Legendás Lények Gondozása (LLG) tanterem

*Végig hallgatja a gyerekeket, akik legalább annyira fel vannak pörögve, mint Teo, hisz épp hogy egymás szavába nem vágnak, olyan gyorsan válaszolnak és fejtik ki saját véleményüket. Így a nő meg szóhoz sem jut egészen addig, míg Isa is el nem mondja a saját verzióját.*
-No de Bella! Ne feledd, hogy tanórán vagyunk, s nem szeretem, ha a diákok sértegetik egymást, sem órán, sem azon kívül!-*Szól rá a lányra. De nem túl vészes, még nem harap, sőt, mosolyog. Feltevődik a kérdés, van olyan szituáció a nő életében, mikor nem mosolyog? Tuti csak nagyon ritkán.*
-Amúgy mind jól mondtátok. Ám egy lényeges dolgot kifelejtetetek. ugyanis vannak olyan lények, melyek elrejtéséhez egy speciális varázsige szükséges. Ilyen például a moldvai kékszőrű kecske is. Hallottatok már róla? De az sem gond, ha még nem hallottátok a nevét, nemsokára úgyis tanulni fogjuk.-*Darál, mintha felhúzták volna. Ráadásul olyan tempóban, hogy az ember azt hiheti, ezt mind egy szuszra mondja el.*
-Gondolhatjátok a nevét hallva, hogy kék a szőre. Így gondolom zt i értitek, miért kell elrejteni a muglik szeme elől.-*Mosolyog a gyerekekre.*
-De lépjünk tovább. Rejtegetés ide vagy oda, azért néha megesik, hogy a muglik észrevesznek egy-egy lényt. Tudtuk ilyen történetről?-*Néz diákjaira.*

-Magasabb rendű? Érettebb, és ismertek? Örülök neki.

*Csupán elnyom egy mosolyt, halálos nyugalommal fogadja a beszólást. Senkivel nem beszélt még Raresen kívül két percet sem, de ismerik. Azaz véleményezik, mert azt hiszik, ismerik. Sokszor átesett már ezen, nem veszi fel, és nem a mosoly miatt. Egyszerűen nem érdekli, hogy ki mit gondol vagy mond róla. Senki nem élte az ő életét, senki nem tudja, milyen a nap 24 órájában olvasni vagy a nekromanciával foglalkozni, mert neki ez volt az élet, nem más.*

-Nincs rá szükség, professzor, köszönöm. Isának ez a véleménye, ám legyen.

*Nem megy bele az adok-kapokba, az nem az ő műfaja, és mivel nem beszélgetnek a lánnyal, így esze ágában sincs bármit is hozzáfűzni az esethez. Felesleges.*

-A kelpi, az rendszeres, a jarwey is fel-felbukkan néha.

*Most egy szóval sem mond többet, egyszerűen nem hajlandó. Francist figyeli, értő kezekkel simítja végig a felületét, mint aki már most azt keresi rajta, hol van rajta porszem.*

*Sok mindenen nem szokott szájat tátani, na de azon, hogy Bella beszól Noelnek, na azon neki is sikerül.*
-Hé, most mé mondasz ilyet? Azé me tud? Nanehogymánemá, hát ez izé volt tőled, frankón. És nekem meg azé nem jutott eszembe, me azt se tudom, mi annak a bigyónak a neve. *Visszafordul, hogy rajzoljon, aztán elhangzik a kék kecske is.*
-Az a lila tehén is ilyen a mugliknál? Azt láttam, be van festve. De láttam rózsaszín kiscicát, az tutkóra igazi volt. Tényleg, a kecskét is ismerik, akkor mé kell rejteni, ha kék a szőre? Már van klónbirka is, nem fognak kiakadni egy kék kecskén. Vagy de? *Ő biztos nem akadna ki, ez nem is kérdés. A megjelenésekhez nem tud mit hozzátenni, lévén egyet sem tud, vagy mégis?*
-Azazaza Loch Ness-i szörny? Az a kelpi? Ó, arról egy csomó van. A másikról nem tudok, de a kerti törpe nem csinál ilyet? *Kérdez is néha, aztán rajzol tovább.*

*A beszólásra felvonja a szemöldökét, erre nem igazán volt felkészülve. Azt megállapította a fura ruhás srácról, hogy igencsak tájékozott, na de ettől miért lenne magasabb rendű? Érettebbnek érettebb, de sehol nem jött le neki az, hogy ezt hiszi magáról. Egyszerűen nem érti most a lányt. Ugyan Teofana is rászól Isára, na de ahogy hallja, Noelt nem kell megvédeni, tulajdonképpen nem is érdekli az egész, de Cristian azért ugyancsak közbeszól.*
-Mi van velem? Hogy nem tudtam a kiábrándító bűbájt? Na és? Nem dőlt össze a világ, tudtad te. *Részéről ez így rendben is van, aztán máris haladnak tovább. Azaz haladnának, de Cristiannak ötlete van, és meg is osztja mindenkivel. Ezen már nevet, de nem kineveti a fiút, csak a helyzeten nevet.*
-Nem hallottam még a kecskéről, és nem tudok ilyen lényt említeni.

*Isa meg azért néz nagyot, mert mindenki rászállt, holott egyáltalán nem óg gondolta a dolgot, ahogy végül elsült.*
-Ti nem értettetek meg. Nekem semmi bajom Noellel. Csak ő mindig elszigetelődik tőlünk, mintha nem volnánk elég jók neki és nem tudunk két percnél többet beszélni. De veled Cris tök jól el tudunk dumálni, meg feled is.-*Fordul MAriushoz. Bár minden bizonnyal a pangis srác esetében a "tök jól eldumálunk" jelző azt jelentette, Bella mond, Marius hallgat.*
-Sajnálom, hávé néni, én tényleg nem így akartam.-*Húzza el a száját. S az ember azt hinné, meg sem szólal legalább az óra végéig. De nem, ebben ne reménykedjen senki ember fia, meg vámpíré se. Mert amint meghallja az utolsó kérdést bősz jelentkezlsbe kezd. Aztán a fiúk után őt is felszólítják végre.*
-Én ismerem a kék szőrű kecskét. Illetve csak annak a tejét meg a szőrét. Vettük BIT-en. De nem erről akartam beszélni, hanem az észlelésekről.-*Kezd bele óriási lendülettel.*
-A nagypapám mesélte, hogy pár évvel ezelőtt egy magyar menydörgő ment neki egy utasszálító vasmadárnak. Nem tudom a pontos nevét. Olyan nagy és madárformájú, de mégse az. És olyan fehér csíkokat hagy maga után.-*Mutat i a levegőben, a fiúk jobban teszik, ha kicsit arráb húzódnak, különben lehet, hogy a nagya magyarázat közepette isa véletlenül orron vágja őket.*
-Sajnos a harcból az utóbbi került ki vesztesként. A 200 valemennyi utasból mindössze 50 élte túl, és az ő emlékezetket is ki kellett törölni. A világnak meg beadtak valamilyen mesét. Persze, a sárkány is megsérült, de nem halálosan. Biztos még ma is él. Ide hozták hozzánk a sárkányrezervátumba.-*A magyarázatnak, s ezzel együtt a hadonászásnak vége szakad, immár a fiúk is biztonságba érezhetik magukat. Isa meg mefgoadja, lecsap Noelre óra után.*

-Hé, Bella, nyugodj le! Ezt beszéljétek meg tanórán kívül, oké?-*Most már kissé szúrosan néz a szőkeségre. Végül szerencsére abbamarad a lány szóáradata, de nem sokáig. Hisz úgy jelentkezik, Teo jobbnak látja felszólítani, még mielőtt kiszúrja valamelyik padtársa szemét, de előtte még válaszol Cris kérdésére.*
-A Milka tehén valóban meg van festve. A rózsaszín kiscica bizonyára még újszülött volt és nem nőtt még ki a szőrzete. A kék kecskét meg azért nem engedhetjük muglik kezére, mert mágikus erővel bír, amit csak mi tudunk kordában tartani és felhazsnálni. De erről majd egy következő órán bővebben beszélünk.*Fejezi be mosolyogva, s végre felszólítja a lányt is.*
-Hallgatunk, Bella.-*És hallgatja is. Bizony, ezt a történetet az egész varázsvilág megrendülve hallgatta.*
-Így van, ahogy mondod. A vasmadarat repülőgépnek hívják. Biztos vagyok benne, hogy fogtok róla hallani mugliismeret órán.-*Egészíti ki a lány tudását.*
-A kellő szervek rögtön a helyszínen teremtek és még időben sikerült eltüntetniük a nyomokat. A túlélőknek pedig kiesett egy teljes nap az életükből. A repülőgépen volt egy varázsló házaspár is, akik karcolásokkal megúszták a balesetet, ők értesítették a mágus hatóságot, s még mielőtt kiértek volna, elkezdték a túlélők ellátását is. -*Magyaráz. Emlékszik, hisz az eset közelében volt. Ő maga is kiment a helyszínre, de akkorra már a munka oroszlánrészét elvégezték.*
-A tankönyvetek egy másik esetet is említ, olvassátok el azt is. A könyvtárban némi kutakodás után még további esetekre bukkanhattok. Az lesz a házitok, hogy egyet válasszatok ki és írjatok róla egy bemutató esszét.-*Ismét hadar meg darál, de azért még érthető kategóriában van.*
-Ó, ne örüljetek így a tanóra végének. Még van egy kis arabkánk.-*Mosolyodik el.*-Mindenkinek tudnia kell a Nemzetközi Varázstitokvédelmi Alaptörvény a 73-as cikkellyét. Mégpedig betéve, szóról szóra!-*Mondja, most nem mosolyog, a gyerekek ebből is következtethetnek, hogy bizony, ezt valóban meg kell tanulni. A nő pálcájával fel is diktálja a táblára, így közben a gyerekek is leírhatják.*
-Minden varázsügyi kományzószerv felelős az illetékességi területén élő mágikus bestiák, mágikus értelmes lények és kísértetek elrejtéséért, gondozásáért és felügyeletéért. Ha a fenti teremtmények bármelyike kárt okoz a mugli lakosságnak, vagy felhívja magára azok figyelmét, a Varázslók Nemzetközi Szövetsége az illető nemzet varázsügyi kományzószervét vonja felelősségre. Sikerült leírni? Van még kérdés?-*Néz körbe csillogó szemekkel.*

*Elszigetelődik... nem egészen, de problémája van a beilleszkedéssel, hiszen sosem élt a saját korosztályával, a Torneransban is sátrazott, így volt a legegyszerűbb. Hogy nem tudnak vele két percnél többet beszélni, lehet, hiszen eddig nem volt rá alkalom, de ez nem azt jelenti, hogy nem is lesz.
Szótlanul hallgatja végig a többieket, Cristian kirohanását is. Mondta ő, hogy nem lökött a srác, nagyon is figyel, csak más szemszögből vizsgál mindent. Ugyan nem volt szüksége arra, hogy bárki is megvédje, de azért biccent a fiú felé. A feladatot felírja, ahogy a 73-as cikkelyt is... címszavakban. Nemet int a fejével, kérdése egy szál se.*

*Ismét megrökönyödve néz Bellára, hát a jó ég baja van ma neki is? Lehet, ez a női dolog, tuti, ezt most a fejébe vette.*
-Az mé baj? Tutkóra van rá oka, vagy nem? Ha meg annyira zavar, hogy elszigetelődik, akkor menjé oda hozzá, és kérdezd meg tőle halál frankón, hogy miért zsír ez neki? Jóvanmá, velem naná, hogy lehet dumcsizni, mert én olyan vok. Jajajaja. *Vigyorogva fordul vissza, aztán húzza is el a fejét az első orrba vágás után.*
-Asszem tom, milyen volt a becsapódás. Milyen arabka? Jaaaaaaaaaaa. Ezt tudni kell szóról szóra? *Ezzel bajban lesz, ezt hogyan tudja lerajzolni úgy, hogy meg is jegyezze? Valakit meg kell kérdeznie, de erre majd ráér később. Most, hogy végeztek, becsapja a rajzfüzetét és tűkön ülve várja, hogy rohanhasson kifelé.*
-Niiiiiiincs, de az a cica már nem is újszülött volt, csak rózsaszín.

*Lesz mit pótolnia, mivel nem olvasott el semmi ilyesmit, fogalma sincs erről a kék kecskéről. Az észlelésekről hallott, a legutóbbiról is, de ezt most már nem mondja el, majd legközelebb. Elég jók a reflexei, így még időben félrehajol a hadonászás elöl, és leírja, amit kell.*
-SIkerült tanárnő, igen. *Még a házit is feljegyzi, holnap a könyvtárban kezd, hogy utánanézzen ezeknek a dolgoknak. Nem, nem fogja a fatert megkeresni, még véletlenül sem.*

*Jegyzetel, de nem túl sokat. Cris mondatát lereagálja.*
-Tudod mit? Azt is fogom tenni! Óra után lecsapok rá! Társaság kedvelő srácot fogok faragni az antiszoc énjéből!-*Mondja a srácnak, ez utóbbit elég halkan ahhoz, hogy lehetőleg más ne hallja. Elég galibát okozottmár, nem akar még ezzel a kijelentésével is újabbakat. Aztán amit Isa a fejébe vesz, azt meg is valósítja. Az már más kérdés, hogy minden bizonnyanl, ehhez még Noelnek is lesz egy-két szava. Annyira belemerül, hogy majdnem lekési Teo diktálásának első felét. Szerencsére a gyorsírással sosem volt baja, így hamar behozza a lemaradását. Dolga végeztével leteszi a pennát.*
-Nekem sincs kérdésem.-*Jegyzi meg. A házit i lefirkantja még, majd lassan kezd elpakolni. van egy olyan sejtése, hogy már csak percek vannak a tanórából hátra.*

-Akkor sajnos arra még én sem tudom a választ.*Mosolyog Crisre, majd hirtelen fel is áll a katedra széléről. Jobban mondva elrugaszkodik onnan, hisz fél lábával ült eddig is a tanári asztalon.*
-Rendben gyerekek, akkor mára ennyi lett volna. Hamar elrepült az idő, nem igaz?-*Mosolyog a gyerekekre.*
-Ne feledjétek a házikat sem! Találkozunk a következő órán!-*Engedi útra a diákokat.*

*Kezdi megszokni, hogy Cristian is folyton beszél fiú létére. Először furának találta, aztán hamar rájött, a srác egyszerűen ilyen, így kell elfogadni. Mivel az órának vége, feláll, a jegyzetét zsebre vágja, Francist a kezébe veszi, nehogy valakinek eszébe jusson közelebbről is megnézni -Crisre gondol, miután többnyire a koponyát figyeli.*

-Viszlát, professzor, sziasztok!

*Elköszön mindenkitől, tudja, hogy Isa beszélni szeretne vele, így nem rohan el, illendően megvárja. Nagy valószínűséggel tisztázni tudják a félreértést, és ha befejezték, utána visszatér a terembe, Rareshez.*

*Neki nem kell kétszer mondani, hogy lehet menni, amint elhangzik a "vezényszó", majd hasra esik a lábában, úgy rohan kifelé.*
-Csókstét tannő, szasztok, majd találkozunk, de most rohanok. *És tényleg, mert félig ledarálja az ajtófélfát is, akkora lendülettel hagyja el a termet.*

*Rózsaszín macska, amelyik nem újszülött? Az érdekes, erről még nem hallott, de most már őt is érdekli a dolog. Bólogat, minden világos, a házit meg fogja csinálni, na de most menni kell vissza a toronyba, hiszen már kijárási tilalom van. Más se hiányzik, mint összefusson Coxtonnal, hogy azonnal cseszegethesse.*
-Sziasztok, jó éjszakát! *Nem vár senkire, a lupis fiú amúgy is megelőzte, már kirohant, és majdnem egy ajtó látta kárát. Követi, de mindent a helyén hagy, ha lehetséges.*

*Mire Teofana kimondja, hogy az órának vége, Isa már össze is pakol. Nem szeretné elszalasztani Noelt.*
-Cris! Lassan a testtel, még a végén látogathatlak a gyenguson!-*Kiált nevetve a fiú után, majd elköszön a még benlévő tanárnőtől és igyekszik beérni Noelt. *

-Hé, a berendezés azért maradjon, oké?-*Szól nevetve Cris után, még Isa előtt. Aztán sorra biccent meg köszön a távozó diákoknak. Amint látja, Bella és Noel együtt mennek el, ez jó jel, remélhetőleg pontot tesznek a vita végére. Bár ez nem is volt vita, de ha Noel nem lenne ennyire érett, még könnyen lehetett volna ez a mai óra egy vita magja, melyből kemény veszekedés fejlődik ki. Ha a gyerekek távoztak, Teo sem tölt már sok időt a teremben, épp csak kivesz a tanári asztal fiókjából egy adag javítanivalót, majd megindul a szobája irányába. Lesz ma este munkája bőven.*

*Llg, nem éppen a kedvence, bár a sárkányokat kedveli, azok elég veszélyesek ahhoz, hogy foglalkozzon velük. No de nem is ronthat az átlagán, mert akkor az apja keresztbe lenyeli minimálisan. Amúgy is valami balhé van a minisztériumban, nem kicsi. Vigyorogva tart a terem felé, hogy aztán lecövekeljen az ajtó előtt.*

*Bogdi érkezik.*-Szia Lucius!-*Köszönti szobatársát*-Ismét nem tolongunk a terem előtt.*Vigyorodik el. Lassan megszokja, hogy mindig azt az egy-két arcot látja csak a tanórák alatt. Csak tudná, hogy a többi másodéves hogy fog átmenni a vizsgákon. Bogdnni csak a terem ajtajánál áll meg, ott pedig nekitámaszkodik az ajtófélfának.*

*Dalolva érkezik a teremhez. Ma kivételesen szoknya van rajta, egy félévben egyszer ezt is megengedi magának, bár tény, nem rajong eme ruhadarabokért. Fekete szoknyájához égőpiros póló társult, haja szokásos kontyban.*
-Sziasztok gyerekek! Úgy látom, a létszám növekedett eggyel a legutóbbi másodéves LLG óta.*Nevet, majd kinyitja a termet, s elsőként lépi át a köszöböt. meg sem áll a tanári asztalig.*
-A múlt órán váltottunk néhány szót a gnómokról. Ígérem, élőben is megcsodálhatjátok őket, csak tudjak összehozni egy órát Fekete professzor arborétumában. Biztos örülni fog, hogy megszabadítjuk néhány rosszaságtól.*Magyaráz csilingelő hangján.*
-Mára két élőlénnyel készültem. Az egyik abban a kalitkában található-*Mutat az ablak felőli első padon található, pokróvval leterített kalitkára.*
-A másikból nincs élő példányom, lévén, a közelünkben nem igazán található. Bár egyesek megesküsznek, hogy a Bâlea-tó-ban van belőlük, én mégi azt tanítom, amit a tankönyv is mond. Méghozzá azt, hogy ezek a lények Írország és Anglia tavaiban élnek, és nem nagyon szívlelnek sem minket, varázslókat, sem mágikus erő hiányában élő mugli testvéreinket. Van tippetek, hogy melyik lényről beszélek?

*Épp azon gondolkodik, hogy a többiek hol a fenébe vannak, amikor befut a szobatársa. Már azóta szobatársa, mióta Sev lelépett, de ez teljesen mellékes, és azon kevesek egyike, akiket a keresztnevén szólít.*
-Szia Bogdan! Valaki tanulni jön ide, valaki vegetálni. *Neki ez a véleménye. Még azt is jobban becsüli, aki úgy bukik meg, hogy néha még órára is betalál, mint azokat, akik egyre sem. Az ilyeneket át sem engedné, ha ő tanár lenne. Egy óráról sem lehetne hiányozni, maximum nyomós indokkal.*
-Jó estét, tanárnő! *Ha már bemehetnek, akkor megteszi, és helyet foglal, mintha annyira szükséges lenne, hogy ketten vannak.*
-A kákalagról? Egyszer találkoztam eggyel itt a tóban, amikor gyakoroltam. Nem mondom, hogy túl barátságos lett volna, sőt. *Megúszta, persze Rowle nem volt feldobva a dologtól, akkor parancsolta be a gyakorlóterembe, ahogy Iulius Coxton is.*

*Besétál, majd leül a helyére. Rögtön az elején feltűnik neki a kalitka, már épp megkérdezni, hogy mi van benne, mikor Teo elmondja a mai órától várható dolgokat. A kákalag leírását ő is felismeri.*
-Én itt nem találkoztam velük, de a Bâlea-tó tényleg büszkélkedik pár példánnyal. Két évvel ezelőtt voltunk ott a családommal. Nagyon nem örültek nekünk. De a szeretet kölcsönös volt.-*Vigyorodik el.*

-Ó, hát ez nagyszerű!-*Emeli fel kezeit örömében.*-No, nem annak örülök, hogy már az iskola környékén is megtalálható, ennek nagyon nem örülök, pláne azért nem, mert ők elvileg tavakban élnek, semmi keresnivalójuk az olyan folyókban, mint a Tatros.-*Fakad ki-.*
-Elég erőszakos kis lények, a sellőknek sikeürlt egy-két példányt megszelidíteniük és háziasítaniuk, de a mágusokkal és muglikkal szemben még mindig ellenségesek. Kevé olyan lény van, amelyre egy az egyben kijelentem, hogy nem szeretem, de ez a kis szörnyeteg pont olyan.-*Húzza el a száját, majd hirtelen megfordul.*
-Ezek szerint tisztában vagytok a kkinézetével. Ne baj, azért én mutatok pár képet nektek. S valamelyiketek meg is oszthatja velünk a tapasztalatait, mire emlékeztek, hogan néztek ki.*Mondja, s pár másodperc elteltével már az említett képek a táblán díszelegnek, elég nagyban ahhoz, hogy a gyerekek jól láthassák.*

Legendás Lények Gondozása (LLG) tanterem - Page 7 Grindylow-4

Legendás Lények Gondozása (LLG) tanterem - Page 7 Grindylow-4

Legendás Lények Gondozása (LLG) tanterem - Page 7 Hp4_8_3

Legendás Lények Gondozása (LLG) tanterem - Page 7 Grindylow_by_verreaux

-Rondán. Iszonyatosan rondán, de hát mit várhatunk egy vízi démontól? Hegyes szarvuk van, és hosszú ujjaik, amik könnyen eltörnek, de azért tudnak kárt is okozni vele, ha arról van szó. A fogásuk erős, simán víz alá tudják rántani az embert. Ráadásul zöldek is, és fogaik is akadnak, harapni is tudnak, de ezt a felét nem próbáltam ki. *Vagyis nem várta meg, mázlijára sikerült eltűnnie idő előtt.*

-Jaja, ez igaz! Nekünk az egyik lovunkat akarta kettő a víz alá rántani. Szerencsére mi is okosak voltunk. Az apám és a bátyám tűzgömböt küldött feléjük, megégették a törékeny kis kezüket, így visszakapták a vízbe és a lovak megmenekültek. Tudom, nem volt szép a tűzgömb, de inkább ők, mint a lovak.-*Mondja. Na igen, ha itt tartunk, akkor ő sem szívleli a kis démonokat. A többit meg már Lucus elmondta helyette is. Így már csak hallgat, meg néha sunyiban a kalitka felé pislog, kíváncsi nagyon, hogy mi van benne.*

-Így van, ahogy mondod, Lucius.-*helyesel. A tűzgömbre kirázza a hideg, nem szereti a kákalagokat, az tény, de humén ember és ki nem állhatja az erőszakot.*
-Jaj Bogdan, azt hiszem, jobban aludtam volna éjjel, ha ezt most nem meséled el.-*Csóválja meg a fejét.*
-na jól van, én azt hiszem, akákalagos témát ki is merítettük, sőt, még többet i áldoztunk rá, mint amennyit érdemelne, úgyhogy mit szólnátok hozzá, ha levenném a pokrócot a kalitkáról?-*Kérdi hatalmas mosollyal.*
-Addig is lehet találgatni, hogy mi van benne.-*Mosolyog s kezébe veszi az asztalra tett pálcáját.*

» JOS tanterem
» Mugliismeret-tanterem