Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem

Az SVK tanterembe belépve talán az egyik legbaljóslatúbb teremben találod magad. Szokatlanul sötét van itt mindig, akkor is, ha a függönyök nincsenek behúzva, s ha a plafonra függesztett olajlámpásokban ég a tűz.
A falak olyan hűvösek, mintha nem is az első emeleten, hanem a pincében lennél, s az egész valahogy olyan nyomasztó, hogy azonnal érzed, itt nem babra fog menni a játék.

Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem 40869310

A terem végében a hosszú, fekete tábla és a katedra mellett nyílik egy ajtó, amely nem máshová vezet, mint Lionel H. R. Lockhwell professzor, a sötét varázslatok szakértőjének dolgozószobájába. Ide ne nagyon akarj bemenni, mert ha ide kerülsz valamikor, ebbe a különös, és a tanteremnél talán még sötétebb, kisebb szobába, akkor valószínűleg alapos szidás vagy büntető munka fog rád várni.

Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem Dsz10

Az 1. óra anyaga ( első évf. ):

*A diákok már mind elfoglalták a helyüket, és jókedvűen beszélgettek a padokban a sötét SVK teremben. Ám egyszerre nyílt az ajtó, s megjelent benne egy nagyon magas, fekete köpenyes, ezüstös-fekete hajú férfi. A diákok azonnal elhallgattak, megneszelve a közelgő veszélyt. Hiszen megérkezett Lionel Lockhwell, akivel nem tanácsos ujjat húzni. A férfi biccentett a diákoknak, majd méltóságteljesen végig vonult a padok
között, s a táblánál megállva rávetette tekintetét a diákseregre.*
-Jó napot!-*köszön.*
-Jó napot tanárúr!-*köszönnek a diákok is, mire Lockhwell megfordul és pálcájával intve cikornyás betűket rajzol a táblára:
"Sötét Varázslatok Kivédése - Az alapoktól"
Elégedetten fordul a diákok felé.*
-A mai óra anyaga nem lesz valami megerőltető a számukra. Legalább is remélni tudom. Kezdjük is rögtön egy rövidke kérdés sorozattal. Maguk ugyebár otthon már tanultak egyet s mást, legalább is illett volna. Jobb varázsló családoknál így megy. Kezdjük is. Az én óráimon nem fognak hasznos kis bűbájocskákat tanulni, vagy elsajátítani a gyufaszálból tűt csinálás izgalmas tudományát. - mondja ironikusan. - Itt komoly harci technikákat fognak elsajátítani. A sötét mágia... - kezdi lassan megfogalmazni - ... nem játékszer...a sötét mágusok pedig... nem bújócskázni akarnak magukkal a játszóházban. Mondják... mégis mit tudnak maguk az a támadó mágiák fajtáiról?
-A támadó mágiáknak több fajtájuk... *kotyog közbe egy lány,de a tanár leinti.*
-Nem látom a kezét Miss Enderson! *a lány rögvest jelentkezni kezd,és így Lockhwell fel is szólítja.*
-Most már mondhatja. *nyugtázza egy elégedett, talán kicsit gonoszkás félmosollyal.*
-A támadó mágiáknak alapvetően két fajtájuk van. Vannak a rontások és az ártások. Bár küllemre hasonlónak tűnnek, de mégsem ugyanazok, a rontások ugyanis valamilyen testi elváltozást okoznak, kívül vagy belül, az ártások, azaz az átkok pedig sokkal inkább kézzelfogható, azaz látható dolgok, melyeknek többféle külső hatásuk is lehet, ilyen például az ellökő átok, amely nem hagy nyomot a testen, csak eltaszítja az ellenfelet.
-A Sötét Varázslatok Kivédése 1. pontosan bemagolt első fejezete.*mondja gúnyosan Lockhwell, mire egy pár fiú halkan nevetni kezd a hátsó padokban, amíg rájuk nem néz szúrós szemmel a tanár.* - De valóban így van Miss Enderson. Annyi kérdésem volna csupán... hogy a támadó ártásoknak nem alapvetően hány fajtájuk van?
* A lány zavartan néz maga elé, és kicsit meg is köszörüli a torkát.*- Nos, Miss Enderson?
- Rosszul mondtam tanár úr...
- Én is úgy vélem. Ha nem zavarja, folytatnám. Nem a könyvből idézve.
*Lockhwell elkezd sétálni a padok között,és úgy magyaráz tovább.*
- Nos a támadó mágiának nem alapvetően két fajtája van. És ennyi. Pont. Itt a vége. Bár talán Miss Enderson feltalál majd egy harmadikat is, de kötve hiszem, hogy volnának hozzá képességei, ha csak betanulni tudja a tananyagot, nem megtanulni. A lényeg a lényeg. Hogy kettő van, a rontások és az ártások, másnéven az átkok. Ez legalább pontosan le volt írva a könyvben, melyet gondolom ki sem nyitottak. Ezen az órán nem fognak nagy dolgokat tenni, világot megmenteni, szörnyeket legyőzni. Ma. Ma nem. Kapnak egy listát, amelyen van pár igen egyszerű varázsige, amihez nem szükséges túl nagy tudomány. Bár a könyv elején mind szerepelnek, gondolom egyiküknek sem terjedt addig az IQja, hogy meg is tanulják a mai órára, ha csak nem olyan buzgó mócsingok mint Miss Enderson. Ezt a listát kapják meg ma, és ezeket fogják gyakorolni. És nem árt ha jól csinálják, mert a következő órámon bizony elég nagy hasznukra válhat.
*Visszasétál a dobogóra,majd maga elé varázsol pár papírlapot, hogy egy pálcaintésére azokat szétküldje a diákok között.*
-Jól figyeljenek rám. A sötét tudományok legyőzése nem egyszerű dolog. Így ne is várják el tőlem, hogy légből kapott egyszerű mágiákkal traktáljam magukat. Az általános védekezést jobb ha a könyvtárban tanulják meg, mert nálam a legerősebb mágiafajtákat fogják elsajátítani. És ajánlom, hogy elsajátítsák, ha nem akarnak megbukni év végén. Vessenek egy pillantást a papírra amit maguk előtt látnak.

Védő varázslatok:

Scutum - egyszerű pajzs varázslat. A tanuló egy ovális alakot rajzol maga elé pálcájával miközben kimondja az igét, mintha tényleg egy pajzsot tenne maga elé. A kisebb átkokat könnyedén elnyeli. Csak az adott pillanatban működik.

Murus - ez a fal varázslat. A tanuló olyan mozdulatot tesz maga előtt mintha lefejezné saját magát a pálcával, és ekkor láthatatlan fal jelenik meg előtte. Erről az átkok, és a kemény tárgyak is visszapattannak, ha ügyesen használjuk, akár a támadó felé is száguldhat saját átka, vagy esetleg dobó kése, stb. Nagyjából 1 percig marad fent a varázsfal a tanuló előtt.

Támadó varázslatok:

Caedo - ez egy vágó átok. A kezeddel olyan mozdulatot tégy mintha egy karddal suhintanál ellenfeled felé, s egy vörös fény villanás akár erős kard sújtotta sebet is hagyhat rajta.

Ictum - teljes erőből suhints az ellenfeled elé, és olyan lesz a hatás, mintha egy óriás messzire ellökte volna. Ez szó szerint egy ütős varázslat.

Egyéb hasznos varázslatok:

Ligavi - körbe körbe körözz a pálcával, s ezzel a varázslattal be tudod kötözni a sebeket.

Flamma - pálcád végén apró kék lángocska jelenik meg lágyan lebegve. Ez csak fényt ad, de nem éget meg.

Caligo - kialszik a kék lángocska.

Supsidium - pálcád szegezd az ég felé, és kiáltsd ezt! Ha nagy a baj, csak akkor... mert ez a varázsige lehetővé teszi, hogy több kilométeres körzetben bármilyen varázslény, vagy társad meghallja, hogy segítségre van szükséged, s meg érzik azt is, merre vagy. Ez tehát egy úgymond, segély hívó varázslat.

- Ezek azok az alapvető mágiák amiket azonnal el kell tudni sajátítaniuk. Most pedig memorizálják őket, és rendeződjenek párokba. Csak a támadó és a védő varázslatokat gyakorolják egymáson, ha pedig sebet ejtenek a társukon, azt kötözzék be a sebkötöző varázzsal ha nem súlyos a seb. És, hogy a dolog még izgalmasabb legyen egy kicsit... * azzal Lockhwell int pálcájával és teljes sötétség lepi el a termet, majd elhangzik egy halk suttogás, s a tanár pálcájának végén megjelenik a lapon leírt kis kék tűz. * - Sötétben fogják ezt mind csinálni, hogy hasznát vegyék a Flamma varázsigének is valahogy. Mivel ezen varázsige működése közben mást nem tudnak csinálni a pálcájukkal... igencsak szórakoztató móka elé nézünk. De gyakoroljanak csak... higgyék el... jobb ha ezt teszik. Háromra kezdjék. Egy... kettő... három!
* A diákok máris hozzáfoghatnak a varázsláshoz, s bizony jó nagy kalamajka is keveredik abból, hogy ki mit merre csinál a sötétben, hogy világítson a pálcájával, és hogy lőjjön átkot az ellenfele felé ha nem látja, vagy hogy lása, ha nem tud védekezni... Lockhwell pedig nem titkolt élvezettel nézi mindezt végig. Bár a diákok látszólag szenvednek és küzdenek, hiszen érzik, hogy nem kapnának csokit meg cukorkát a férfitól, ha nem ezt tennék, ám fogalmuk sincs róla, hogy ez a küzdelmes játék mennyire hasznukra fog válni majd a közeljövőben, s, hogy Lockhwell módszerei valóban megedzhetik őket rendesen. Így telik hát el az első óra, s nem sokkal a vége előtt állítja csak le a zilált, csapzott külsejű, levegő után kapkodó, vérző diákokat, s vissza varázsolja a kevés fényt a terembe. *
- Üljenek le a helyükre. * mondja végül visszasétálva a katedrára, majd szembe fordul a diáksereggel. * - Ami azt illeti eddig várakozáson felül múlták önmagukat. * mondja s ez talán egy dicséretnek is beillik Lockhwellnél. *
- Egész ügyesen megoldották a problémákat, bár közel sem olyan ügyesen mint kellett volna. Hogy miét kellett így tanulniuk nyomban az első órán? Elmondom maguknak mielőtt túl igazságtalannak ítélnék meg a helyzetet. Az elsődleges indok természetesen az, hogy a sötét mágusok nem tréfálnak a fekete mágiával. Bármilyen helyzetben tudniuk kell harcolni. Ám mégis... miért kellett így dolgozniuk az első nap, amikor még vajmi keveset tudnak a mágiáról és a varázslásról? Egyszerű. Mert ennél jóval... de jóval nehezebb dolgokat fogunk tanulni, és többnyire maguknak kell ráérezniük majd a dologra. Így hát jobb, ha ezeket gyakorolják a következő óráig! Addig pedig házi feladat gyanánt adnék egy rövidke írnivalót. Írják le 2 tekercs házi dolgozatban, mik a tapasztalataik, hogyan lehet sötétben használni ezeket a támadó illetve védő varázslatokat, úgy, hogy lássanak is, de az ellenség ne lássa magukat. Kíváncsi vagyok milyen taktikákat sikerül vagy sikerült kitalálniuk. Mára ennyi volt. A következő órán találkozunk, s addig gyakorolják a lapon lévő könnyű varázsigéket. Ne bemagolják, mint Miss Enderson, hanem gyakorolják. Igen, maga is Woodson. Mehetnek. Maguk ott hárman a gyengélkedőre inkább... de ez nem indok a következő órám kihagyására!
* Azzal Lockhwell elbocsájtja a diákokat, majd némi pakolászás után ő is elhagyja a termet, hogy visszatérjen lakosztályára. *

// Házi feladat: 20 mondatban írjátok le, hogy hogyan lehet sötétben harcolni úgy, hogy a Flamma varázslatot használjátok, közben pedig a védekező és támadó ártásokat is bevetitek! Szép, kerek mondatokat kérek, é különböző stratégiákat a saját képzelőerőtökre bízva. : ) A házikat küldjétek el nekem karakternévvel, szakkal, és évfolyammal, valamint címmel ( Sötétben való harc és védekezés ) a divusdk@gmail.com email címre! A maximum pont a háziért 20 pont. //

*Futva érkezik. Picit késett. Hülye feje, majdnem elfelejtette, hogy ma óra elsz. Pedig az SVKt szereti. Reméli, még nincs túl nagy baj. Ahogy beér, körülnéz, még nem veszett el semmi.*
-Jó estét! Elnézést a késésért!-*Motyogja, majd gyorsan levágja magát az egyik üres helyre.*

*Flori csattog befelé. Elkésett, de csak mert szita az agya és 6 órai kezdésre emlékezett... Egy fekete magassarkú, csillogó szitakötő mintás csizma van rajta, meg egy vastag anyagú fekete leggings és egy hosszított fazonú piros-fekete kockás ing. Lecsüccsen a padba, ahol talál helyet és inkább meg se szólal az "Elnézést, hogy késtem" és "jóestét tanárúr"-on kívül.*
~Atyaég micsoda pasi...~ *Pirul el, aztán jobbnak látja meghúzni magát.*

*Mara érkezik órára. Sajnos, túl későre tudta meg, hogy Lionak most elsős órája lesz.*
-Elnézést professzor úr, bejöhetek még én is órára?-*Szépen néz. Végül is mi rossz történhetne? Max ismét büntit kap, aminek a lányka nagyon is örülne. Mosolyog, s reméli, ez elég lesz ahhoz, hogy maradhasson.*

*Lionel sötét tekintettel járkál a sorok között. Bizony már egy ideje elkezdődött az óra, s amikor megjelenik a két késett tanuló, kicsit mogorva pillantásokat lövell feléjük. *
- Áhh... Mr. Bilaska és Miss Zaharia. * mosolyog rájuk ahogy megáll a tábla előtt, és megtorpan magyarázatában. Ám ebben a mosolyban semmi kedvesség nincs. *
- Örülök, hogy megtiszteltek a látogatásukkal az órámon. Úgy látom méltóságukon alulinak tekintik a pontos érkezést. Vagy netán véletlenül jöttek be épp ebbe a terembe egy kényelmes kis kávézó helyett? * kérdezi, majd kezével int, hogy üljenek le. *
- Büntető munkát kéne adnom, vagy pont levonással kellene sújtanom önöket. * mondja, ám nem fojtatja, hanem visszafordul a táblához, s ez még vészjóslóbb, mintha tényleg levont volna tőlük pontot. *
- Nos, mint mondottam... * fojtatná, amikor ismét nyílik az ajtó, s Lionel megfordulására meglepetten Marát pillanthatja meg. *
- Miss Sirbu... * mondja némileg nyersen, némileg meglepetten. Bár mintha valahol számított volna rá. * - Netán valóban korrepetálásra volna szüksége? Nos nem bánom. Üljön csak ide előre. Nem árt ha az alapoktól kezdi maga is a tanulást, ha olyan éles az elméje mint az itt lévők IQja. * morogja, majd visszafordul a táblához s immáron sokadszorra folytatja, s reméli, hogy ezúttal senki nem szól bele, különben egy átokkal felel neki. Pontosabban azzal felelne legszívesebben. *
- Nos. Mint előző órán tanulhatták, a sötétben való varázslás nem a legegyszerűbb dolog, ám mégis előfordulhat, hogy egyszer kétszer részük lesz benne, így képesnek kell lenniük elsajátítani. Szomorúan tapasztaltam, hogy ezidáig nem nagyon érkeztek a házi feladatok, s ez arra sarkall, hogy drasztikusabb tanítási módszerekbe vágjak bele. Szóval. * fordul a diákok felé amint a táblán feltűnik Pár cikornyás szó:
Szikra, Verem és Barikád *
- Mivel Miss Zaharia, és Mr Bilaska lemaradtak az óra elejéről, külön nekik elmondom, hogy szerencséjükre eddig csak az előző óra anyagát ismételtük, de, hogy ne maradjanak ki ők sem a jóból... Mr Bilaska. Megmondaná nekem, hogy melyik az a két védő varázslat amit minden ostoba, óvodás szintű tanulónak tudnia kell már az első alkalommal? Maga pedig Miss Zaharia, kíváncsian várom, hogy hogyan fejtené ki a Sepsidium részletes használatát. Ezek igazán könnyű kérdések.

*Le sem lett cseszve.^^ Ezt szépen emgkapta. Kellett neki kéásni. Nyakát behúzva helyre somfordál, s megfogadja, hogy meg sem fog szólalni egész órán. Sajnos nincs szerencséje, holott rég elmúlt már az a bizonyos péntek 13-i nap. De ez van, a prof felszólítja. Mit van mit tenni, Bogdi, immár kevésbé vörösödő képpel, feláll.*
-A Murus és Scutum igékről van szó.-*Válaszol a férfi kérdésére, s reméli, csak ennyit kellett mondania, s magát az igéket nem kell kifejtenie. S ha valóban így van, gyorsan visszaül a helyére, átkozva a percet, mikor úgy döntött, mégis megkoronézza jelenlétével a társaságot.*

*Szemével is mosolyogva végig Liora néz, miközben az kicsit sem kímélve szólja le.*
-Én figyelmeztettem a professzor urat, hogy nem vagyok túl jó SVKból sem.-*Füllenti szemrebbenés nélkül, mosolyogva. Professzor, neki mindig az, pont úgy ejtve, mint a legelső alkalommal is. Aztán még mielőtt leülne, az első padsor egyik helyére természetesen, elfolyt egy mosolyt, lehetőleg úgy, hogy senki ne lássa, pláne ne a professzor. Eddig sínen van, hiszen ezt akarta. Figyel, ez jó ismétlés számára, s hogy szerepéből sem essen ki, egy pergamendarabkára jegyzetel.*

*Magában már párszor elkiabálta, hogy: Lécci, csak engem ne szólíts fel, mert halvány lila gőzöm sincs, de hát nem, nem ússza meg. Sőt. Még jól le is osztják. Erre még egy fintort is elenged, pedig ez nem jellemző Flo-ra, most mégis valamiért kiült az arcára az, hogy amit utál tantárgy az az SVK.* ~Hát... jobb lett volna egy kávézó... Egy forró csoki...~ *Kicsit el is kalandozik, aztán csak kapkodja a fejét, hogy válaszoljon.*
- Őőő... Nos a Sepsidium... Nagyon hasznos varázsige. A pálácánkat az ég felé kell szegezni és kiáltani a varázsigét, mellyel segítséget hívhatunk több kilóméteres körzetből. *Vagy legalábbis valami ilyesmi. Ő nem állt fel, mint Bogdi, de igazából észre sem vette. Reméli, többet nem kell már megszólalnia az órán....*

Egy fehér holló röppen be a tanterembe, egy üzenet van az ép lábára erősítve. Senki nem tudja, hogy ez egy tanár, hisz honnan tudhatnák, még elsősök. Az egyik lába be van kötve, mintha sérült lenne, persze csak kíváncsiságból vettem fel az állati alakomat, mert láttam e férfit már többször is. Az üzenet szövege ennyi:

" Ha megtalálja a hollómat, kérem hozza vissza. A holló sérült, és igen ritka fajta. A megtaláló jutalmat kap.
Köszönettel Aneela Mioara Gintaras

Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem White_raven

Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem White_raven

Persze miután a tanár elkapta, mivel felé repült, elolvassa a levelet, s a madárka a vállára száll. Innen követi az eseményeket.

* Lionel meghallgatja a két késő diákot, majd Bogdan válaszára bólint egyet. *
- Igen. Ez a két varázslat az. Ha nem is jeleskednek túlzottan a támadó mágiákban, a védekezésnek mindig minden körülmények között a fejükben kell lennie. Ezt jól jegyezzék meg. Ezek nélkül egy fikarcnyit sem érnek. Na de az is biztos, hogy ezeket az alapvédekezéseket oly könnyen ki tudják játszani a sötét mágusok, mint a kerti csigák a cipőboltost. Ezért tanulunk egyre hatékonyabb védekezést ééés... támadást. Hisz a legjobb védekezés a támadás, mint tartja a mondás, s mindig az győz, aki gyorsabb. Ha szemben áll az ember egy fekete mágussal, egy dologban biztos lehet. Hogy mindenképp harcolnia kell. Tehát jobb, ha maguk támadnak először, mint a mágus.
* Majd Florina felé fordul. *
- Hm... Nos kissé elkapkodott válasz, de nagyjából helyes. * mondja a lánynak némi homlokráncolás után. * - Fontos hozzátenni még, hogy a társaid hallhatják meg, esetleg fehér mágusok, feketék ezt nem használják, tehát mindenképp csak a segítség jöhet. Plusz még
varázslények is felfigyelnek a jelzésre, tehát nem várt helyről is érkezhet a segítség. Ezeket leszámítva majdnem pontos volt a válasz. Remélem a varázsigét pontosabban tudja végrehajtani. No majd mindjárt meglátjuk... * teszi még hozzá az utolsó mondatot halkabban. Mara válaszára csak egy megrovó pillantást vet a lányra, majd gyorsan a tábla felé fordul, hogy ne lássák a gyorsan felvillant mosolyát. Eztán pedig nincs más hátra, mint előre. Hát belevág a tananyagba. Pontosabban vágna... ha nem repülne be egy igencsak különleges, fehér holló az ablakon, melynek láttán még Lionel is elcsodálkozik.*
- Nocsak, úgy látom a madarak is érdekesnek tartják az órámat. * jegyzi meg félhangosan, majd odalép a madárhoz, s elolvassa a lábán lévő cetlit. *
- Ismer itt valaki Aneela Mioara Gintarast? * kérdezi a diákoktól, körbe nézve a termen, miközben megfogja a hollót, hogy bevigye az irodájába. Furcsa érzése támad, ahogy a holló a kezéhez ér, s egy pillanatra szíve kihagy egy dobbanást. Ám nem mutatja ki különös reagálását, csak elhelyezi a madarat... inkább az asztalán, mint az irodájában. Nem tudni miért gondolta meg magát hirtelen. Majd a diákokhoz fordul, s a hollóra nem is figyelve, fojtatja az órát. Eléggé bizarr és különös egy dolog. *
- Vegyék elő a füzeteket! * utasítja a tanulókat, majd amikor ez megtörtént, a tábla felé int kezével, amiben valahonnan már ott a pálcája. *
- Szikra, Verem és Barikád. * olvassa fel a táblán lévő varázslatokat. * - A mai dupla órán négy igen fontos, ám ennek ellenére alap varázslatot fogunk megtanulni. A mágiának a felső fokát érintjük, ezt ne feledjék, ezért ne azt várják, hogy alohomorákkal és capitulatusokkal tömjem a fejüket. Az első varázslat csokor nem más, mint a Szikra varázslat és a Szikra kivédése. * azzal int egyet a tábla felé, s megjelenik ott néhány újabb cikornyás betű. *
- Írják le őket! * utasítja a tanulókat, majd vár egy kicsit, amíg ez megtörténik. *

Szikra varázslat
Varázsszó: ARDOR
Pálcamozdulat: a karunkat előre suhintjuk a pálcával az ellenfélre mutatva,és a varázsszót erőteljesen kiáltva pálcánk végéből vöröses szikra pattan ki,olyasféle mintha egy vörös csillagszóró suhanna ellenfelünk felé.
Kábító hatású lehet nagy mennyiségben,kis mennyiségben viszont csak sebzést okoz.

Szikra kivédés
Varázsszó: ARDOR TUEOR
Pálcamozdulat: pálcánkkal fejünk felett egy félkörívet suhintunk a varázsszó kimondásakor.Ez lehetővé teszi,hogy kivédjük a szikra varázslatot,ha időben alkalmazzuk.Ha sikeres a varázslat,olyan lesz,mintha a levegő elnyelné a vörös szikrát.

- Nos, mind megvannak? * kérdezi végül a tanár, s ha úgy látja, leírták, akkor folytatja is a mondandóját. * - Az Ardor varázslat hasonlatos a régi, ám már elavultabb stupor varázslathoz. Ám nagy mennyiségben okoz csak kábítást, kis mennyiségben horzsoláshoz hasonlatos sebeket hagy a testen. Mintha egy igen erős, fémes smirglivel dörzsölgetnénk végig az ellenfelünket. Ezt ugyebár nem sokan tennék meg igazából, na meg mégis kinek jutna eszébe. Ezért inkább ajánlom az átkot a smirgli helyett.
* Benyúl a fiókba, majd kivesz onnan egy nagyon régi, öreg, és kicsit penész szagú, megtépázott, rózsaszín szőrös félpár mamuszt. *
- Nos megtudja valaki mondani nekem, hogy mi ez? * teszi ki az asztalra a cseppet sem esztétikus öltözködési kelléket. *

*Összeráncolja a homlokát és csak magában jegyzi meg, hogy a kérdés nem a varázslat fogalma, hanem a használatának módja volt... Megvonja a vállát és figyel és jegyzetel. A prof megjegyzéseit igencsak a szívére veszi, ezért kezd arca kipirulni és szíve hevesebben verni - az idegesség jeleként. Mindent szépen leír. Neki nem kell kétszer mondani. Aztán kivesz a prof valami mamuszfélét. Flo nem igazán érti, hogy egy ilyen jó pasinak hogy lehet ilyen gusztustalan ízlése a papucsokkal kapcsolatban.. Felsóhajt, majd kimondja a megoldást.*
- Tanárúr, ez egy fél pár mamusz, és szerintem nem állna önnek jól... *Na, hupsz, ezt nem akarta, gyorsan szája elé kapja kezét, majd lesüti szemét, elvörösödik. Florina féle poén, amit Lionel nagy valószínűséggel nem fog értékelni.... Flo viszont most imádkozik, ne legyen rögtön papgáj... Vagy ha mégis, akkor szép legyen...*

*A megrovó pillantásra csak egy hatalmas, angyali mosoly jelenik meg a lányka száján. Aztán lejegyzi mindkét varázslatot, nem olyan rég volt ő is elsős, tanulta őket, tudja is, de azért teszi továbbra is a tudatlant, legalábbis ami az SVKt illeti. Ha meg a prof rájön, hogy minsig is az élmezőnyhöz tartozott, majd elsírja neki, hogy egyedül az SVKhoz nem volt soha ügyessége. Szép lány ő, meggyőző is, biztosan sikerülni fog. Aztán jön a holló.*
-Hm... ritka mint a fehér holló?-*Suttogja maga elé. Nem szimpi neki az az állat, csak tudná, hogy miért. A kérdésre válaszol, ez nem a tananyaghoz fúződik, így megteheti.*
-Ő is tanár, fura, hogy a professzor úr már hetek óta itt van, de a kollégáit mi jobban ismerjük önnél.-*Hát, lehet, hogy ezzel ismét túl messzire ment, de így sme annyira, mint a kis elsős lány, Zaharia, vagy hogy hívják. Pedig ezt neki kellett volna beköpni. Azért hátrafordul és rákacsint a vörösödő lánykára, jelezve tetszését.^^*

* A holló képében könnyebb megfigyelni a diákokat, és nekem ez pont így jó. Érzem Lionel apró rezdülését, sajnos csak ehhez értek, és más apró mozzanatait észre venni. Talán tudja, mi vagyok? Vagy csak azt, hogy e holló igazából nem is holló? Majd egy beszólás Florina felől, én nem hiszem, hogy meg merném tenni, Lionel nem tűnik olyan embernek, aki ezt eltűri. Majd a fejem úgy forgatom, hogy láthassam a papucsot. Én tudom micsoda, és egyenesen utálom is.
Közelebb lépdelek a tanár úrhoz, és a vállát fixirozom. Persze majd csak akkor cselekszem, ha eljött az ideje *

*Hát, megelőzték, mindkét kérdésre hamarabb válaszoltak nála. Ilyenek ezek a lányok, mindig sietnek. Aztán ha oda kerül a sor, még a pasikra mondják, hogy sietnek... De legalább nem szólították fel. A tábláról mindent lejegyez, nem jó újat húzni a tanárral.*

* Lionelnek majdnem sikerül felnevetnie Florina válaszát hallva. Ám szerencsére még időben visszafogja magát, s horkantással fedi el a galád tettet. *
- Igazán frappáns megállapításai vannak Miss Zaharia. És azt hiszem mindannyian egyetértünk benne, hogy a rózsaszín nem az én színem. De azért a jövőben kíméljen meg az ilyesfajta válaszoktól, különben magán leszek kénytelen bemutatni az órán tanulandó varázslatokat.
* Majd a diákok felé fordul, hogy választ adjon nekik. *
-Ez egy zsupszkulcs. Felsőbb körökben teleportál, de a
köznép zsupszkulcsként ismeri. Ez egy térugró bűbájjal ellátott tárgy. És cseppet sem az én méretem. * sandít Florina felé egy pillanatra. * - Tudja valaki, hogyan működik? * teszi fel a kérdést, majd inkább válaszol is rá maga mielőtt újabb sületlenségeket mondanak a diákok. *
- Meg kell érinteniük, s a zsupszkulcs egy megadott időben elszállítja
magukat egy megadott helyre amit a térugró bűbáj segítségével
programozunk bele. Nem lényeges, hogy mivel készítjük, hisz a mágia legmagasabb foka egy ilyen tárgy megalkotása, viszont jobb ha megismerkednek ezzel, s a tudattal, hogy ezentúl gyakran fognak találkozni vele. S ha nem viselkednek rendesen, azt is elintézhetem maguknak, hogy az év végére a pokolba kívánják a zsupszkulcsaimat. * mosolyog a diákokra. Majd előrébb tolja a mamuszt, s rápillant az órájára. *
- Hét óra. Nagyszerű. Füzeteket, pennákat, el, pálcákat megragadni. Mindenki hozzám! * utasítja a diákokat, majd megvárja amíg oda érnek az asztalához. * - Jöjjön csak maga is Miss Shirbu, nem árt a gyakorlás. Na meg jobb ha lesz egy nagykorú is a diákokkal, így nem hárul rám a felelősség ha esetlegesen történne némely csekélyke kis végtagvesztés, vagy hasonló... * kacsint a lányra. * - Egyébként pedig Gintaras professzorról már hallottam, de nem ismertem a teljes nevét ezidáig, s nem hittem volna, hogy annyira ügyetlen, hogy elhagyja a saját hollóját.
* sandít a madárra féloldalasan, s mintha sokat sejtő pillantást vetne rá egy egészen rövid másodpercig. Eztán visszafordul a diákokhoz. *
- Nos, ragadják meg a lehetőséget, ez esetben a zsupszkulcsot! Elég csak egy ujjukat hozzá érinteni, ám ne engedjék el amíg én nem mondom, hogy szabad. Különben igencsak pórul járhatnak. Úgyhogy úgy kapaszkodjanak ebbe a mamuszba mintha az életük múlna rajta, s ha azt mondom eresszék, akkor eresszék. Készen állnak? Nos akkor... három... kettő.... egy....
* S a tanulók máris úgy érezhetik, mintha a köldöküknél fogva
kirántották volna őket a sötét semmibe, s csak pörögnek, pörögnek vég nélkül.... mígnem elhangzik az " Eresszék el! " kiáltás Lockhwell
hangján..... s mind nagyot puffanva esnek a földre.... igen, földre.
Kemény, fagyott földre, sűrű lombú fák árnyékában... és rettentő
hidegben! *

* Hangos, szinte fülsiketítő károgással adom tudatára, hogy nem tetszik az ügyetlen megnevezés, és örülnék, ha a közeljövőben nem használná. Majd hallom, hogy indulnak, s még az utolsó pillanatban lapom el aszt a rusnya papucsot a karmaimmal, nem szándékozom visszaváltozni, s most már majdnem biztos, hogy Lionel csak azt tudja, hogy nem minden arany ami fénylik, s a holló maga a tanár *

*Meg kell állapítani, ha nem épp Bogdan a tanár meköpéseinek tárgya, elég jól el lehet szórakozni az óráján. Lenne mit tőle tanulni a szarkazmus terén is. Persze, gondolhatott volna a zsupszkulcsra, dehát ez van. Mikor felszólítják, pálcával a kezében sétál oda a tanárhoz, s megérinti az esztétikusnak cseppet sem mondhato mumuszt. S aztán repülnek is, Bogdi utálja ezt az érzést, párszor már volt alkalma tapasztalni, Nath óráin, még az előző években. Aztán puffanással ér földet.*
~Hát már soha meg nem érem...Merlin! Csak egyszer add, hogy lábon érkezzek+ Csak egyszer!!~
*Zsörtölődik magában, miközben fenekét és ruhájár porolva áll talpra.*

*Meglepődik, hogy Lockhwell professzor nem sújt le rá rögtön. És meg is könnyebbül. Persze nyilván tudta, hogy zsupszkulcs a dolog, de egyszerűen nem tudta magát visszafogni, pedig ő tényleg nem ilyen. Lesüti a szemét.*
- Elnézést... *Rebegi, illik bocsánatot kérni. No, meg így lehet legközelebb tényleg nem ő lesz a zsupszkulcs. Azért még átfut egy kósza gondolat az agyán.*
~Pedig jól menne a szeme színéhez a profnak....~ *Halkan hümmög, aztán leteszi a pennát, és odalépked a kulcshoz és meghallgatja az instrukciókat. Múltkor is ezzel utaztak Nath proffal, így nem érte váratlanul az érzés. Csak az utána lévő émelygés rossz egy pöppet... Mivel fenékre pottyant, így a fejét a térdére hajtja. Ez hasznos mozdulat ilyen esetben, és hamar elmúlik tőle a rosszullét. Érzékeli a hideget is, meg is borzong.*
- Vajon merre lehetünk? *Szól fennhangon, inkább magának, mint másoknak...*

*A felszólításra ő is kimegy, pálcáját sem hagyva el.*
-Semmi akadálya, professzor, ha Ön lesz a társam.-*Céloz itt arra, hogy nem egy elsőssel kéne őt összerakni gyakorlatra. S ha már felelősséget kell valamiért vállalnia, legalább élvezze is, mégha rosszul is végződik. Aztán utaznak, a zsupszkulccsal. Persze, Mara is fenékre érkezik, hiába a tapasztalat. Ez van, majd csak megszokja, egyszer.*
-A Professzor úr azt nem mondta, hogy kabátot is hozzunk magunkkal.*Jegyzi meg miután ő is felkászálódott, s egy fintorral nyugtázza, hogy az idegesítő madár is velük tartott az útra.*

- Megnyugodhat Miss Shirbu, nem lesz szüksége társra.
Ám a gyorsaságára annál inkább. Úgyhogy ajánlom inkább fogja be a száját, ha
már kivételezetten részt vehet az órámon, és tartalékolja az energiáit.
*Elindulnak hát a zsupszkulccsal, majd Lionel
rosszallóan csóválja meg a fejét, ahogy az érkezésnél ügyetlenül bukfencező diákokra pillant. Mintha testnevelés órán volna. Mindegyik esik, dől, pottyan. Még Marácska is, pedig mennyire magabiztos hölgyeménynek tűnt. Csak ő érkezik talpra, méltóság teljesen, sötét talárjába burkolózva, na meg a Holló, bár ő nem talpra érkezik, hanem kecsesen szárnyra kap. Lionel gondolta, hogy az utolsó pillanatban velük megy, s bár eddig csak sejtette a turpisságot, most már szinte teljesen biztos volt a
dologban. csak még egy két dolog van amin el kell gyorsan gondolkodnia. Florina felé fordul, aki épp dideregve bújik
saját magához. Kicsit sajnálja a lányt, s a többi diákot is, ám szándékosan nem szólt nekik, hogy hideg helyre mennek. Kegyetlennek tűnik talán, de ennél jobb edzés nincs a világon. na meg úgyis hamarosan kimelegednek, ha letudták az utolsó két gyakorlatot is majd. *- Erdőben vagyunk Miss Zaharia, mint látja. Hegyek
között. És sötét este is van. Ez fontos. * mondja kissé ironikusan, ám mosolyogva. Majd Marához fordul. *
- Miss Shirbu. Jók a meglátásai, valóban nem
mondtam. * mosolyog az ötöd éves lányra is gúnyosan, majd visszafordul a többiek felé. *
- Nem maradunk itt. Jöjjenek utánam!
* Lionel elindul előre a sűrű fák között,magabiztos, hosszú léptekkel, majd kisvártatva egy, a ködös Holdvilágtól alig megvilágított, vékonyka, erdei ösvényre vezeti a diákokat. Hosszú, óráknak tűnő percekig sétálnak ezen a bozótos,kiálló gyökerektől tarkított, csupasz ágakkal akadályozott ösvényen, amikor végre valahára kiérnek egy tisztásra, melynek csak közepénél szűrődik be a halovány Holdfény a sűrű ágak rejtekében. Lionel int egyet pálcájával, mire fáklyák gyulladnak meg a tisztás körül mindenfelé. Az, hogy itt vannak, a földbe szúrva, némiképp o9ldhatja a feszültséget, hiszen arra utal, hogy a férfi valóban járt itt az óra előtt. A tisztás egyik végében szalmával kitömött, lovagi páncélba öltöztetett bábuk sorakoztak ósdinak tűnő fa pálcákkal a kezükben. *
- Nos itt volnánk. * áll meg az egyik fáklya mellett, amely kellemes meleget, és fényt ad a hideg erdőben. * - Ez a szikra gyakorlati órátok helyszíne. A feladat igen egyszerű. Három bábut látnak ott a tisztás végében. Három oszlopba kell fejlődniük, s először 5, majd 10, majd 18 méterről kell eltalálniuk. Akárhányszor lemegy egy oszlop, és mindenki volt már, távolabb állnak a következő
csíkig. Ha megvannak, elölről kezdik , 5, 10, majd 18 méter, ám a következő körben a bádogemberek már visszalőnek, ezért védekezniük is kell, s csak akkor ér véget a feladat, s adhatják át a
helyet a mögöttük állónak, ha ártalmatlanná tették a bádog embert, és visszaküldték Óz birodalmába. Persze ez utóbbit csak képletesen. Nos, remélem emlékeznek arra, amit a táblán láttak. Fogjanak hozzá!

* És valóban. Varjú képében jobban tetszik ez az utazás, bár kissé féltem tőle, még nem próbáltam. A megérkezés után egyből magabiztosan szárnyra kapok, s míg a többiek sétálnak, addig én felettük repülök, majd mikor megérkeztek leszállok. Nem. Senkinek nem tépem meg a haját, és a professzor vállára sem. Ellenben ha int esetleg, a karjára rászállhatok. Egész viccesnek tartom ezt az egészet, hiszen senki sem tudja, hogy én ki is vagyok, bár ahogy észre vettem Lionelt nem tévesztettem meg, ami mondjuk nem is baj *

*Hihetetlen, hogy ahogy Flónak, úgy a profnak is vannak olyan beszólásai, amitől kész van. Legszívesebben egész órán röhögcsélt volna, de annyira idegölő, hogy SVK-n van, hogy inkább szenved. Valószínűleg Lionel is jobban örül, hogy Flo csak időnként nyög be egy-két magasröptű, IQ-harcos Flo-poént, és nem végig röhögi az egész órát. Ennél a feladatnál, azonban elakad a lélegzete.*
~Hogy mitcsináljak? Tuti megsérülök és a kedvenc magassarkúm van rajtam. Csodás. Majd kifizettetem a tanárúrral és kész...~ *Morog magában, és a tettek mezejére lép. Átismétli magában, mit is kell csinálnia, és nekilát. Első kör: 5 méterről. Pálca suhint, varázsszó kiált: ARDOR!... Ez még oké, sikeresen csiholt egy szikra varázst, suhan a szikra a bábú felé. Aztán, lesz ami lesz alapon, 10 méterről is kipróbálja: Pálca suhint, varázsszó: ARDOR! Ekkor azonban halk pukkanás is hallatszik, a szikra után. Kifi**ott. Szó szerint, és még hasonló szag is társul hozzá.....*
- Őőő... azt hiszem.. Gáz van.. *Szól, majd bociszemekkel pislog Lionel felé, hogy most hogyan tovább.*

*Bogdi teljesen kikészül, amint meghallja, mi a feladata. Persze, jó mókának tűnik: az első rész! De miaz már, hogy vissza is fognak lőni! Kérem szépen, egy olyan régi varázslócsalád sarja, mint amilyen Bogdan, nem veszélyeztetheti az életét holni SVK-gyak miatt. Mi leszs akkor az utódokkal? Ilyen és hasonló gondolatok futnak át az agyán, miközben figyeli Fló működését, hisz hölgyeknek az elsőbbség, naná, hogy nem fog elsőnek odaállni, veszélyeztetni vele testi éppségét, no meg az elkövetkezendő Bilasca gyerekek szellemi épségét. Nagy szürke szemeivel pislog Flora, mi lehet a baki? Aztán ha Lio eligazította, s megy tovább a dolog, Bogdi a lelki felkészülésre hazsnálja fel az időt. Végül eljön a Nagy pillanat, mikor nincs mit tenni, neki kell kiállni a csúnya, nagy bádogemberek elé.*
~Most... kipurcantok.~
*5 méter*
-Ardor!-*Pálcasunintás. Semmi.*~A franc, hát nem sikerül már rögtön elsőre elrontanom?!~*Csattan fel, s tudja a bakit is, a sorrend! Újra: 5 méter, pálcasuhintás, határozott, tán kissé dühös hang:*
-Aldor!-*Szikra. Nagyszerű. Tovább. 10 méter, pálcasuhintá, varázsige, szikra. 18 méter, pálcasuhintás, varázsiga, szikra...csak nem a bádogemberre, hanem a mellette lévő fára.*
-Upsz... Ezek szerint célzás ~sem~ nem az erősségem.-*Húzza el a száját, átadva helyét a következő diáknak. Nem, most inkább nem néz Lióra.*

*Késett, sikeresen, nem is keveset, de nem az a típus, aki ne vállalná érte a felelősséget. Amikor a kopogás után belépett a terembe, bemutatkozott, elnézést kért, és nem kertelt, lazán közölte, hogy elnézte az órát, aztán még a helyet is kereste egy darabig, mire végre megtalálta. Így jár az, aki szinte éjjel érkezik és mégsem deríti fel teljes egészében a kastélyt, valamint nem készít magának egy frappáns térképet... és pont arról az óráról késik, ami szívügye. Csodás.
A leszúrást rezzenéstelen arccal tűri, hiszen jogos, de bátran állja a professzor tekintetét, sőt, még egy halvány vigyor is átsuhan az arcán. Tetszik neki ez a fazon, hasonlít az egyik magántanárára, annak volt ilyen stílusa, de csípte. Lehet, pont emiatt.
Amit kellett, azt leírta, a zsupszkulcshoz volt szerencséje, nem tartozik a kedvencei közé, de ezt kell szeretni. Aztán jöhet a hideg, különösebben nem zavarja, a feladat annál inkább érdekli. Valami alapja lehet, a beállásán látszik, de kérdés, hogyan boldogul a varázslattal? Nem görcsöl, annál rosszabb nincs. Határozott mozdulattal lendíti a karját és szegezi a pálcáját a bábura, először 5 méterre.*
-Ardor! *Elméletileg ha nem bénázta el, akkor megcsinálta, így folytatja 10 méterről, és ha koncentrál, akkor nagy valószínűséggel ezt is megcsinálja. A 18 méter már érdekesebb, távolabb van, de nem olyan fából faragták, mint aki megijedne a kihívásoktól, így ugyanúgy végzi a mozdulatot, és ugyanolyan határozottan ejti ki a varázsigét is.*
-Ardor! *Elméletileg ezt is összehozta, mehet bádogozni, ami már sokkal inkább felkelti az érdeklődését, hiszen védekezni is kell. Van itt minden, pukkanás, fa eltalálása... jó lesz ez.*

//Köszönöm. :-)//

» JOS tanterem
» Mugliismeret-tanterem