Foci- és kosárpálya

Tárgy: Re: Foci- és kosárpálya Vas. Feb. 26 2012, 14:25

*Megörül a srácnak, mikor észreveszik, és a nyakába ugrik, mikor már kellő távolságban vannak. Vigyorog, mint a vadalma, ahogy szokott.*
- Szia! Kosárlabda. Nem hallottál még róla? Már párszor játszottam odahaza, de nem vagyok jó benne. Asszem. *Vigyorog, s megfogja Luci kezét és a pályára slattyog Jezhez.*
- Sziamia! Mizujs van csajszi? *Vigyorog a lánynak, s elveszi a labdát, közelebb slattyog, amolyan eltalálható távolságba és a háló felé hajítja a labdát. Az megtesz egy kört a vas szélén és végül belepottyan a hálóba. Hátrapislog a többiekre.*
- Valami ilyesmi nem? *Vigyorog tovább, s visszapattog Lucihoz. Nyom a szájára egy leheletnyi, gondolatnyi, amolyan továbbgondolandó csókot és lesüti a szemét.*

Tárgy: Re: Foci- és kosárpálya Vas. Feb. 26 2012, 14:37

* Dobálgat Luciussal. Majd mikor sikerül dobnia egy kosarat, a fiúra figyel. *
- Nem kell feltétlenül engem nézni nem vagyok én profi. * vonja meg a vállat, és újabb két pontost sikerül csinálnia. *
- Az jó ah jól vagy…igaz…csak voltak problémák és nem igazán jártam a szobámon kívül. * ennyivel le is tudja a régen nem láttalak dolgot. És nem is akar beszélni a bajairól, mert azt megtartja magának. *
- Értem…akkor nem maradtam le semmiről. De nem értem mi bajod van Somával, szerintem jó fej. ~ Ahoz képest, hogy Coxton félig .~ * utolsó mondatát persze nem mondja ki. Na igen ő is hallott a botrányról ami a suliban történt. Meglepődik mikor a srác elrohan valahova, hát követi szemével út vonalát. Megvárja míg vissza ér egy másik emberrel együtt. *
- Csá Flo. Csupa gond. Na és veled? * néz a lányra, majd figyeli ahogy dob egyet. *
- Ja így kell csinálni. Szép volt. * rámosolyog a csajra, majd ő is bedob egyet. Luciusra pillant, mivel azt várja, hogy a fiú is megpróbálkozzon eggyel. *
- Ti is jöttök majd a hógolyózásra?

Tárgy: Re: Foci- és kosárpálya Vas. Feb. 26 2012, 14:45

-Kosárlabda? Nem, még soha. És mik azok a vonalak, meg az a hülye vonal így körbe? *Figyeli azt is, Flo mit csinál a labdával, amiről most már azt is tudja, kosárlabda. Logikus. Az a bigyó tényleg úgy fest, mint egy kosár, még ha lyukas is az alja.*
-Nem mindegy, honnan dobod? Pont innen kell? *Ezt sem érti, de sebaj, de biztos így van, ha a lányok ezt csinálják.*
-Mégis többet tudsz róla, Jez, mint én. Én soha nem játszottam még ilyet. *Neki a kviddics a sport, ezen felül minden más idegen, amit a muglik csinálnak.*
-Biztos vagy abban, hogy az a legjobb, ha bezárkózol teljesen? Szerintem nem. Ha olyan problémád van, amit egyedül nem tudsz megoldani, a is lehet, akadna segítséged. *Persze nem erőszak a disznótor, és ha Jez úgy gondolja, jobb begubózni, akkor nem tud vele mit kezdeni.*
-Az, hogyne. *Főleg amikor fitogtatja a hatalmát. Elhúzza a száját, a legnagyobb baja az volt, hogy pont neki kellett lupiattosokkal együtt lennie. Miért nem mást jelöltek ki oda? Miért pont őt?*
-Persze. Akár most is indulhatunk, és gyárthatunk hógolyókat, előre. De van valami korcsolyázás is, vagy mi. *Azt se csinálta még soha, persze csúszkált jégen cipőben, mert az mókás, na de hogy az is hogyan működik, ezt nem tudja.*
-Menjünk? *Átsétálhatnak a tópartra, akkor biztos, hogy nem késnek el.*

Tárgy: Re: Foci- és kosárpálya Vas. Feb. 26 2012, 14:51

*Megvonja a vállát. Le van maradva kicsit, hogy ki mikor hová és mennyiszer. Ezért inkább csak szorongatja a fiú kezét. Néha meg-megszólal.*
- Hát, Jez, tudod... A múltkori után lehet én nem is akarok többet tudni, de ha van valami ami tényleg gázos, szólj, jó? *No igen, egészen jófejnek tartja Jezt, múltkor is jól elvoltak. De ő ennyit fűz most már csak hozzá, többet nem. Luciusra felpislog. Megrázza a táskáját a kezében.*
- Kori. Én oda készültem, de megláttam a hátad, így követtelek buzgó és féltékeny barátnő módon. *Vigyorog, s ha mindenki egyetért, akkor irány a Tatros folyó partja és irány a jég.*

Tárgy: Re: Foci- és kosárpálya Vas. Feb. 26 2012, 15:05

* Csak nevetni tud a fiú bénázásán. Inkább nem szól semmit, mert akkor még jobban elkezdene röhögni. *
- Az igaz…de én csak harminc valahány meccsen játszottam az nem sok. * mondja két röhögés között. Majd a vigyor lekerül arcáról. *
- Hagyjuk…jobb ha nem mondom el, nem is értenétek…meg egy csomó olyan kifejezés lenne amit életetekben nem hallottatok és nincs kedvem órákig magyarázni. ÉS Flo persze, hogy szólok. * mosolyog a lányra, de ez csak erőltetett mosoly. *
~ Bár ez is nagy dolog, de szegényeket nem vonnám be az életveszélybe. Maradjanak ki inkább ebből az ügyből. ~ * gondolja magában, de teljesen komolyan gondolja. *
- Mondhatom nagyon kedves vagy a másik házból valókkal…már előre megmondom, hogy kapsz tőlem egy nagy hógolyót az arcodba. * leteszi a kosárlabdát az út közepére, nem törődve azzal, hogy valaki el is eshet benne. *
- Tőlem mehetünk, de én korizni nem fogok…túl sok rossz emlék fűz hozzá. * elindul a többiek mögött úgy egy méterrel, hogy ne zavarja a turbékoló párt. De elővesz egy szál cigit és rágyújt. Még az sem érdekli, hogy Lucius mit szól hozzá. *

Tárgy: Re: Foci- és kosárpálya Vas. Feb. 26 2012, 15:16

*Még mindig nem érti, ebben mi a jó. Beáll egy vonal elé, és akkor dob abba a hálós cuccba. Semmi kihívás nincs benne, és mivel a kvaffhoz szokott, naná, hogy az erőt sem találja, hiszen ott lőni kell rendesen, így aztán mindenfelé megy a labdája, csak oda nem, ahova kellene.*
-Ne röhögj Jez. *Mondja pont ő, aki saját magán is röhög, mert képtelen bedobni a labdát a hálóba.*
-Ezt miből gondolod? Nem hiszem, hogy az a jó, ha magadban tartod, és egyedül küzdesz. Mi van akkor, ha akad olyan ötlet, ami közelebb visz a megoldáshoz? Azért ha gond van, tényleg szólj. *Egyszerűen képtelen megérteni, hogy Jez miért ilyen elutasító. Mégis ki másra számíthatna, ha nem a háztársaira, házvezetőjére?*
-Ki így, ki úgy látja a dolgokat, Jez. Te elutasító vagy, ha a problémád kerül szóba, és még a háztársaiddal szemben is ellenségesen viselkedsz sokszor, mint egy kaktusz, akkor is, ha segíteni akarnak neked. Én a másik házbeliekkel vagyok így. *Megvonja a vállát, ettől többet nem tud tenni. Nyitott a lány felé, ő elzárkózik. Flora vigyorog, a kezét fogva indul el a tópartra.*
-Féltékeny? Rám? Nem kell, én csak téged szeretlek. *Ez így is van, nem foglalkozik másokkal, csak Floval. kicsit lemaradnak Jeztől, de együtt érkeznek a tópartra.*

*Soma gyakorol a kosárpályán. Már elég hűvös van a kinti sporthoz, de Somának most szüksége van egy kis térre, ahol minden bizonnyal egyedül lehet. Ma egész nap házikat írt meg másodéves házikat javított. S akkor még ott van ez az Ermindescu gyerek is. Teljesen kiborítja a kissrác, s mióta megjelent, egyre gyakrabban kattog azon az agya, hogyan tudna minél erősebb büntetőmunkákat kitalálni a gyereknek..*

*Elég későn ugyan már, de mégis a kastélyon kívül sétálgat új szokása szerint, amit azóta vett fel, hogy kedvesével szakított. Külsőleg is sokat változott, belsőleg szintén, azóta nem nagyon lehet igazi, őszinte mosolyt látni az arcán, szemein meg főleg nem. Ahogy sétálgat, észrevesz egy nagyon is ismerős személyt a kosárpályán, akiről nem tudja még most eldönteni, örül-e, hogy látja vagy sem. Mégis szíve erejének húzva lépdel a pálya szélén található padhoz és ül le, majd úgy szól oda egy alkalmas pillanatban Somának.*
- Szép jó estét.
*Mondja nyugodtan, ámde csak annyira hangosan, hogy a fiú hallja egyedül.*

*Nagyon gondolataiba van merülve, így nem is észleli, hogy más is van a környéken. Épp kosárra dob, ami be is megy. De még ez sem ébreszt Somában sikerélményt. Amint visszapattan a kezéhez a labda, megszólal a hátánál egy hang.*
~Na még csak ez hiányzott... vajon most kivel boronál össze?~*Fut át Soma agyán. Még mindig haragszik a lányra. Illetve szereti ezt elhitetni magával, valójában csak borzasztóan fáj az, ahogy tavaly viselkedett vele, meg hogy szakítottak. Illetve éppen az, hogy nem volt szakítás, csak Jen egyszerűen nem állt vele szóba többé. Pedig tavasszal, mikor kirobbant a botrány, miszerint valóban ő Jonathan fia, igenis szüksége lett volna a lányra. De ő nem volt ott. Hiszen a Coxton álompárja szakított.*
-Ennél már csak szebb és jobb lehet.-*Jegyzi meg kissé mogorván miközben keze közt forgatja a labdát.*

//Fagyunk, mert Jen usernek elment a net.//

*Tara a kosárpáján ácsorog a palánkal szemben és egy labdát tart a kezében. Nagyon elgondolkodot közben elkezdte a labdát pattogtatni. Zavaros gondolatait próbálta megzabolázni kevés sikerrel. ~ Miért érzem azt hogy Dan még bajt hoz a fejemre?~ gondolkodott, és kosárra dobott. Nem ment be de nem tudta érdekelni, csak Dan járt a fejében és azon merengett hogy mit tervez a fiú.*

*Egészen a Panagan toronytól követte Tarát. Nagyon a gondolataiba van mélyedve és nem veszi észre hogy követik. Egész a kosárpájáig követi ahol még inkább gondolataiba mélyed. Figyeli ahogy kosárra dob de nem megy be hanem lepattan. Tara nem festett valami jól. Mintha nem aludt volna az utóbbi időben. Közelebb megy hozzá de még mindíg nem veszi észre.
- Jól vagy Tara? Nagyon elgondolkodtál. Talán valami baj van?* Kérdezi mire a lányoda kapja a fejét és ilyedtében elejti a labdát ami Danhoz gurul. Felveszi majd Tarához sétál.*
- Rosszul dobod el a labdát azért nem tudod bedobni.-*Magyarázta és megfogta a kezét. Ahogy a háta mögött állt és a kezét fogta látta hogy Tara elpirult. Jót mosolygott a dolgon majd ketten együtt bedobták a labdát.*

*Hirtelen fordul a hang forrása felé közben elejti a labdát. ~ Tessék! Fesd az ördögöt a falra és azonnal megjelenik.~* Gondolkodott ahogy Dan odasétált hozzá és a kezébe adta a labdát.*
-Igen jól vagyok és nincs semmi bajom.-*válaszolta. Erősen elvörösödött mikor a fiú mögé állt és megfogta a kezét. Elmagyarázta neki hogy rosszul dobja a labdát ezért megmutatta neki hogy dobja el. Ketten együtt sikeresen bedobták.
- Nem szoktam kosarazni úgy hogy nem igazán tudok.-*mondta és kicsit elmosolyodott. Nem bízott a fiúban de nem akart ellenségeskedni sem.

- Ha akkarod megtaníthatlak kosarazni, de a lovaspóló meccsünk után nem merek ajálgatni neked egy sportot sem. Igen fájó nyomot hagytál.-*mondta mosolyogva. Tara végre el nevedte magát ami Dan szerint jól ált neki.*
//Fagy//

*Kissé unottan dobálgatja a labdát a palánknak. Az meg pattan onnan a kosárba. Kissé hűvös van, de épp jó ahhoz, hogy ezzel el tudjon szórakozni egy jó darabig. Odaugrik, vissza, bedobja, aláfut... egy egyszemélyes kosármeccset folytat.*

*Eljött kivenni néhány iratot, aztán az évnyitón is itt ragadt, majd behívták a KHba kicsit ünnepelni meg nosztalgiázni, s bizony elrepült az idő. Most viszont elindul hazafele, bár hazudnánk, ha azt állítanánk, sietne, azt ugyan minek, hisz neki az egyetem majd csak egy hónap múlva lesz esedékes.
Ahogy végighalad az ösvényen, megpillant valakit a kosárpályán. Sőt, ahogy elnézi, nagyon is ismerős neki a pasi, s mintha ma is látta volna az évnyitón, mint vendég.*
-Csak Scofield professzor?*Lépked közelebb. Közben kis gonosz módjára pálcájával megmozgatja a levegőben a labdát, így az elkerüli a kosarat.*
-Nem unalmas csak így egyedül?

*Hallja a lépteket, majd hátra pillant. Ennek tudja be, hogy végül eltéveszti a dobást. Nem egy jó játékos, nem is foglalkozik vele. Hagyja, hogy elguruljon a labda amerre jónak találja.*
- Hát Tatiana... igazából néha kissé jólesik a magány. És te? Mi járatban?
*Ismeri a lányt, már csak onnan is, hogy ELIT-es.*

-Én beugrottam pár papírért, melyet az egyetem kér, aztán valahogy itt ragadtam.*Mosolyodik el. Még csak most ballagott el, nem azt mondja, hogy hiányzik neki a Coxton, de tény, hogy fura volt úgy részt venni az évnyitón és ücsörögni a KHban, hogy ő már nem diákja a tanintézménynek.*
-Nem is tudtam, hogy visszatért Romániába.*Bár igazából abban sem biztos, hogy elhagyta volna az országot, de ha nem hagyta el, akkor miért maradt ki pár hónapig az ELITes rendezvényekről?*

- Már egy csomószor mondtam, hogy tegezz nyugodtan. A végén megsértődök, ha nem teszed.
*Ránevet a lányra és ledobódik az egyik padra a pálya szélén. KOnkrétan Tatiana mellette áll a padnak.*
- Ó hát azért a szívem visszahúz ide. Csak egy évet voltam távol. Nem nagy idő. nem ülsz le?
*Hellyel kínálja a lányt.*

-Én pedig midig arra vártam, hogy egyszer piával koccintsuk el.*Mosolyodik el ő is, igen a pertu ivásra gondolt.*
-Valamiért meg sem lepődöm, szerintem az itteni tájnál nincs gyönyörűbb Európa szerte.*Jó, hát elfogult, az tény, de tényleg szép itt minden, főleg Románia ezen része, a Gyimesi havasok.*
-Azért ahhoz épp elég, hogy feltűnjön a távolléted.*Hát egy ilyen jó parti már hogy a búsba ne tűnne fel?!*
-Végül is... nem sietek annyira.*Mosolyogva csüccsen le a felkínált helyre.*

- Hát figyelj... nem fogom most ajánlgatni, hogy van a szobánban pár üveg jóféle pálinka... az már mást jelentene...
*Vigyorodik el. Majd egyszer biztos koccintanak a dologra.*
- Óóó szóval akkor mégiscsak feltűnt...
*Még szélesebb nevetés látszik a képén. Valóban jó parti. A szülei folyamatosan azzal húzzák az agyát, hoyg már igazán illő lenne megházasodni, és ehhez ez a csajó pont tökéletes. Ő meg csak hímel- hámol mindig...*
- Helyes. Nem is kéne sietni... Túl szép idő van.
*Lágyan borzolgatja az emberek haját a szél.*

-Ez esetben viszont sosem tudod meg, mit válaszoltam volna.*Őt sem kell ám félteni. Bár valószínűleg, elfogadta volna a meghívást.*
-Igen, fel. És nem csak nekem.*Szóval Tidus fel lehet rá készülve, hogy a legközelebbi összejövetelen megkörnyékezik a kis fruskák. Tiát is már nógatják, hogy csábítsa már el az egyik facér ELITest, de a lánykánk nem szeretne csak azért férjhez menni, hogy elmondhassa magáról, megfogott egy jó partit. Bár egész jól titkolja, azért ő mégis szerelemből szeretne férjhez menni. Az sem gond, ha nem egy ELITeshez, bár valószínűleg, ez esetben ki lenne tagadva a családból.*
-Azért azt valljuk be, hogy eléggé hűvös az idő.*Mosolyodik el. Tény, az utóbbi pár napban nagyon lehűlt az idő.*

- Most mit szólna az igazgatóság, ha fiatal lányokat hívnék a szobámba pálinkázni?
*Jogos kérdés, de arcán vigyor ül.*
- Szüleid amúgy hogy vannak? Várod az egyetemet?
*Tidus igazából még megnősülni sem szeretne. Nem érzi magát elég komolynak ahhoz, hogy családot alapítson...*
- Lehűlt? Dehogy hűlt! Most tökéletes!
*Ő itt nőtt fel, nem csoda, hogy neki ez a tuti idő.*

-Már nem vagyok a diákod*Ergo az igazgatóságnak már semmi beleszólása, hogy hol és kivel töltse a szabadidejét.*
-Megvannak, köszönik szépen. Apám épp az üzlet kibővítésén munkálkodik.*Az anyja meg ugyebár otthon, van pénz dögivel, akkor meg minek dolgozni elv alapján.*
-Igen, már nagyon várom, kíváncsi vagyok, milyen lesz. De biztos vagyok benne, hogy nagyon jó. Az egyetemista éveket mindenki csak dicséri.*Szóval lehet gondolni, hogy igazi egyetemista életre vágyik, sok-sok bulizással.*
-Tegnap reggel a városban +2 celziusz volt! Hát mi ez ha nem lehűlt időjárás?*Nevet halkan.*

- Mondjuk az is igaz... Akkor? Jössz koccintani a tegeződésünkre?
*A sötétben megcsillan a fehér fogsora, ahogy kilátszódik a nagy vigyorgásban.*
- Jól van, örülök amúgy neki, hogy jól megvannak.
*Ismeri őket, egész közelről, de már egy ideje nem beszéltek.*
- Az egyetemi évek a legjobbak, nekem elhiheted. Imádni fogod!
*Kacsint rá, bár ez nem igazán látni, ha azt vesszük...*

-Hmm...*Egy pillanatra csücsörítve elgondolkodik, hogy aztán huncut mosolyra húzódjon a szája.*
-Oooké, benne vagyok. Milyen pálinka?*Nem mintha számítana, de legalább ezt tudja, s addig se hiszi a férfi azt, hogy csupán a személyes bájának köszönhető, hogy ilyen könnyen beadta a derekát.*
-majd átadom, hogy üdvözlöd őket.*Ahogy az anyját ismeri, tuti teljesen odáig lesz a hír hallatán.*
-Igen, abban biztos vagyok.*A kacsintást valóban nem látja, milyen kár, pedig biztosan az is nagyon jól áll a pasinak.*