Két Góbé

Kocsma. Leírás később.

*Sikeresen letette az érettségijét, épp ma járt fel a sulihoz kivenni az érettségi diplomáját. A jegyei nagyon jól sikerültek, biztos benne, hogy a felvételijével sem lesz semmi baj és egyenes út vezet az orvosira. Életének eme nagyszerű alakulását természetesen rögtön meg kell ünnepelni, nem is megy túl messzire, a Két Góbé épp útba esik, hát betér ide, kedvenc asztalánál foglal helyet, a csapos már tudja, hogy mit kell hoznia: töklé ízesítésű sört.*

- Nahát, nahát a kis vörös tündérke...
*Kissé gúnyos vigyorral konstatálja Tatiana érkezését. Ő egy másik asztalnál ül, de azonnal átcuccol a lányhoz. "Imádták" egymást az iskola alatt is. Ahol tudták szivatták a másikat.*
- Mivan cica, sikerültek a vizsgáid?
*Ő sima sört iszogat.*

*Ezt az irritáló hangot az összes közül is felismerné.*
-Az ördög sosem alszik, igaz?*Fanyar mosolyt küld a másik irányába.*
-Nem mondtam, hogy szabad a hely.*Jegyzi meg szárazon, aztán kortyol egy jó nagyot az italából.*
-Sokakkal ellentétben, nálam soha nem is volt kérdés, hogy sikerülnek-e.*A gúnyos vigyor továbbra is befigyel, mint mindig, ha Gavrillal találkozik. Minden bizonnyal egy háztársát se utálta annyira az évek alatt, mint ezt itt saját magával szemben.*
-Mi az, csak nem kimenőt kaptál mára a kis mitugrásztól?

- Lehet nem mondtad, de ettől függetlenül mégis leültem...
*Bizony bizony. Gavot sem kell félteni, ha nagyszájúságról van szó.*
- Naaa. Súgd meg nekem mennyit puskáztál. Ígérem nem árullak be...
*Sunyi vigyor ül ki a szája sarkába, majd megvonja a vállát.*
- Ha a kis mitugrász alatt a barátnőmet érted, akkor természetesen. Kimenőt kaptam... De megértelek. Rossz lehet látni, hogy nem veled töltöm a szabadidőm, hanem vele.

-Tudom én, hogy mindenki saját magából indul ki, de hidd el Baticescu, nem szorultam puskára.*Kacsint a másikra fölényes mosollyal, aztán kortyol egy újabbat. Sőt, ha már itt van, egy kis mogyoró is jól jönne, azt se evett még, így int is a pultosnak, aki már ismeri annyira, hogy tudja, ez az intés mit jelent a kis vörösnél, aki mellesleg rozsadabarna, nem vörös. Razz

*
-Hát ki mást? Vagy sikerült ismét elbolondítanod még egy szerencsétlen gólyát?*Vonja fel kérdőn egyik szemöldökét. Közben a mogyi is megjön, Tia rögtön le is csap rá.*
-Jaj, ne nevettess szépfiú, ha fizetnének se tölteném veled a szabadidőm.*Csóválja meg picit a fejét, aztán elégedetten kap be két szem mogyorót.*

- Valóban? A szemeid mást súgnak. Tudod... csillognak ha füllentesz. Szóval igen, puskáztál és szívesen lennél a csajom is... Ezt mind onnan olvastam ki.
*A zöld szempár felé mutogat, majd szinte észrevétlenül csen el pár szem mogyorót.*
- Most mondd... hogy a szüleid nem lennének boldogok, hogyha egy jóképű ELITessel állítanál haza...
*Sunyi vigyora ott ül a képén. Kicsit hasonlít egy farkas vicsorgására.*

-Az én szemem mindig gyönyörűen csillog, az elmúlt pár évben már igazán megtanulhattad volna. És ha mond is valamit, az csak z lehet, hogy mennyire nem szeret rád nézni.*Kissé félrebiccentett fejjel mosolyog tovább a már megszokott gunyoros stílusában.*
-El a kezekkel! Az asztalomat elfoglaltad, a mogyoróimat nem adom!*Húzza kicsit közelebb magához a mai nasit. Egyszerűen az őrületbe kergeti ez a srác! Hála a jó égnek, hogy már megszabadult tőle és nem kell minden nap összefutniuk a KHban! A kérdésre majdhogynem elneveti magát.*
-A szüleim ne lennének boldogok, ha az egy szem lányuk nem boldog. Már pedig hidd el Baticescu, veled soha a büdös életben nem lennék az.

*Felröhög.*
- Hát csillogni csillognak, na de gyönyörűen? Khm... Biztos vagy te abban?
*Ő imádja szivatni a lányt. Mondjuk úgy, hogy amíg suliba jártak ez volt a hobbija.*
- Már nem kell amúgy sem... Elég volt ennyi.
*Így is szép számmal csórt a mogyoróból.*
- Ó cica. Fogalmad sincs mit tudok én... Ha beavatnálak, az biztos, hogy sosem akarnál tőlem elszakadni.
*Büszke vigyorgás.*

-Csak az irigység beszél belőled, mert sem neked, sem a csajodnak nincs ilyen szép, így a géneket sem viszitek tovább.*Nevet fel jókedvűen. Hát persze, hogy szépen csillognak a szemei! Ehhez kétség sem fér!*
-Várj...várj!*Emeli fel mutatóujját, aztán komoly képpel elbámul a másik mellett, s pár másodperc múlva fülig érő vigyorral tereli vissza azokat a csillogó szemeket a másikra.*
-Most elképzeltem azt a hatalmas hisztit, amit a kis mitugrász robbantana ki, ha kiderülne a dolog. Hidd el, csak azért megérné kipróbálni... vagy legalább azt a hírt kelteni.*Nevetve kortyol bele italába.*

- Hmmm. Hát ilyen seszínű szemeket nem is vinnék tovább. Marad a mélykék vagy a smaragdzöld.
*Mert hát valljuk be... Gavnak is szép szemei vannak és Honinak is.*
- Á... ne aggódj. Nem hiszem, hogy épp ő hisztizne miatta. Bár tudja, hogy mindig odavoltál értem, megbízik bennem.
*Elégedetten kortyol a sörébe.*
- Apropó. Neked nem kéne már lassan férjhez menned?
*Húzza össze a szemeit.*

[12]
-Persze, irigykedj csak. Meséld csak be szépen magadnak, hogy mennyire jó így, úgyis tudom, hogy ezekkel a szemekkel álmodozol.*Elégedett, magabiztos mosollyal tudja le a kontrát, melyet pár szem mogyoró elfogyasztásával zár le.*
-Ja persze, ha azt hiszed, hogy nem hisztizne, csak mert lefekszel mással, akkor kurva rosszul ismered. Te nem láttad, milyen kis görcs volt, amíg nem voltál.*Ó, hát már az emlékek felidézésétől is újra mosolyognia kell. Iszonyat az a kiscsaj, csoda, hogy van egy bolond, aki kibírja.*
-nyugi, nem te vagy az egyetlen, aki megpróbálta elhitetni mással, hogy a suli legjobb csaja teljesen odavan érte. Megértelek.*Megértően megpaskolja Gav kezét, majd tovább majszolgatja a mogyit.*
-Most viccelsz velem? Megjelenek minden hónapban az Elit rendezvényein, az legyen nekik elég, nem fogok 20 évesen férjhez menni és rögtön gyerekeket gyártani. Először egyetem, munka, karrier. Aztán jöhetnek a kölykök.*Eszében sincs még házasságon gondolkodni, még szerencse, hogy szülei nem erőltetik. A nagyszülők már más kérdés, ők már három évvel ezelőtt is férjhez adták volna a lányt.*

- Ejnye kislány. Milyen csúnyán beszélsz. Ki kéne mosni a szád szappanos vízzel.
*Elmosolyodik majd megvonja a vállát.*
- Mint mondtam, megbízik bennem... Úgyhogy ha el is kezdenéd terjeszteni úgysem hinne a pletykáknak.
*Ebben ezer százalékig biztos.*
- Nem gondolod, hogy kicsit egoista vagy? Vannak nálad a suliban százszor szebb nők... Pfff.
*Gúnyos fintor. Tény, Tia jól néz ki, de messzemenőleg nem az esete.*
- Csak el ne felejtsed... az ELITes srácoknak nem kellenek vén csatalovak. A friss pipikre hajtanak. Nehogy a végén tíz macskával öregedj meg.
*Egyre gúnyosabb megjegyzések záporoznak belőle.*

-Attól még a lényegen nem változtatna semmit.*Már az, ha kimosnák a száját. Attól még Gavril ugyanúgy félreismerné a kis pipit.*
-A kis naiv, csak sajnálni tudom szegény fejét.*Fintorodik el. Ő sosem lesz ilyen, ezt már párszor eltervezte. Aztán persze a vége mindig az, hogy legjobb barátja vállán sírja ki magát, aki meg fogadkozik, hogy kiheréli az expasit, ha találkozik vele.*
-Nem jobban, mint te, Baticescu.*Von vállat lazán miközben ismét a sörért nyúl.*
-Ugyan, nem késtem még semmiről le, az egyetemen biztos sok halacska fog úszni a vízben.*Az meg hidegen hagyja, hogy elites-e valaki, avagy sem. Persze, az csak plusz pont, ha igen, na jó, három plusz pont, ha igen, viszont nem fog senki hátránnyal indulni csak azért, mert nem egy gazdag és régi múltú családba született bele.*
-Gondolom, megint magadból indultál ki. Te olyan kis pipi korában csaptál le a kis görcsödre, hogy a tojáshéj még jóformán a fenekén volt.

[12]

- Nem tudom... azt hiszed, ha kis görcsnek hívod a barátnőm, majd jól elkezdek kiabálni és megsértődök? Tévedsz cica... Az ilyenek nem hatnak meg.
*Két füle van, szokás mondani. Ha egy ilyen csaj sértegeti Honit az hidegen hagyja. Hisz Honinak mi tagadás, ezerszer jobb dolga van, mint Tiának az életben valaha lesz. Kifogta a kiscsaj a varázsvilág egyik leggazdagabb családját.*
- Váárj, várj... akkor te azt mondod, hogy magasról szarsz arra, hogy valaki ellites avagy sem? Örülhetnek a felmenőid... ~Buta liba.~
*Csak egy farkasvicsor van az arcán, amit mosolynak is el lehet könyvelni.*

*Kérdőn szalad fel egyik szemöldöke.*
-Lehet, hogy az elmúlt évek alatt még nem sikerült észrevenned, de egyáltalán nem érdekel, hogy haragszol-e rám avagy sem. egyszerűen csak kinyilvánítottam a véleményem, és ezt tartom is.*Ha egyszer görcs a kiscsaj, akkor az, nincs mit tenni.*
-Azt nem mondtam, hogy magasról szarok, de nem az az elsődleges szempontom, hogy valaki tagja-e az Elitnek, avagy sem. neked is csak mákod van, hogy ilyen jómódú családba születtél, úgyhogy nincs amiért fitogtasd, hogy elites vagy, ennyivel simán születhettél volna a szegény negyedbe is.*Von vállat. Ő így látja. A mogyi meg fogytán, a franc vigye el. Talán rendelni kéne még egy zacsival.*

- Á tündérke. Tudom, hogy érdekel. Csak próbálod palástolni és úgy beállítani, mintha tennél rá magasról.
*Párszor elkapta az évek alatt, hoyg bámulta őt a csaj. Meg merne esküdni rá, hogy azért ilyen ellenséges vele, mert titkon bejön neki. Csak ugye volt Honi.... A vicc az, hogy amíg mosolyszünet volt a párocskánál, Tia is barátságosabb volt.*
- Valóban. Elég nagy mákom volt... Ahogy neked is babám. Nem lenne ám csillivilli ruci meg menő egyetem.
*Elneveti magát. Szánalom ez a lány, de komolyan.*

-Mi az, azt gondolod, hogy csak neked lehet civil barátnőd?*Tudja ám, hogy a Hámorszky család nem tagja az Elitnek, ezt tudja az Elit is, megy is már a sugdolózás, hogy vajon engednek-e egy civilt beházasodni ebben a nagy múltú családba, avagy mást szemelnek ki Gavrilnak. Tia már maga előtt is látja, ahogy a románc felbomlik, mert a fiú szülei egy másik lányt jelölnek ki neki, akivel hamar meg is tartják az eljegyzést. Erre a gondolatra aztán széles, kárörvendő mosolyra húzódik a szája. Merlinre, mennyire szeretne ott lenni és megnézni ennek a hősszerelmesnek az ábrázatát mikor egy másik nőt kell eljegyezzen! Az meg rágalom, hogy kedvesebb lett volna Gavrillal, bizonyára csak ezt próbálta bemesélni magának, mert a tudatalattija azt szerette volna, ha Tia kedvesebb lesz vele. De az az igazság, hogy mikor pár hónap kihagyás után visszatért a Coxtonba, úgy nézett ki, mint egy élőhalott, inkább elszörnyedt a látványától, mintsem a szívét dobogtatta volna meg. Persze, azt nem állítja, hogy soha nem nézett pasiként rá, hisz a Coxton egyik legjobb partija, nincs olyan csaj, aki ne tette volna legalább egyszer, de sosem vitte túlzásba, s ez is még a srác balesete előtti időkben volt.*
-Valóban, de az én szüleim legalább most is keményen dolgoznak, és én is magam fogom megkeresni a kenyerem, nem a felmenőim pénzéből élek majd.*Von ismét vállat. Illetve valószínűleg abból is fog majd, hisz azzal a pénzzel is kezdeni kell valamit.*

- Hát még mindig jobb egy tisztavérű mágus, de nem elites, mint valami mugliszármazék...
*Horkan fel kissé. A szülei teljes mértékben elfogadták a lányt, hisz bár nem elites, mégis aranyvérű, nincs a felmenői között egyetlen mugli sem. Csak csupán nem a pénzeszsákok körébe tartozik.*
- Drága, az én szüleim is dolgoznak... Vagyis csak az apám, de az tökéletesen elég.
*Nevet fel és megissza a maradék sörét. Nem kér újat. Honi várja már otthon. Most is csak pár dologért ugrott le Troxiába.*

-Ebben mondjuk egyet értünk.*Ez nagy dolog ám, hol a toll meg a naptár? Fel kell jegyezni!*
-Úgy csinálsz, mintha csak ti lennétek piszkosul gazdagok! Az én szüleimnek se lenne kötelező dolgozniuk, a pénzünk úgyis gyarapodik, ha közben csak ülünk, de nekik van hivatástudatuk. Nem hiába vezetik az ország legjobb mágus klinikáját!*Ahol remélhetőleg pár év múlva majd Tia is fog dolgozni, ugyebár. A mogyoró már rég elfogyott, viszont a kis vörös végül nem rendelt újat. Most a sörét is kiissza, picit el is húzza a száját, már meleg.*
-Nos, egy élmény volt.*Grimaszol miközben feláll.*
-Remélem, minél később látjuk újra egymást.*Az asztalra teszi fogyasztásának árát, plusz egy kis borravalót, aztán szép lábacskáin kitáncol a Góbéból. A legközelebbi hoppanálási pontot pedig egyenesen hazateleportál.*