Harmadik emeleti folyosórendszer

Leírás rövidesen.

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosórendszer Pént. Dec. 02 2011, 18:30

*Megint hamar érkezik az óra helyszínére, szintén elsőként, bár inkább ez, minthogy késsen. Most ezüst-kék ruhákba öltözött, ehhez illő táskát készített elő és ilyen színösszeállítású magassarkú csizmát. Unatkozva telepszik le az itt lévő egyik ablakpárkányon, a táskájában rejtőző legendás lények gondozása tankönyvbe belemélyedve, mindig is szerette ezeket a lényeket, így próbál minél többet elolvasni róluk.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosórendszer Pént. Dec. 02 2011, 19:08

*Alisa érkezik. Kicsit késett, pedig csak innen, a szomszédból jött. kezében pergamennekkel megrakodva közeledik a terem ajtajáig. Bólint a lánynak, majd kinyitja az ajtót és elsőnek lép be a terembe.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosórendszer Vas. Dec. 04 2011, 17:42

*Kisétál Alisa szobájából, majd egyenesen a TRZ terem folyosójáig siet. Kicsit még bizonytalan a kastélyban, hogy mi merre található, de majd csak belejön ebbe is. Ezért most időben el is engedték, meg ő is időben elindult.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosórendszer Csüt. Jan. 12 2012, 17:28

*Szép nyugodtan érkezik meg a terem folyosójára, van még bő fél órája órakezdésig, de nem akar késni. Kivételesen most tiszta sötétbe öltözött hangulatához illően, még a táskája is olyan, amiben a könyve és a jegyzetei lapulnak. Az egyik ablakpárkányra ül le, ha nyitva lenne, még valaki azt gondolná, hogy ki akar ugrani, de csak a tankönyvet olvasgatja lelkesen.*

Tárgy: Re: Harmadik emeleti folyosórendszer Csüt. Jan. 12 2012, 18:07

*A gyerkőcök meglepetésére nem csak Alisa, hanem mellette egy másik, fiatal tanerő is feltűnik. Látszólag élénken diskurálnak.*
-Szerbusztok.-*Köszönti egy mosoly kíséretében a diákokat, s majd Alisa nyomában belép a tanterembe, nyitva hagyva maga mögött az ajtót, hogy a gyerekek is be tudjanak jönni.*

*Tulajdonképpen maga sem tudja, mit keres itt, csak eljutott ide, és be is vackolta magát gyorsán. Azóta sem vett könyvet a kezébe, azaz nem lapozta végig őket, csak kinyitotta és be is csukta, mert unalmasak voltak. Most meg ül a lépcsőn, lóbálja a lábát, és valamit nagyon alkot.*

*Lassan közeledik a takarodó ideje, úgyhogy sétára indul. Ma is a kedvenc, lilás-rózsaszínes összeállítást választotta, egy citromsárga edzőcipővel. A hajában élénken virítanak a színes tincsek, amik véletlenül eltakarják a jelvényét. Kanyarog, tekereg, és egyszer csak arra keveredik, ahol Cris ücsörög.*
-Nocsak, egy diák! Ugye tisztában vagy vele, hogy hamarosan elkezdődik a kijárási tilalom?
*Mindezt egy felnőtt komolyságával kérdezi, aztán elneveti magát, majd lecsüccsen a fiú mellé.*
-Csak vicceltem, illetve csak félig... szóval, mit alkotsz?

//technikai okok miatt fagyunk//

*Belemerül a rajzolásba, annyira, hogy először azt sem fogja fel, hogy élő személytől jön a hang, és az ott áll előtte, helyette a falra mered, mint aki onnan várja a további beszédet.*
-He? *Csakhogy a falon nincsen egy darab festmény sem, így elcsodálkozik, aztán leesik neki a tantusz, és észreveszi Nadiát is.*
-Jaaaa, csá! Azt nem tom, de tutkó, ha te mondod. *Kicsit elvarázsolt, azt se tudja, mennyi az idő, órája egy szál se, itt meg csak úgy van.*
-Rajzolok, tervezek egy új piercinget, extrém hajviselethez. Nézd, ez nagyon állat lesz. *Egyből a lány orra alá dugja a rajzot, tényleg érdekesen fest. A haj ugyan kicsit hasonlít az övéhez, de még inkább szanaszét áll laikus szemlélőnek, de aki egy kicsit is ért hozzá, az látja, hogy minden egyes tincsnek külön helye van, gondosan bezselézve, belőve. A piercing pedig hozzá egy csillagszerű alakzat, ami olyan, mintha egyben Hold formát is öltene. Hordható orrban, ajak alatt is akár. Összességében nem fest rosszul, persze csak akkor, ha valaki nyitott az ilyesmire.*
-Ehhez gondoltam egy fülbevalót is, tökre olyat, mint a piercing, vagy az éppen az ellentettje lenne, a Nap. Lehet, banán alakú lesz a piercing, mert az jobban mutat, de még nem döntöttem el. Gondold el ezt egy fekete bőrszerkóban. Naon baró. Króm vagy ezüst halál jól passzol a feketéhez. *Ötletei aztán vannak, de ha Nadia belelapoz a füzetébe, akkor talál még néhány tervet, amiket ő talált ki. Egy biztos, igencsak jól rajzol, lehet, nem csak itt kéne kamatoztatnia a tehetségét.*

*Balti érkezik a folyosóra, fekete halásznadrág, fehér-világosnarancs-sötétnarancs kockás ing. Ha az ing még nem lenne elég ismertetőjegy, ott van még az elmaradhatatlan termosz is a kezében. Amint leért a lépcsőn, meg is áll az egyik ablaknál. Óriási baj történt, a termosz beragadt, az éltető nedű meg benne. Hiába, nehéz az élet, ha az ember fia teafüggő.*
-Nyílj már ki te... nyílj ki, nem hallodd!-*Tisztára mind egy kilenc éves kb. Na igen, ha teáról van szó mindig átmegy kisgyerekbe.^^ Tovább folytatja ádáz harcát a termosszal, eszébe sem jutva, hogy varázsló létére a pálcával is próbálkozhatna.*

Hosszú ruhám alja súrolja a földet, miközben rajtam kéklik, s hangokat is kiad, mégpedig susogva, zizegve, neszezve...A selyem már csak ilyen, nem hagyja, hogy az emberen csak úgy legyen, kell neki valami, amivel magához hívja a tekinteteket. Már ha az nem elég, hogy én magam is általában vonzom a fiúk tekintetét.
De most nem...most az én tekintetem akad meg egy fiún, aki szenved egy termosszal. Megállok tőle pár méterre, összefonom magam előtt két karom, s egy szó nélkül figyelem mit is művel.
Fejemet félrebiccentem, szemöldökömet felvonom, szemmel láthatóan nem értem mit is akar szerencsétlen termosszal. Meg akarja erőszakolni netán?

*Még pár perci biztosan elbabrál az említett kinccsel, kérlelve, nyaggatva azt, míg végül észreveszi a lányt. Mozdulatát abbahagyja, ott ahol épp tartott, egy pillanatra nem tudja, mit mondjon, aztán elvigyorodik.*
-Nem akar kinyilni.-*Ennyi magyarázatképp épen elég, folytathatja is a múveletet. Végül csak sikerrel jár, a kupak lekerül, Balti meg jó nagyot húz annak tartalmából. Epres-vanilíás, az egyik máésodéves lány készítette.*
-Ááh... ez jól esett.-*jegyzi meg, inkább magának, mint az őt figyelő lánynak. Miután eme lényeges és életbevágóan fontos feladattal végzett, a kupakotmvisszacsavarja, termoszát pedig a térbűbájjal ellátott nadrágja zsebébe mélyeszti. Most már az oylan alapvető dolgoknak is eleget tehet, mint a bemutatkozás.*
-Amúgy Bálint C. Baltazár vagyok, Lupiatto, negyedik évfolyam.-*Mutatkozik be a lánynak. Ha kalapja lenne, most biztos megemelné, de mivel nincs, az előtte álló kékség meg kell elégedjen a ragyogó mosolyával és csillogó szemével.*

...és észrevesz. Mi a fene. Pedig már azt hittem, hogy elveszlik a termoszban. Vagy netán belefullad annak tartalmába. Kezd úgy festeni a srác, mint egy alkoholista, aki szinte remeg azért a pár kortyért, amit most megihat. Vajon mi lehet benne? Forralt borra tippelnék, ha már melegen kell tartani.
- Ahhaaa...éérelek én. Hát, egészségedre.
Már hogy ne érteném. Nagyon is bosszantó lehet, ha valamit nem sikerül megcsinálni könnyen, s szenvedni kell egy kis sikerért. Na de azért lenne ennek egyszerűbb módja is, pláne már egy negyedévesnek. Jah mert közben kiderült, hogy be is tud mutatkozni.
- Én pedig Eva vagyok. Elsős. Hogy melyik karba való, majd kideríted, ha akarod.
Komolyan mondom, jelenleg halvány lila gőzöm sincs, hogy melyik csoporthoz is tartozom, így nem is áll módomban megmondani neki. Amúgy sem értettem sosem ezt a hivatalos bemutatkozósdit.

*A nevet elraktározza. Az meg különösebben nem érdekli, hogy hova is jár, max majd akkor fogja érdekelni, ha kiderül, rohadt finom teát tud készíteni. ^^ Mert annak ellenére, hogy nagy tea őrült, ő maga egyáltalán nem konyít hozzá. Martionban még voltak rá kísérletek a felsős lányoktól, hogy megtanítsák rá, de reménytelen volt. Jobban jártak, ha ő maguk készítették el Balti számára.^^Azóta is a lányokon meg a házimanókon élősködik.^^ Otthon meg az ikertesóján, iszonyat nagy kincs neki Corina.*
-Rég óta jársz ide?-*Érdeklődik, a szokásos sablonos szöveggel. S miközben válaszra vár, végre eljut addig, hogy normálisabban végigmérje az előtte álló lányt.*
-Jól áll neked ez a ruha. magassarkút viselsz hozzá?-*Érdeklődik könnyed hangnemben, mintha csak azt kérdezte volna, esik-e kint az eső.*

Mióta is? pár hónapja már azt hiszem, hogy ebbe az iskolába sikerült kerülnöm. Nem is tudom, hogy ez most pozitív, vagy negatív jelzőt kellene kapjon.
- Egy ideje már igen. De mint mondtam, csak elsős vagyok. Így nem lehetek egy ősrégi darabja az iskolának.
Pá lépést teszek előre, kicsit oldok karomon, ami szinte körbeölel, s már indulnék tovább, mikor ruhámat dicséri.
- Köszönöm. örülök, ha tetszik. De nem, nem szeretem a magassarkú cipőket, így nem is hordok.
Nem igazán tudom mivel folytatni a társalgást. Szeretnék mondani valamit, de vajon mit?

-Én is csak idén jöttem át, úgyhogy én sem számítok annak.-*Jegyzi meg egy vállrántásra.*
-Különös... és mégis miylen jó a tartásod. Ha ezt Vica tudná.-*Amit már nem fog tudni. Lévén, hogy a párocska szakított. S bár Balti mindig is mondogatta neki, hogy hagyja már a fenébe a magassarkúkat, szakításuk oka nem ez volt. ^^ Időközben letelt a 10 perc, Baltazár ismét a zsebébe nyúl az itókáért. igen, ám de azzal nem számolt, hogy legutóbb az összeet megitta.*
-Óó... baj van. Ha megbocsájtasz, most mennem kell feltölteni a készletem. örültem, hogy megismerkedtünk! MInden jót!-*Köszön el, majd a lehető léeggyorsabb léptekkel, már-már futólépésben indul meg a Manók Rezidenciája felé, kezében lógatva a megürült termoszt. S ha minden igaz, Eva se áll ott tovább egymagában, folytatj ő is útját.*

[Egy eldugott beugró]

*Ahogy Soma ott hagyta, pár perccel később már ő sem volt a toronyban, helyet keresett, és meg is állt a harmadik emeleten. Ez a neki kitalált hely, távol a lépcsőktől, távol a szobáktól, és ahogy a port elnézi, nem ma jártak erre. Felméri a hely nagyságát, tökéletes, itt elfér a sátra, ki nem lóg, ráadásul le is tudja védeni a szakaszt, azaz, azonnal tudja, ha jön valaki -nem mintha erre szüksége lenne, hiszen távolról is tudja, ha közeledő léptek zaja csendül fel-, lesz ideje eltüntetni a nyomokat.

Igaz, semmi illegálisat nem tesz, csak a koponyáját ápolja, na de az neki egyfajta rituálé, és hiába tudná megoldani pillanatok alatt, puszta kézzel sokkal jobban kedveli. Elvégre Francis ennyit megérdemel, ez a tisztelet jár a kedvencének. Mivel senki nem jön, pillanatok alatt állítja fel a sátrát, tértágító bűbájjal spékeli, így kívülről hiába tűnik egy egyszemélyes, alvásra alkalmas helynek, sokkal nagyobb az annál.

Villámgyorsan rendezi be magának, aztán jöhet is a védelem, amit a folyosón kicsit távolabb ejt meg. Végül a sátron is, ha nagyon elkalandozna. Ugyan itt nincsen rúnaismeret, de amit megtanult, azt használja is, nem elveszett kölyök. Tudja, hogy botrány lesz, ha valaki felfedezi, nem a háza körleteit használja,- sőt, biztos, hogy rá fognak jönni, csak idő kérdése-, de az a valaki nem tudja, milyen az, amikor felnőttek között nő fel, és azt sem tudja, hogyan álljon a sajátjaihoz. Ez neki még sok és idegen, nem megy egyik pillanatról a másikra. Zuhanyzás kedvéért eltűnik még a toronyban, aztán vissza is tér a saját helyére, hogy végre akkor lepihenjen.*

*Ismét egy mentális üzenet érkezett Noelnek. Az üzenet, csakúgy mint pár nappal előbbi társa, igen rövid, tömör és lényegre törő.*
~Az 588-as terem készen áll a beköltözésre.~*Bemutatkozni nem szükséges, Noel biztos felismeri a hang tulajdonosát, s így az üzenet küldőjének személyét is.*

*RR gurul végig a folyosón, maga előtt egy hatalmas koffert lebegtet. Költözik, igazgatói rendelet alapján. Egyik szeme sír, másik nevet. Jó, oké, mindig is nehézségei voltak a közlekedéssel, és a harmadikig nem vezet annyi lépcső, mint a Toronyhoz, de azért már ott is elég jól megszokta. Nézi az ajtókat, keresi az 588-as termet. Azt mondták, alahol a Béla bácsi szobája mellett lesz.*
-Aha... ez az.-*Csilla fel szeme, már kicsit kifáradt a lebegtetésben, nem könnyű egyszerre két bűbájt is végrehajtani: lebegtetni+ a lépcsőket kerekes székkel is használható formára alakítani. Amint megtalálta a termet, be is nyit, ideje berendezkedni.*

*Holnapra várta az üzenetet, de alig hagyta el az igazgatói irodát, már szinte meg is érkezett. Azaz csomagolhat, és költözhet a terembe. Érdekes lesz, osztozni valakivel, mert Coxton ezt találta ki. Végeredményben jól jött ki a buliból, voltak érvei, éspedig észérvei, amik biztos, hogy sokat nyomtak a latba, ahogy az is, hogy nem felháborodott, hanem mérlegelt.
Az összepakolás nem okoz sok gondot, pillanatok alatt végez, a hátára dobja a cuccát, hogy aztán megkeresse a kijelölt szobát, ami innen nem lehet túl messze. Amint megtalálja, bekopog, mert nem akarja a frászt hozni Raresre sem, legalább tudja, hogy megérkezett az, akit a nyakába varrtak. Utána pedig nincs más hátra, mint a berendezkedés, de első a sátor és Francis, utána jöhet a többi.*