, mert láthatom őt. Egy életen át. Idézem fel magamban, és közben elkezdem dúdolni. Amitől talán hülyének néz. Bármit csinálok, azt egy zenével mindig össze tudom kötni. Rossz szokás. De én így fejezem ki magam: a zenével. Bár amerikai vagyok, de a magyar dalokat sem vetem meg, kivéve a rapet, amit manapság nyomatnak... Kit érdekel a hülye nyavalygásod? Kérdem mindig magamban amikor ilyet hallok. Talán egy pillanatra Cera lettem, aki majdnem mindent utál. De ez van... Kinek a pap, kinek a papné. Nekem a pop jön be, és talán a rock. Elgondolkodom, majd megcsókolom ismét.*
- Most hülyének nézel, igazam van? *kérdem tőle. Biztos azt hiszi teljesen elmentek otthonról. De nem ő az egyetlen.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 19:35

- Nem, csak aranyosnak! *kacagok fel vidáman* - Jaaa, amúgy mondtam, hogy tudok gitározni? *kérdezem a fejemet vakargatva.
Én is imádom a zenét. Egy időben rocker szerettem volna lenni, mostanság meg kissé elbizonytalanodtam, de egy biztos: még most is folytatom, főleg a rock, a pop számokban - a technot is kedvelem, de azt inkább csak hallgatom.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 20:01

- Nem ezt az információt mindeddig sikerült elhallgatnod. *mondom mosolyogva.*
- Valamikor én is tudtam, de mára nem lennék biztos benne. És az éneklésben sem. Régebben sikerült utánoznom majdnem minden hangot. De mára ez már kicsit nehezebb. Ezért csak hallgatok mostanság, és kritizálok. Az nagyon megy. *mondom mosolyogva.*
- Egyszer megmutatod? Miss Rocker? *kérdem érdeklődve. Régen hallottam már élő zenét. És kicsit hiányzik. Ráadásul alig várom, hogy halljam mennyire ügyes. És talán, ha olyan kedvem lesz, és ő szeretné, megcsillogtatom a berozsdásodott hangszálaimat.*
- Mondjuk ma este? A folyónál? *kérdem tőle. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Hamarosan úgyis leszáll az éjszaka, és kimászhatok a négy fal fogságából. Kár, hogy nem sokat lehetek vele. Nem bírná az éjszakázást, mondjuk rockerként talán menne neki, de nem akarom erőltetni. Amikor ő alszik, én akkor vagyok aktív, amikor én alszom, akkor pedig ő. Bár a pár óra alvás nekem elég, és így vele lehetek, de nem lenne fair, ha nem láthatná a napot.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 20:13

- Hmm, meg! *vigyorgok fel rá. Lassan kezdem úgy érezni, az sem zavarna, ha át kéne virrasztanom a teljes éjszakát, vagy időszakot, míg felkel a nap. Tegnapelőtt négyig fent voltam. Jó, hogy az energiaital és a pörgős rock zene mikre nem képes!*
- Ott leszek a gitárommal együtt *bólogatok hevesen, jelezve, hogy elmegyek mindenképp, hogy megmutassam a tudásom. Nem akarok felvágni, csak jó ha tudja, hogy a lány, akivel van, repedt fazék hangú rockerpalánta, aki a maszkját sosem vetné le mások előtt, de előtte meg visszahúzni nem tudná.
Amúgy nekem sem kell sok idő, hogy kipihenjem magam. Mondhatni, lassan hiperaktívvá válok itt.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 20:29

- Rendben, ha jól számolok, két perc és lemegy a nap. Szaladj és hozd a gitárod. A parton várok rád. *mondom, majd megcsókolom. Felállok, elfújom a gyertyát, kinyitom az ajtót, és felkapom. Olyan mint egy pehelytoll, könnyű, szinte már súlya sincs. Kiszáguldok vele az ajtón, becsukom magam mögött, lerakom, és hagyom útjára menni.*
- Siess! *Nem szeretnék sokat várni rá. A türelem nem erősségem. Még mielőtt lemegyek a folyóhoz, beugrom a szobámba, és előhalászok egy olyan kristálynyakláncot, mint amilyet Tarának adtam. Csak az övé kicsit másabb. Ezután, megvárom, míg a napsugarak már nem világítanak, és elindulok a folyópart felé.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szer. Nov. 06 2013, 21:09

*A nyakába kapaszkodom, hagyva, hogy vigyen, majd mikor letesz, elrohanok.
A szobám felé veszem az irányt, hogy aztán felkapjam a gitáromat és elinduljak a folyópartra.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szomb. Nov. 09 2013, 16:56

*Megint egy új nap, egy átkozott új nap. Nehéz áttérni az éjszakai életmódra. miért büntetnek engem a vámpírsorssal? Tanakodom, miközben benyitok az ajtón. Már egy ideje ide járok, és töltöm a nappali műszakomat, ha nincs más elfoglaltság. Csendes, elszigetelt, csak néha napján jönnek fel ide látogatók, akiket kellemes meglepetés vár. A mai nap is olyan, mint a többi. Feljövök, olvasok, alszom, lemegyek, élvezem a szabadságot, és kezdődik az egész elölről. Már értem, miért kínszenvedés magamfajtának lenni. Lekapok egy könyvet a sok közül, lefekszem a kanapéra, és elkezdem olvasni. Nem a legjobb alkotás, de nem is szörnyű. Gyertyát nem gyújtok, teljesen felesleges lenne szuperlátás mellett. Csak én és a sötétség. Bárhogyan próbálkozom, ma nem tudok aludni. Valami van a levegőben, valami készülőben van. Talán a felhők eltakarják a napot, és kimehetek. Vagy valaki valami nagyobb őrültséget fog tenni. Az elsőre tippelek. Azt is terveztem, hogy hazautazom, de ezt a dolgot is halogatom. Teljesen elfeledkezem a könyvről ami a kezemben. A gondolataim önálló útra tértek. De végülis mindegyik ott lyukad ki, hogy miért kellett vámpírnak lennem? Elhessegetem a gondolatokat, és vissza terelem a figyelmem a könyvre.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szomb. Nov. 09 2013, 17:13

*Ma egész nap edzettem a folyóparton. Eléggé borult volt, és mostanában hamar sötétedik ahogy közeledik a tél. Rövidülnek a nappalok és hosszabbodnak az éjszakák. Persze ez nem baj. Számomra nem. Miután az edzéssel végeztem a szobámba sietek majd miután lezuhanyzom a padlásszobába sietek. A hajam még vizes de nem érdekel. Fölkapom a zenelejátszóm meg a naplómat és a vázlat füzetemet és elindulok. Mikor benyitok csak a sötétség fogad. Az asztalon van álltalában gyertya ezért a zsebemből előhalászom a gyufát és meggyujtom. Mikor körbe nézek meglátom Dimet és úgy meglepődöm hogy majdnem elejtem a gyertyát.*
-Szia Dim. Kicsit megleptél.*mosolygok rá ahogy leülök az egyik fotelba.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szomb. Nov. 09 2013, 17:17

*Azt hiszem a Padlásszoba elég népszerű helyszín. Miután egyszer fent voltam Taraval, azóta visszavágyom. Engem is a belőle kiáradó nyugalom vonz. Sötét és sok dolog van, amik közt kutathatok. Például találtam egy üres könyvet, amit megtölthetek a soraimmal. A könyv elejébe belevéstem a nevem, amint a kezem ügyébe akadt egy toll és elkezdtem bele leírni mindent, ami csak felgyűlt bennem. Igen, mondhatjuk, hogy naplót kezdtem vezetni.
Momentán ennek a kis könyvnek a társaságában ülök a legsötétebb sarokban és az igazak álmát alszom, mikor két dolog is felzavar. Az egyik a léptek zajai, a másik a levegőben terjengő szagok. Tisztán érzem, melyik kié, hiszen már meg tudom különböztetni, s rögtön ki is pattannak a szemeim, de még nem kelek fel és nem is bújok elő.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szomb. Nov. 09 2013, 17:37

- Nem te vagy az első, aki ezt mondja. *mondom mosolyogva.* Bár meg kell jegyeznem, a többiek nagyobbat ugranak, vagy leszidnak, és általában nem frissen jönnek a folyóból. *bökök állammal a vizes hajára. Amúgy szia! Mi újság odakinn a nagyvilágban? *kérdem komoran, jó neki tudja élvezni az életet. Nekem egybefolynak a napok. Leengedem a könyvet, majd visszaszáguldok vele a polchoz, visszaszáguldok, és ugyanúgy nézek ki mint pár tized másodperccel ezelőtt. Csak a gyertya lángja árulkodik a tettemről, és a könyvhiány. Egy ember nem is veszi észre, és mivel ő is az, ezért ő sem. Mikor visszafordulok, meglátok egy pár szempárt az egyik sarokban. Miután visszatérek a helyemre, azonnal kérdőre vonom.*
- Ugye tudod, hogy nem szép kémkedni mások után? *vonom kérdőre az idegent. A szaglásom egyenlő a nagy 0-val a sok por miatt. Eddig hogyhogy nem vettem észre?*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szomb. Nov. 09 2013, 17:55

-Nem vagyok ijedős és nem a folyóból jöttem. Egész nap edzettem és épp hajmosás után vagyok. *mondom majd morranok egyet mikor megremeg a gyertya lángja és eltűnik Dim kezéből a könyv. Már megszoktam hogy a vámpírok gyorsabbak és erősebbek mint én. De még mindíg nem szeretem ha az erejüket fitoktatják. Ahogy leülök egy fotelba Dim megszólal. Nem is tudtam hogy van itt még valaki.*

Tárgy: Re: Padlásszoba Szomb. Nov. 09 2013, 17:57

*Éppen alszom, mikor felverik az álmomat. Nyújtózkodom egy párat, majd felállok, de továbbra sem jövök elő. Nem, nem fedem fel magam olyan könnyen. Kicsit elmélyítem a hangom, mielőtt megszólalok.*
- Nem kémkedtem, hanem aludtam. Mond csak vámpiri, te örülnél annak, ha egy mély álomból keltenének fel? *kérdezem összevont szemöldökkel, majd Tara felé pillantok. Vizes hajjal is gyönyörű, bár félek hogy itt felfázik, ha nem szárítja meg valahogy.*