Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem

-Arra én is, de imádom ezt az órát, így lehet igazán tanulni. Ha pedig megsérülök, hát istenem, az is kell, hogy fejlődhessek. *Mert bizony a hibáiból is rengeteget tanul, a baj az, hogy még rendkívül vakmerő, korából fakadóan.*
-Nem is akarnálak letagadni. *Elmosolyodik, és szabad kezével nyitja ki a terem ajtaját, mert a másikkal el sem engedi Flo kezét.*
-A tegnapi? Őszintén? Nem nagyon, tudod... keményebb edzésekhez vagyok szokva, de ez még csak az eleje, remélem, tényleg kőkemény lesz. *Elvigyorodik, mindenféle nagyképűség nélkül magyaráz, mivel sok dolgot lesett el a profiktól, azt is, hogyan is edzenek. Természetesen az elején ebbe bele is halt, na de az évek alatt megedződött annyira, hogy ennyi meg se kottyanjon neki.*
-Ügyes. Először ültél seprűn, és tessék.A lényeg, hogy sose gondolj olyasmire, hogy leeshetsz, vagy baleset lesz, nem szabad. Én reggel voltam kint a pályán, de holnap mehetünk, ha gondolod. *Oké, nem magyaráz jól, de meg tudja mutatni, mit és hogyan. Előreengedi a lányt, utána lép a terembe, és sétál valahová hátra.*

* Lionel lép be a terembe, s mivel még üres, így senkire nem vetve lesújtó, vagy sötét pillantást, sétál végig a padok között. Amikor az íróasztalához lép, letesz oda pár pergamenlapot, majd bemegy egy időre a dolgozószobájába, amíg a diákok elfoglalják helyüket a tanteremben. Kisvártatva azonban már meg is jelenik újból, s bepótolja az imént említett lesújtó pillantásait egy egy tanulón.*
- Jó estét. * köszönti a diákokat. * - Várunk még egy kicsit, hátha többen is méltóztatnak befáradni az órámra. * mondja, majd kényelmesen helyet foglal a katedrán. *

*Bólogat hevesen és szorongatja Luc kezét. Aztán elpirulgat a dícséretre, de még ki is húzza magát.*
- Nekem van egy olyan érzésem, hogy Niclaus csak bemutatót tartott. Főleg mert kezdő is volt... Szerintem ha nem vagyok, széthajt mindent... *Vonja meg a vállát,.s követ Luciust. Valahová hátra.* ~Miért is kell hátra ülni?~ *Kérdi pillantás, de aztán tovább folytatja a vigyorgást, levágódik egy székre.*
- Ha most nem a teremben lennénk, tuti feldobnám a lábam az asztalra. Jó érzés Panaganosnak lenni. Hm? *Meglöki a srác vállát.*
- Sőt, már csak egy rágó hiányozna a számból. *Viccelődik, de azért jó kislány módjára szépen kipakol. Hátha... Ő még reménykedik, hogy ma termes gyakorlat lesz és nem kell hidegben fagyoskodniuk. Haját tekergeti, ami előrehull. Majd Luciushoz fordul.*
- Te figyu már?! Nem cikiznek téged a haverok... Tudod... Amiért velem lógsz? Nem gáz neked? *Érdeklődő pislogás, igazából tényleg érdekli. Legfőképp azért, mert nem akar a srácnak kellemetlen pillanatokat. Mire végez mondandójával, Lionel prof is megérkezik. Mosolyog rá Floriana, mintha a legjobb tanárt látná, aztán édes, csilingelő hangon köszönti.*
- Szép jó estét! Ugye, ma nem megyünk ki a hidegbe? *Félszeg érdeklődés és remény van a hangjában.*

-Gondolod? De így... nem lesz csapat. Hogyan nyerünk kupát? *Ez a legnagyobb problémája a kviddics edzésekkel kapcsolatban, nem más. Csak mosolyog azon, hogy Flo jól érzi náluk magát, és ennek örül is.*
-Igen? Miért cikiznének? És kit érdekel, ha megtennék is? Egyáltalán nem zavar, hogy veled lógok, mert ha nem akarnám, akkor nem így lenne, de én is akarom. Aztán végül is csak beérnek a terembe, Lionel már ott van. A lesújtó pillantás nem zavarja, csípi ezt a fickót, és innentől kezdve nézhet rá bárhogy. Már csak az a kérdés, hogy ha felkeresi, akkor hajlandó-e nonverbális varázslatokra tanítani, vagy elhajtja, hogy majd jöjjön évek múlva? Még nem tudja, de az biztos, hogy fel fogja keresni Lockhwellt.*
-Jó estét professzor. *Flo kérdésére felvonja a szemöldökét, őt nem zavarja a hideg, szíve szerint bizony menne valamerre most is.*

*Belépett a terembe, sötét, pont ahogy gondolta, ez éppen neki való hely, de mivel még új nem tudta mire számíthat, az asztalnál egy magas,sötét hajú férfit pillant meg, gondolja hogy ő tanítja a tantárgyat*
-Jó estét, Tanár úr -*köszön oda, reméli hogy Ari is mindjárt befut az órára, nem létezik hogy kihagyná az órát, hátra megy, majd az utolsó padban helyet foglal*

*Miután Lockhwell megítélése szerint már kellőképpen tele van a terem, úgy dönt, ideje felállni, és belekezdeni a mai órába. Még mielőtt szóhoz jutna, azonban Florina érdeklődni kezd a tanóra mai kimenetele iránt. Lionel elnyom egy gonoszkás félmosolyt. *
- Miss Zaharia. Előre nem ígérhetek semmit, viszont az előző órám után az ember azt hinné kellőképpen felkészülnek a diákjai a következőre. Foglaljon helyet, és figyeljen. Ez nem kívánság műsor, kisasszony.
* A többi diák felé pillant, majd bele is kezd mondandójába. *
- Ismét köszöntök mindenkit az ez évi negyedik Sötét Varázslatok Kivédése órán. A tanárjuk, mindenki kitörő örömére, természetesen mai is én leszek. És még nagyon sokáig, úgyhogy ajánlatos megszokniuk engem. Elsősorban szeretnék érdeklődni az igencsak kevés házi dolgozatról. Remélem egyikük sem fogyott ki pergamenből, vagy tintából. Ha ez így volna, előszeretettel tudok maguknak ajánlani egy két igen jó penna boltot. Na de ha ennyire fukarkodnak megcsillogtatni számomra letaglózó tudásukat, talán jobb híján nekem kell kikérdeznem magukat. Szóval, Miss Zaharia... mondjon kérem néhány példát, hogy mikre használná ön a múlt órán tanult barikád varázslatot. * dől neki az asztalának, s karjait mellkasa előtt összefonva füstszínű szemeit mélyen a lányéba fúrja. *

*Helyet van ő már foglalva egy ideje, így nem kell kétszer kérni, hogy foglaljon helyet. Sőt, először még talán Lionel prof vesébe látó szemei sem hozzá zavarba, másodszori kérdésére már más a szityuésön. El is pirul, de nyel egy nagyot, és belekezd pár futó gondolat után.* ~Egy, nem volt időpont meg határidő megadva, mikorra kell, kettő, a fülem farkam csóváltam, hogy végre Panaganos lehetek, így erre nekem agyilag nem jutott idő... De mos'má' mindegy.~ *Sóhajt és belekezd némi pillanatnyi gondolkodás után.*
- Akkor tudnám használni, ha mondjuk példának okáért valaki seprűvel közelítene felém, megtámadás céljából és lefelé támadna. Ha a varázslatoktól megvéd, akkor a seprű nyele is szépen képes belefúródni a földmagas falba. Aztán... Egy erdőben egy medvetámadás esetén is hasznos, főleg, ha épp nem jut eszünkbe a kábító átok. A medvét megállítja és gondolkodásra késztetné, én meg sietve eliramodnék. Nos.. Akkor is sikeres lenne a barikád varázslatom, ha csak valamilyen futó versenyen le akarnám lassítani a mögöttem futót. Persze, ez nyilván szabályellenes lenne, de hasznosnak számomra hasznos. *Gondolkodik és ötletel és továbbra is mondja.*
- Hasznos lehet egy párbaj esetén. A másik varázsló ha megtámad minket akkor is el tudunk mögé bújni, amíg ki nem találunk valami klassz támadó igét. Az utolsó ötletem pedig az lenne, amikor használnám, hogy egész egyszerűen bújócska közben megtévesszem az engem keresőt. Én jól elbújnék mögötte, ő meg nem talál meg. Ez csak akkor jó persze, ha egy hozzánk kevesebb leleménnyel megáldott személy a bújócska-partnerünk. *Na, hát belőle ennyi jött ki, ennyi telt tőle. Elmondott öt felhasználási javaslatot, szituációt. Ha ez nem jó Lionelnek, akkor nem tudjuk mi jó. ^^*

*Őt aztán nem nagyon lehet megijeszteni, kedvenc tárgyáról van szó, és ha a prof kemény, az csak a hasznukra válhat. Maximum mennek a gyengélkedőre, ha valami balul sül el, no de ez meg sem fordul a fejében egyelőre. A gondolatokra elvigyorodik, mintha éppen azt találná viccesnek, hogy meg kell szokni Lockhwellt. Mivel a házijait leadta, ez a rész nem neki szól, így türelmesen várja a választ, de meg is lepődik, hogy ezt órán kérdezik ki.
Flora pillant, a példáin vigyorog... bújócska... futóverseny... óriási. Igaz, ha ezeket nem mondja, akkor lepődött volna meg igazán. Lockhwellre néz, majd véleményt alkot.*

* A férfi meghallgatja a lányt, majd biccent egyet Florina felé. *
- Egyedi meglátások Miss Zaharia. Látja, tud maga, ha akar. Még elég sok mindenre használható a panarium ezeken kívül, és nem feltétlenül a bújócskára legfőképpen, de elég frappáns ötletekkel állt elő. * a többiek felé pillant. * - Talán íratnom kellene majd egy röpdolgozatot, hogy felmérjem mennyit és mit tanultak meg. De szerencséjükre nem ma. Még sok dolgunk van, és szorít minket az idő. Viszont...
* Lionel Lucius felé fordul. *
- Ami Mr. Margát illeti... tőle eléggé elsöprő hangvételű házi dolgozatokat kaptam. Ami azt illeti, nem ártana, ha kifejtené az osztálynak, milyen felfedezéseket tett a Flammával kapcsolatban. Bizonyára egyik semmirekellő sem vette a fáradtságot rá magán kívül, hogy kísérletezzen a lángvarázzsal. Ha megtenné, hogy kifárad ide, és pár szóban összefoglalná a Flamma alkalmazhatóságát... * mondja, eléggé készségesen, és szívélyesen, ám a hangja inkább felszólítás, mint kérés. Mindazonáltal egészen büszkén néz a fiúra, ami nála több mint ritka. *
- Biztos vagyok benne, hogy a többiek is kíváncsian meghallgatják. Én akartam beszámolni erről a mai órán röviden, de maga is megteheti. Nos, mondjon pár szót gyorsan, aztán hozzá is foghatunk a mai két új varázslatunkhoz.
Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem - Page 3 Moz-screenshot-2

Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem - Page 3 Moz-screenshot-2

*A röpdolgozatra még bólint is, neki nincs ellene kifogása, mert miért is lenne? Az is lehet, akkor jön rá még valamire, vagy talál ki valamit, amit eddig más nem a társai közül, sosem lehet tudni. A neve említésére felkapja a fejét, hogy ilyen jónak ítélik a háziját, annak titkon nagyon örül, de kifelé nem mutatja.*
-Igen professzor. *Ha már ki kell menni, akkor megteszi, megáll a katedra előtt, és megpróbálja érthetően elmondani a többieknek is, mivel szórakozott.*
-A Flamma varázslattal az volt először a legnagyobb bajom, hogy elméletben ha ott van a pálca végén a láng, akkor addig nem tudunk semmit sem csinálni, míg meg nem szüntetjük, és ez nagy gondot okozhat, ha párbajra kerül a sor, vagy csak védekeznünk kell. Viszont egy lángról van szó, ezért kíváncsi voltam arra, hogy elmozdítható onnan, vagy sem? Bizony a láng nincs odakötve a pálcánk végéhez, de arra figyelni kell, hogy nem fogjuk tudni csak úgy a falra "ragasztani", mindenképpen fedni kell, hogy ki ne aludjon.
Lehet egy sima üvegbe tenni, ami zárható, és máris megoldott a varázslás kérdése. Ami zavaró lehet, hogy ha kézben cipeljük, de az öveget rögzíthetjük magunkra, és akkor erről is le van a gond. Persze arra is gondolni kell, hogy pont ez a fény buktat le minket, tehát célszerű úgy megszabadulni tőle, hogy az üveget elhajítjuk az ellenfél irányába.
Ha nincsen üvegünk, akkor is megoldható a dolog, hiszen ha fedjük a lángot, illetve takarjuk, akkor ki nem alszik, de látni is fogunk vele, tehát elég, ha szépen körbepakoljuk akár kővel is, és mivel nem éget, nem fog felgyújtani semmit sem, vagyis a környezetben, természetben található eszközöket is nyugodtan felhasználhatjuk arra a célra, hogy a pálcánk felszabaduljon. *Összefoglalta, mire jutott, remélhetőleg sikerült úgy tálalni, hogy mindenki értse. Mivel befejezte, a profra pillant, és ha mehet, akkor visszasétál a helyére.*

* Lionel elismerően bólint Lucius felé. *
- Magam sem mondhattam volna el jobban. Ha jól tudom, auror szeretne lenni Mr Marga, igaz? * kérdezi a férfi. * - Ha szeretne tőlem nonverbális varázslást tanulni, keressen fel nyugodtan. Ez másokra is vonatkozik. Kiváltképp, ha olyan tehetségesnek mutatkoznak mint Lucius... Remek. Nos akkor mindenki álljon fel, és pálcákat elő! * amikor a diákok ezt megtették, Lionel int egyet, mire a padok és székek a fal mellé húzódnak, a táblán pedig cikornyás betűk jelennek meg: *

VIRENTISARD & VISVIRENT

- A mai óra anyaga nem más, mint a zöld tűzgömb varázslat! Ez lesz a virentisard. Ritkán használják párbajokban, ám annál hatásosabb. A varázsigét kimondva nincs más dolgunk, csak egyszerűen feltartani a pálcánkat. Így. * mondja, majd felemeli a pálcáját, s szinte parancsolva szólal meg. *
- VIRENTISARD! * s ekkor egy hatalmas, ökölnyi zölden izzó, tüzes gömb jelenik meg a pálca hegye felett lebegve. Lionel pedig azonnal suhint egyet a karjával, s a tűzgömb így lerepül a pálca végéről, s belecsapódik a tanterem ajtajába, amely azonnal lobbanva, recsegve, ropogva lángra kap. Természetesen zöld tűzzel. *
- Nem szabad sokáig a pálca hegyén tartani, mert annyira erős tűzvarázs, hogy megégeti a varázseszközöket, beleértve a pálcát is. És a kezeteket. Minél hamarabb el kell dobni, ahogy mutattam. * mondja teljesen nyugodtan, miközben a lángok komótosan egyre feljebb szöknek az ajtón, és egyre melegebb lesz a teremben. * - Az ellenfél számára súlyos égési sérüléseket
okozhat, és erős löketet is kap, melynek hatására hanyatt is eshet ha nincs felkészülve rá. Nagyon nehéz eloltani, és pillanatok alatt lángba borít mindent. Látják? * biccent fejével az ajtó felé, mely már lassan kidől a keretből, és egészen a plafonig szöktek a lángok. Lionel int egyet a pálcájával, mire a tűz kialszik, és kell néhány bonyolult mozdulatsor számára is, hogy az ajtó ismét visszaálljon eredeti formájába. *
- Vigyázzanak ezzel a varázslattal. Bár vannak ennél jóval veszélyesebbek is, ezzel igencsak megégethetik magukat. A másik varázslat... úgy is mondhatjuk, hogy az ellen átka, mint az ardornál az ardor tueor, de mégsem. Hiszen ez a varázslat nem csak a tűzgömb ellen jó. Mutatom.
* VISVIRENT - hallatszik, miközben Lockhwell karjával elsuhint maga előtt, s hirtelen vibráló energia pajzs jelenik meg előtte. Átlátszó, ám mégis látszik valahogy. *
- Egyedül ez tudja elnyelni a zöld tűzgömböt, és más kisebb varázslatok ellen is hatásos. Valamint dobótőr és nyílvessző ellen is bevált varázslat, ha netalántán ilyesmivel találnák szembe magukat. Ám sajnos ez a varázslat csak pár másodpercig tart, hiába erős. Látják? El is tűnt... Nos. Első feladatuk az lesz, hogy egymás mögé állnak, s lehetőségük lesz kárt tenni bennem. Sokuk bizonyára örömmel tenné. * vigyorodik el szélesen. * - Mindegyikük kiáll ellenem, ám nem lesz más dolguk, csak rám küldeni a zöld tűzgömböt, én pedig majd kivédem őket. Ne aggódjanak, egy sem fog eltalálni... de remélem a tanterem más részét sem. Nos, kezdhetik is! Lássuk, ki lesz az első!
Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem - Page 3 Moz-screenshot-3

Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem - Page 3 Moz-screenshot-3

*Száját tátja Luciusnak és el is szégyelli magát. Nem kicsit, nagyon. Sőt, olyannyira, hogy nem meri elsőre bevállani sem a professzor által bemutatott csodaláng és csodalángellenszerpajsz varázslatot sem. Lapul, mint az a bizonyos a gazban és pár másodpercre még szemét is behunyja, "ha nem látsz, téged sem látnak" alapon.* ~Merlin... Semmit nem tudok megcsinálni...~ *Enyhe és alig látható fintort vág, mert tényleg szégyelli magát. Más aurornak készül, meg kviddicskupát nyerni, de hát neki semmi célja nincs. Legszívesebben nem is tudja, mi lenne, ha felnő. Nincsenek tervei, semmi. És most ez mélyen érinti valahogy a lelkét. Ezért is húzódik meg egészen addig, ameddig tud.*

-Köszönöm professzor úr. Igen, kiskorom óta. *Az első és legnagyobb szerelme ez, mindenre képes, hogy egyszer auror lehessen. azon viszont meglepődik, hogy Lockhwell tudja azt, amit ő meg szeretett volna kérdezni tőle, és meg is előzi, mert felajánlja.*
-Honnan tudja, hogy ezt is szeretném? Fel akartam keresni, hogy megkérjem rá, tanítsa meg nekem. Köszönöm. *Örül a lehetőségnek, és biztos benne, hogy meg fog szenvedni vele, na de ez nem azt jelenti, hogy el lehetne tántorítani. Küzdő típus, és addig nem adja fel, míg nem sikerül. Lehet, hulla lesz, de a célért mindent majd kipiheni. Az első varázslatot hallva elcsodálkozik, de hogy miért? Az az ő titka, viszont máris van néhány ötlete. megfigyeli a mozdulatot, és bólint. Amint gyakorolhatják, máris feláll, hogy megcsinálja. Persze ha az ajtót ennyire bonyolult helyrehozni, akkor lehet,tényleg jobb a profon gyakorolni, ő legalább kivédi. Felemeli a pálcát.*
-VIRENTISARD! *Amit akar, hogy abban a pillanatban amint a gömb megjelenik, mintha ostor lenne a kezében, úgy csapja ki Lionel felé, ami lehet, nem akkora, mint a professzoré, sőt, jóval kisebb, de az övé. A második varázslatot is kipróbálja a sor végén, míg nem kerül rá a sor, vagy nem jön vissza a gömb. Ugyan csak akkor tudhatja, hogy az mennyire sikeres, ha éppen megy felé valami, de azért gyakorolni még lehet. Villámgyorsan suhint maga előtt a pálcával, és azonnal hozzáteszi a varázsigét is.*
-VISVIRENT! *Lehet, alkotott valamit, de majd elválik, elviekben valami történt.*

*Lionel hunyorogva pillant a fiúra. *
- A nonverbális varázslás elsajátítása követelmény aurorként. Mivel az unokahúgom is annak készül, profi vagyok a tananyagból. Az iskolában pedig én vagyok a legjobb nonverbális varázslásból, ezt elhiheti Mr. Marga. Ez a sötét varázslatok kivédésének az egyik magas foka. A kismadarak pedig eléggé csiripelnek, főleg amikor Rowle professzor közelében ülök a reggelinél. * a helyére inti Luciust, majd bele is fog a tananyagba, amit bizonyára már várva vártak a diákok. Hisz minél hamarabb elkezdődik, annál hamarabb vége lesz.
Florina szemmel láthatólag próbál a sor végére menekülni, ám Lucius bátran elkezdi. Nem is várt volna mást. Lionel könnyű szerrel kivédi a fiú tűzgömbjét - még szerencse, hiszen mégis csak ő a tanár - majd bólint egyet Lucius felé. *
- Kezdetnek jó. A következőt! * néz a többiek felé, amíg Lucius a sor végére sétál, s nem kerüli el a férfi figyelmét, hogy a fiú máris a másik varázslatot kezdi el gyakorolni. ~ Nem vesztegeti az idejét ~ gondolja. Végig megy a sor, és Florina még mindig próbál láthatatlan lenni. Lionelnek nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy ne nevesse el magát. *
- Hiába bujkál Miss Zaharia, attól még tudom, hogy itt van, és hogy nem varázsolt. Jöjjön csak, és vesse rám azt a fránya tűzgömböt! Senkivel sem kivételezek! Mit gondol, a sötét mágusok majd átnéznek magán, ha becsukja a szemét? Jöjjön!
* Amikor a sor végére érnek, Lionel hagyja kicsit pihenni a diákokat, s egy érdekes dolog jut eszébe, amit nem árt ha megoszt a tanulókkal, amíg azok kifújják magukat az erőlködés után. *
- Mint mondottam, a zöld tűzgömb varázs tárgyakat is képes elpusztítani. Gyorsan terjed, hamar lángra kap, erős sérüléseket okoz. Ám mint látták, fényt nem ad, inkább csak vibrál. Viszont visszatérve a varázstárgyakra. Van valaki aki tudja, hogy mely az az egyetlen varázstárgy amiben nem képes semmilyen kárt tenni ez a tűz? * kérdezi, majd vár kicsit, hátha van valaki, aki tudja a választ. * - Most kivételesen nem kell jelentkezni, csak ne vágjatok egymás szavába.

// Hát akkor letudjuk 3an Smile

//

*Feltápászkodik, odaóhajt a professzor mögé sétálni, szenvtelenül. Fintorog és sóhajt, legszívesebben tényleg a halálba átkozná Lionelt, hogy hagyja békén a kis rózsaszín világában. Miért találkozna ő sötét mágusokkal? Nem árt ő senkinek, így neki sem ártanak... De ha már ennyire flhúzta őt Lio, örömmel küld a prof hátára egy Virentisard-ot! Előkapja pálcáját, egyértelműen végrehajtja a mozdulatot, és kiált.*
- Virentisard! *Kiáltja, aztán vibráló tűzgömb jön ki a pálcájából... Ez még talán így oké, de hogy saját maga védekezzen, arra most annyira lehet nem lesz sikeres vállalkozása. Valószínűleg a másik körben, gyenguskára sikerül a Visvirent-je.*
- Vis... Visvirent! *Még tétovázik is, biztos ez a probléma.* ~Csodás. Még védekezésre sem leszek képes, ha megtámad egy sötét mágus falka... Majd elárasztom őket pillangókkal. Vagy... Kismadarakkal...~ *Aztán Lionel kérdésre csak felcsettintje a száját, cicceg egyet.*
- Hát gondolom a pálcánk!!! *Szól egyértelmű hangon, sőt, még a kezét is széttárja pálcájával együtt.*

*Félmosoly ül ki az arcára, elhiszi ő, hogy Lockhwell a legjobb ebben, elvégre Svk-t tanít.*
-Ja, így már értem. *Egyedül Rowle-nak mondta el, mit szeretne még tanulni, hogy tényleg auror lehessen, de így minden világos. Persze az várható volt, hogy az ő tűzgömbje játszi könnyedséggel megállítható, de majd gyakorolja, és lesz az jobb is. Miután a második varázslatot is próbálgatja, Flot is biztatni kezdi.*
-Flo, menj oda, a múltkor is meg tudtad csinálni, most is. Feldühítselek? *Elvigyorodik, ha a lány bepipul, akkor aztán tényleg megcsinál bármit.
-Az Excalibur. *Hülye válasz, mert ez az is, na de jobb nem jut az eszébe.xD*
-Vagy olyan kardok, amelyek mágikus erővel vannak felruházva, illetve tippelnék még egyes amulettekre. *Más ötlete tényleg nincs. Persze mondhatta volna az egyes varázstükröket is, mert lehet, azokon sem, na de az sem egyetlen darab.*

* Lionel rosszallóan néz a lányra miután kivédte a tűzgömbjét. *
- Nem tudom miért tart a varázslástól ennyire Miss Zaharia, amikor eddig minden varázslatot sikerült végrehajtania. * csóválja a fejét, majd feltesz egy kérdést amire a lány hanyagul válaszol. *
- Úgy látom nem figyel az órámon eléggé kisasszony. Hiszen nem olyan régen mondtam el, hogy azért kell azonnal eldobni a pálcáról a tűzgömböt, hogy nehogy megpörkölje. Tehát a válasza helytelen. * Lucius felé fordul, majd elvigyorodik a válaszát hallva. *
- Nem rossz, de ez is helytelen. Nem egyetlen tárgyról, hanem egy fajta tárgyról van szó. S igazából az Excalibur is lehetne ez... ha horcrux volna. A horcruxok az egyetlen varázstárgyak a világon, amikben nem tesz kárt a zöld tűzgömb. Hogy pontosan mi is a horcrux, hogyan készül, és mivel lehet elpusztítani, az nem a mai óra anyaga, de rövidesen sort kerítünk erre is. Most álljanak ismét egymás mögé, és ezúttal a visvirenttel kell védekezniük az én tűzgömböm ellen. Miss Zaharia kezdi a sort.
* Miután ezt a részét is letudták a gyakorlásnak, Lionel egy pálcaintésére visszakerülnek a padok a helyükre. *
- A mai órán szerencsésen megússzák a mély vízbe zuhanást, így nem lesz erősebb gyakorlati része a varázslatoknak. Erre a következő órán kerül majd sor. Ezért nem árt, ha gyakorolják a ma tanultakat! A mai óráért Miss Zaharia és Mr. Marga egyaránt kap 10 -10 pontot. Viszontlátásra. * köszön el a diákoktól, majd odalép a katedrához, és rendezgetni kezdi a pergamenjeit, amíg a tanulók elhagyják a termet. *

// Köszönöm, hogy itt voltatok! Smile

//

*Flo megvonja a vállát.* ~Bánom is én... Utálom az SVK-t... Azért félek varázsolni...~ *Aztán megszólal.*
- Jó tanár úr, ezek után nem fogok, de véletlen elrontok egy varázsigét és esetleg valami kaszaboló átkot kell önnek kivédenie, akkor ne tessék majd engem hibáztatni... *Vigyorodik el végül, no nem a mondandójára, hanem az óra végére. Aztán Luciushoz fordul.*
- Következőre tuti kimegyünk szépen háromfejű kutyákra lövöldözni... *Sóhajt fel, aztán folytatja, míg ő is össze nem pakol.*
- Vacsi? *Aztán, ha igent mondanak neki, szépen elköszön, és kilépked a fiúval egészen a menzáig...*
- Viszon'látásra Professzorúúúr! Jó éjszakát! ~Szép álmokat, röpködő pillangókat, nagymellű nőket...Floriiii Hagydabba.~ *Szól magára út közben és már itt sincs vagy itt sincsenek.*

//mi is köszönjük!! Smile

//

*Na ugye, tudja ő, hogy Flo ügyes, ha nem izgul annyira és dühös. Ezen el is vigyorodik, mert neki tényleg az kell, hogy felbosszantsák, egyből megcsinál mindent. A válaszáról tudta, hogy nem jó, de másra nem gondolt volna most, ez is tény. Amikor meghallja a horcrux szót, rajta a sor, hogy megfejelje az asztalt. Hát persze... de ez tényleg nem jutott volna most eszébe, egészen más irányból közelítette meg a kérdést.
Mivel most védekezniük kell, rögtön megy, ha bekapja, bekapja, nem baj az, de azon lesz, hogy sikeres védést mutasson be. Miután nem lobbant lángra és valamiféle vibrálása is volt, az azt jelenti, hogy egész tűrhető lett a pajzsa.
Az órának pedig vége, még szörnyet sem kapnak, így elteszi a pergamenjét vissza a helyére, a pálcájával egyetemben. Holnap, vagy valamelyik nap felkeresi majd a professzort, hogy akkor új kihívással nézzen szembe.*
-Cerberust akarsz? Kemény lény, de majd meglátjuk, mit talál ki a prof. *Egy dologban biztos, az, hogy a túlélésért fognak küzdeni, és ezen ismét elvigyorodik.*
-Viszlát professzor! *Flonak bólint, naná, vacsi az kell, éhes amúgy is, az ebédet sikeresen kihagyta. A kezét nyújtja a lány felé, és akkor a menza felé indulnak mindketten.*

//Köszönjük az órát! :-)//

*Mikor a diákok elindulnak kifelé, még egyszer, utoljára végig néz a tanulókon, ahogy sokszor tette a mai órán észrevétlenül. Nem. Mara tényleg nem volt közöttük. Tehát... tényleg nem került a szeme elé, ahogy mondta neki... de hát végül is nem elsős a lány, ezért nem is kötelező itt lennie... de eddig végig járt minden kálváriát érte... megrázza a fejét.
Ezzel igazán nem kell foglalkoznia. Ostoba, tapintatlan, nagypofájú csitri.
De hát akkor miért van mégis olyan lelkiismeret furdalása? Amikor nyugodt szívvel küld diákokat tehén nagyságú farkasok közé? Nem bántotta a lányt, sőt mi több! Éppen Mara bántotta őt, jobban mint ahogy el tudná képzelni. *
~ Jobban mint amennyire szabad fájnia... ~
* Szórakozottan viszi be az irodájába a pergameneket, és leteszi az asztalra. Néhány másodpercig ott áll, maga elé meredve, nem mozdulva... majd ismét fejet rázva, mintha csak egy eltévedt gondolatot próbálna a helyére terelni elengedi az asztal sarkait... aztán kimegy a teremből is... és bezárja az ajtót az üres sötétségre... *

*Akár illik, akár nem, ma igen korán érkezik. Egyrészt így nem késik el, másrészt pedig alaposan szemügyre veheti a termet... egyedül, anélkül, hogy bárki zavarná. Különösebben nem készült, vagyis nem cipel magával egy halom könyvet, csak a pálcáját, egy pergament és a pennát, no meg a tintatartót, ami neki bőven elég az órára. A többi a fejében van.
Feldobja a tudat, hogy nemsokára próbálkozhat más fókuszeszközzel is, mint a pálca, így az összes létező fejezetet megjelölte már, ami erről szól, és nagy lelkesedésében belevetette magát a nonverbális varázslatok világába is. Persze az még a jövő zenéje, de mikor kezdjen el készülni mindenre, ha nem most? Auror lesz, eldöntötte, ott pedig minden perc számít, nem lazsál, mert arra nincs idő.
Miután körbejárta a termet, leül, hintázni kezd a széken, maximum hanyatt esik, más baja nem lehet.*

* Hirtelen Lockhwell lép ki az irodából, s meglepetten pillantja meg Luciust. *
- Mr. Marga! Milyen szorgalmas kedvében van ma! * köszön a fiúnak. * - Ilyen korán érkezett? Sajnos hiába fáradt, épp most fogom kitenni az ajtóra, hogy elmarad a mai óra. Későbbi időpontra kell áttennem. * int a fiúnak, hogy tartson vele, miközben kimegy a teremből. Ha Lucius így tesz, akkor nyugodt szívvel bezárhatja az ajtót, és kiteheti rá: *

Az óra előre nem látott okok miatt elmarad! Köszönöm megértéseteket! Lockhwell

* Miután ezzel megvan, Lucius felé fordul, és villant felé egy tizedmásodpercnyi mosolyt. *
- A héten valamikor ráér egy különórára? Ha igen, akkor küldök önnek egy levelek, és megbeszéljük a részleteket. Minden jót Mr. Marga! * köszön el a fiútól, majd elsétál a folyosón. *

*Még mindig hintázik, és ahhoz képest, hogy felkészül az érkezőkre, hát arra nem, hogy Lockhwell az irodából lép ki. Ennek köszönhetően tényleg majdnem hanyatt is esik a meglepetéstől.*
-Jó estét professzor úr! Ne már... vagyis úgy értem, hogy sajnálom. *Na tessék, ez az ő formája, persze ha elmarad, akkor elmarad, sokat tenni ellene nem tud. Mivel hallani hall, és elméletileg nem is a hülye kategóriába tartozik, érti a célzást, így feláll, és követi a profot kifelé. Még végigasszisztálja a felirat kifüggesztését is, és elgondolkodik azon, hogy megjegyzi, kissé ferde, de aztán nem teszi meg, csak egy vigyor suhan át az arcán.*
-Igen, professzor úr, bármikor. Köszönöm. Viszlát! *Persze nem bírja ki, hogy ne tolja csak egy tized millimétert felfelé azt a papírt, mert egyszerűen muszáj. Ha először járt volna itt, most mondhatná, hogy legalább a termet látta belülről, na de ez nem így van. Tulajdonképpen nyert pár órát, ha úgy veszi, így először visszarobog a toronyba, aztán pedig eldönti, hogy a gyakorló termet veszi igénybe, vagy a tópartot.*

* Miután új az iskolában, gondolta hamarabb elindul az órára. De hamar megtalálja a termet, hát bemegy. Körül néz és leül a leghátsó padba. Szerencséjére még egyedül van, így elkezdheti hobbiját csinálni, amit a világért se verne nagy dobra. Előveszi a saját dalát, és megpróbál hozzá valamilyen szöveget találni. Néha-néha abbahagyja, hogy füleljen nem-e közeledik valaki a terem felé. Ha esetleg egy ember hirtelen befutna, irományát gyorsan el rakná. Mondjuk nem igazán hiszi azt, hogy bárki is jönne ide, az óra előtt kb. 30 perccel. *

*Lockhwell szokás szerint hamarabb érkezik a terembe. Kinyitja azt, majd végig sétál a tantermen, és bemegy az irodába. Eltelik jó tíz, tizenöt perc mire kijön onnan, és letesz egy nagy, megszürkült gumiabroncsot az íróasztalára. A harmadikosok előző órájának maradványai most is feltűnnek imitt amott a teremben, ezért gyorsan eltakarítja a romokat. Főképp a megégett székeket, és a néhány vérfoltot, amik a padlót szennyezik.
Eztán a helyükre repteti a rekonstruált székeket, majd leül az íróasztala mögé, hátradől, felteszi a lábát az asztalra, és a kezébe vesz néhány pergament, hogy átlapozza őket. Ismét az elsősökkel lesz órája, és az elsősökkel sosem könnyű. Így nem árt ha saját maga is felelevenít egy két dolgot. Így várja az érkező diákokat a sötét terembe. Nemsokára meg is érkezik az első diák. Eléggé hamar, és még csak nem is Lucius az. Lionel leveszi a lábát az asztalról, és meglepetten pillant fiúra., aki valószínűleg nem vette észre a sötétben üldögélő férfit, hiszen eddig mozdulatlanul terpeszkedett az asztal mögött.*
- Szép napot. Mi szél hozta ilyen korán az órámra? Csak nem a tudásvágy? * érdeklődik. * - Csak nem zenésznek készül? * teszi még hozzá a kérdést. *

// Szerkesztettem a hozzászólást, hogy neked kedvezzen Smile

//

» JOS tanterem
» Mugliismeret-tanterem