Konyha

Tárgy: Re: Konyha Szomb. Nov. 08 2014, 13:56

[2014. január 15.]

*Kezdi visszanyerni már az erejét, úgy látszik, ez is csak egy múló rosszullét volt, valószínűleg csak a temérdek illat volt egyszerre sok számára. Óvatosan megtartja a kezében a tányért, nehogy véletlenül is leejtse, majd rámosolyog Mókára.*
- Köszönöm a sok segítséget. Nagyon ügyes manó vagy.
*Mosolyog rá, majd az ajtó felé indul, és a többi manótól is búcsút vesz.*

Tárgy: Re: Konyha Szomb. Nov. 08 2014, 13:59

[2014. január 15.]

-Igazán nincs mit, Miles kisasszony, ez Móka dolga.*Szabadkozik mosolyogva. Még végignézi, ahogy a lány távozik, aztán visszatér ő is a dolgához, hisz sok éhes száj van a Kastélyban, van munka bőven.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 15:50

*Unalmamban már nem tudok mit csinálni, így lemegyek a konyhába. Nincs bent senki ezért nyugodtan tudok dolgozni. Egy kis soba tésztát csináltam jó sok zöldséggel, meg egy kis zöldtáát csináltam. Ahogy főzök, folyton csak azon jár a fejem vajon Steven megint hova tűnhetett. Mikor végzek, szedek egy keveset és a konyhaaztalhoz leülve elkezdek enni, de nem igazán van étvágyam. Mostanában mindig ez történik. Semmi értelmét nem látom a dolgoknak. Nagyot sóhajtva teszem le a villám és csak az előttem lévő ételre meredek. *

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 16:25

*Hosszú ''túráról'' érkezem vissza és kissé fáradt vagyok. Nem igazán hittem hogy ilyen későn fogok ide érni, de kicsit hosszúra nyúlt a dolog. Mivel a vacsorát már lekéstem, így a konyha felé veszem az irányt, hogy végre egyek valamit. Mikor oda érek látom hogy van ott valaki. Mikor benézek nagyon megörülök, mert régi barátom Tara van bent. Óvatosan kopogok az ajtó félfán, ahogy neki támaszkodok.*
- Üdv a szép hölgynek. Mi hozta ide ilyen későn? * kérdezem. Remélem nem vág a fejemhez egy tányért vagy esetleg egy kést, mert futhatnék az életemert.*
- Remélem nem zavarok. * mondom majd bejjebb lépek táskámmal együtt. *

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 16:40

* Ahogy sóhajtozom, és a tányérom fölött bambulok, hirtelen kopogásra leszek figyelmes meg egy ismerős hangra. Mikor felnézek Dan áll az ajtóban. Hosszú fekete haja kicsit, kócosan áll ahogy össze van fogva. *

- Szia Dan. Rég nem láttalak. Minden rendben? *kérdezem tőle ahogy a helyemen maradok. Még mindig nem bízok benne százszázalékig de mikor legutóbb japánban jártam, akkor kiérdemelte hogy barátomnak mondjam. *

- Szörnyen nézel ki. Kérsz enni? Soba tészta és tempura valamint zöldtea van. *mondom ahogy fölkelek és szedek neki is ennivalót.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 16:52

- Nincs semmi baj csak hosszú volt az út. * mondom ahogy bemegyek és körbe pillantok. - Látom még mindíg házias vagy. Régen is nagyon jól főztél. * mosolygok rá ahogy leülök az asztalhoz. Nézem ahogy sürög forog. Tényleg jó rég nem láttam és már a haja is sokat nőtt. LAssan már a derekáig ér. De nagyon sápadt és mintha fogyott volna. Valami nincs rendben de ha rámerek kérdezni tuti kiakad. * - Köszönöm. * mondom mosolyogva, mikor lerekja elém az ételt, majd neki látok. *

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 17:24

*Szedek Dannak enni és én is leülök. Jó nézni ahogy falja az ételt. Egy ideje nem ehetett rendesen. Ahogy elnézem sokat harcolt, mert jócskán megerősödött. Az arcvonásai is keményebbek lettek. *
-Te vagy nagyon éhes vagy vagy nagyon udvarias és ezért nem említed hogy milyen borzalmas a fősztöm. * mondom ahogy egyik kezemmel megtámasztom az államat, a másikat meg az asztaalon pihentetem. Szemüvegemen keresztül pillantok rá ahogy eszik. *
- Merre jártál? Csak nem Egyiptomban nyomoztál? * kérdezem tőle ahogy továbbra is tömi magába az ételt.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 17:37

Megragadom a torkát. Ujjaimmal erősen szorítva közelebb vonom, hogy arcunk összeér. Az arcába fújom a nemrég beszívott levegőt, és összevonom a szemöldököm.
- Nagynak képzeled magad, eh? Komolyan azt hitted, hogy majd ellopod azt, ami nem is a te vagyonodból van? - ez a kis suhanc, egy nem is tudom hova tartozó vézna fickó megpróbálta kilopni a pálcámat a farzsebemből. Azzal nem számolt, hogy én mindenre figyelek, és kifejezetten bosszant, ha egy személyes tárgyamat próbálják meg elcsórni. A pálcát különben anyám ajándékozta nekem 7. születésnapomra, így komoly emlékek kötnek hozzá. Amiért a srác megérdemelne egy nyaktörést. Csak aztán más jut eszembe. Veszélyt sejtető vigyorral nézek a szemeibe.
- Azt hiszed a tolvajlás játék. Én mutatok jobbat: úgy hívják bowling. Ez olyan fajta lesz, ahol viszont nincs bábu. Csak egy labda- - kezdek bele, mikor az illető nyel egy nagyot, aztán felnyög.
- Mire akarsz kilyukadni ezzel? - zavart nevetést hallat - Nem tudsz megrémiszteni - szorítottam a fogáson, majd pillanatok alatt a nyitott konyha helyiség előtt termek, ahova puszta kézzel behajítom őt. Végigcsúszik a padlón, egészen a legközelebbi tárgyig.. Mondjuk egy székig.

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 17:49

* Illedelmesen megköszönöm az ételt, majd azonnal neki is látok. Annyira finom hogy nem bírok leállni vele és csak faltam beselé.*
-Dehogy is. Istenien főzöl. Még jobb mint amikor régen főztél nekem, pedig már az is finom volt. *mondom evés közben. Néha rá pillantok, tényleg sokat változott. És a szemüveg is nagyon jól állt neki. MAjd megpillantok egy gyémánt gyűrűt a kezén. Kissé össze szorul a szívem hogy eljegyezték.*
- Ki a szerencsés? * kérdezem a gyűrűre utalva, majd bele kortyolok a teámba de majdnem bele fulladok mikor megemlíti egyiptomot.* - Honnan tudod? * kérdezem tőle de ekkor valami oknál fogva kicsúszik alólam a szék és a földön landolok, de örömömre a forró tea nem ömlik ki ahogy megtartom a levegőbe.* - Huh, ez kínos lett volna. * mondom majd arra az idegenre téved a tekintetem aki kilökte alólam a széket, bár ahogy elnézem a berepülés nem szándékos volt.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 17:57

* Mikor a gyűrűmre kérdez csak vállat vonok.*
- Senki, csak egy jóbaráttól kaptam születésnapomra * mondom majd elmosolyodom mikor meglepődik. - Dilinyós, a csomagodon lévő reptéri cimkéről. Úgy hogy elárultad magad. Miírt voltál ott? * kérdezem majd hirtelen eltűnik az asztal alatt, és csak a csészéjét látom ahogy tartja. A meglepetéstől a szemüvegem is lejebb csúszik, majd fölkelek megnézzem mi is történt. Egy fiú valahonnan berepült, és pont szegény Dan alól lökte ki a széket. Mikor jobban megnéztem, láttam hogy ez az a srác aki múltkor el akarta lopni a gyűrűmer, meg a bátyám régi pálcáját. * - Gyere csak ide te kis tolvaj. * rángattam fel a földről majd a falnak nyomtam ahogy az inge gallérját fogtam.* - Már megint kiraboltál valakit? Hányszor kell még meggyepálnom hogy tanulj belőle? - kérdezem ahogy dühösen nézek rá.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 18:29

Ez kellett! Diadalmasan rejtőzködöm a fal mögött, röpke pillantásokat vetve "alkotásomra". Nagy zaj kíséretében a srác kilöki a bent ülő ipse alól a széket, az meg akkorát borul, hogy nekem fáj. Csodálom, amiért ennek ellenére fitt marad, és ügyesen megtartja a kezében valószínűleg eddig is szorongatott csészéjét.
A srác viszont nem szerencsés, attrakciója után a földön marad, és fájlalja a hátát rendesen. Észreveszem Tarat, aki felpattan az asztaltól, majd meglepődve figyelem őt. A tolvajhoz lép, hogy aztán a falhoz nyomja. No igen. Rég láttam már. Főleg ilyen pillanataiban. Egy apró, szerelmes sóhaj után betoppannék, ha a srác nem szólalna meg.
- Én n-nem csináltam semmit. Ő-ööö.. Ő bántott ott! Látod? - mutat az ajtó felé, de addigra ismét a fal mögé bújok. Magamra húzom sötétszürke pulóverem kapucniját, végül zsebre dugott kezekkel úgy lépek be, mintha csak az udvarról jöttem volna.
- Hali... Bunyópartit tartunk? - pillantok Tara-ra, a bent ülőnek meg csak biccentek.

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 18:41

* Nagy meglepetésemre Tara felpattan és a falnak nyomja a srácot. Nem kis erő van benne ahoz képest mennyire törékenynek látszik. Én csak az asztalnak támaszkodom és tobább iszogatom teámat.*
- Mond csak drága, segítsek vagy boldogulsz? * kérdezem tőle, majd az ajtó felé fordulok ahol megjelenik egy számomra idegen fiú.* - Üdv. - köszönök neki majd kíváncsian szemlélem a harcias leányzót.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 18:51

- Kösz nem kell segítség. *mondom és mikor meglátom Stevent, egy rántással a konyha másik oldalára lendítem a fiút.* - Steven Blackfield! Te meg még is hova a fenébe tűntél megint hónapokra? Minden szó nélkül felszívódsz és egyszer csak felbukkansz. NEm csodálkoznék ha tényleg te állnál a dolog hátterében. * veszekszek vele ahogy felé fordulok. Dühtől vörös arcal kiabálok vele és nem érdekel ha megsértődik. Folyton eltűnik én meg aggódhatok miatta. És kezdett elegem lenni belőle. Aztán meg betoppan és azt várja hogy a nyakába boruljak. Hát most nem lesz úgy ahogy gondolja. * Még is hol a fenében voltál ennyi ideig? *

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 19:13

- Nos, a srác kezdte azzal, hogy el akarta lopni a pálcámat. Az előbbit elnézve te sem épp babusgatni akartad - jegyzem meg szemernyi félelem nélkül, egy helyben állba. Nem várom el, hogy elkezdje verni a srácot, vagy hogy a nyakamba ugorjon a lány, csak mert itt vagyok. Hónapok után újra.
- Azt hiszem sejted, hogy az iskolán belül nem nagyon tudok étkezni - Igyekszem precízen fogalmazni. Vért kell innom, tanulókat nem nagyon piszkálok, csak akkor, ha rászolgálnak, de tolvajunkat még erre sem méltatom.. Állatokból inni meg iszonyat pocsék. Volt idő, mikor megpróbáltam őzön, mókuson, meg szarvason élni. Szerintem részben miattam kezdett el kihalni az itt élő állat populáció. Nagyot sóhajtok.
- Különben ki ez fickó? - bökök a teát szürcsölgető idegen felé, és ha Tara nem válaszol, hát a srácnak szegezem a kérdést - Ki vagy te?

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 19:25

*Én csak csendben figyelem az eseményeket. Régen se volt jó ha Tara ennyire dühös volt és valaki le akarta nyugtatni. NEm akartam én lenni a következő áldozat. De meg kell hagyni múlattatott a helyzet.*
- Dan Fujikage vagyok. Tara gyerekkori barátja. * mondom majd tovább figyelem az eseményeket. Ngyon heves természete van Tarának, és ahogy kiabál szinte az én hajam is lobog. *
- Mond csak Tara nem lenne jobb ha lehiggadnál? És úgy beszélnétek meg? *kérdezem nagyon óvatosan, mert félő hogy nekem támad*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 19:31

- Nyugi nem fogom babusgatni hisz engem is meg akart lopni* mondom* - Ez akkor sem ok arra hogy hónapokra eltűnj. Néhány nap oké de nem hónapok.* mondom dühösen. Dan bemutatkozik de jelenleg figyelmen kívül hagyom nem igazán érdekel most hogy mit csinál. * - Kezdem azt hinni hogy te nem csak táplálkozás miatt jársz el innen. Még is miért? Hova mész ilyenkor? * kérdezem még mindig mérgesen. * - Dan ne szólj bele! - morrantam rá*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 19:45

- Örvendek! - Rávigyorgok a furcsa vonású fickóra, egyébként meglepődöm, hogy a lány egy gyerekkori barátja. Róla a tekintetem az asztalra sodródik. Pompásan ki vannak helyezve az ételek. Két csésze is jelen van, az egyik az előbb bemutatkozó Dané az egyik aminek épp nincs tulaja, gondolom Taraé, aki tőlem méterekre áll, mégis jól hallani felcsattanását.
- Wooo, te azt hiszed én becsajozom? - kacagok fel zavartan - Elég gusztustalan, hogy ezt kinézed belőlem! - Ezúttal én akadok ki. Rám csak ne akassza ezt! Különben én is féltékenykedhetnék, mert ő meg a gyerekkori barátjával teázgat. Még sem teszem, elvégre férfiből vagyok, vagy mi a fene. Nem szokásom olyan hisztiket lerendezni, mint amit ő tud egy eltűnésem alkalmával.
- Engem már bemutatott - fordulok Danhez - Steven vagyok, Tara egy későbbi... barátja.

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 20:00

- Úgy szint. * mondom egy mosolyal, majd kicsit hátrébb húzódom mikor Tara rám förmed. Bájos és tündéri lány de nem akkor mikor dühös. Akkor egy sárkányt is megszégyenít és nem lepne meg ha tüzet is tudna fújni. Már régen a szentélyben is félelmetes volt ha dühbe gurult. * - Figyelj barátom azt mondom jobb ha hagyod hogy Tara kidühöngje magát. Utánna tudsz beszélni vele. Addig nem. Szerintem rossz napja van. * mondom mosolyogva majd biztos távolságna húzódom hogy ha kell elmeneküljek akár a kéményen keresztül is. De jó volt bosszantani kicsit Tarát. Még ha ez azt is jelenti hogy az életemmel játszok.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 20:09

- Nem hiszem de már nem tudok másra gondolni. * mondom majd Dan felé hajítom az első kezembe akadó tárgyat ami jelen esetben egy serpenyő- * - Te csak fogd be vagy nagyon megbánod. * kiabálok rá. De biztos távolba menekül. * - És ne beszélj úgy mintha tudnád miről van szó. * teszem hozzá. De a rossz napot illetően volt igazság alapja. * - Még is akkor magyarázd meg hova tűnsz el hónapokra.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 20:18

- ... Hát, szerintem ez lesz ilyen egyszerű - vetem halkan Dannek. Az ötletet jónak tartom, a gond azzal van, hogy legnagyobb részt Tara miattam dühöng, és mivel nem tudom megállni, hogy ne válaszoljak vissza neki, ez el fog tartani még egy kis ideig. A tolvajkánt egy sarokban reszket, én meg a szememet forgatom. Egész mulatságos helyzet, de kicsit fárasztó is.
- Mondtam, hogy csak az evés miatt! - Erősködöm, s próbálom magamba tartani, hogy haza látogattam Arizonába. Rohadtul nem vagyok boldog. Feldúlták a szüleim sírhelyét.
- Én is megkérdezhetném, nem feküdtél -e le valakivel ez idő alatt. Mégsem teszem, mert téged is zavarba ejtene a kérdés! ... Másrészt... én veled ellentétben belőled nem nézném ki, hogy képes lennél rá.

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 20:34

* Ahogy halgatom a kialakult mulatságos helyzetet, hirtelen rádöbbenek valamire. Sajnos a fáradságtól rossz a felfogó képességem. Ezért csak most esik le a dolog.*
- Szóval ti ketten.... * de nem fejezem be a mondatot csak a kezemmel mutogatok felhúzott szemekkel. * - Ah, így már mindjárt világos a helyzet hogy Tara miért dühöng. Hát, barátom, jól bele nyúltál. De még mindig fenn tartom az eséjt hogy a hiszti mögött a női gondok állnak, és a sértett női önéztet.* mondom nyugodtan.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 20:42

- Tudom hogy nem csalnál meg! De kkor is gyanús hogy hónapokra eltűnsz minden szó nélkül. Ha nem is Troxia de a következő város alig pár órára van innan. * mondom mérgesen. * - Igen, tessék miért nem kérdezel rá hogy kivel fekszem össze? Rajta! Úgy is tudod a választ. * mondom széttárt karokkal ahogy ránézek.* - Igen jól látot mi együtt vagyunk.* mondom* - Fogd már be Dan! Ezzel nem segítesz. Még is miből gondolod mi a baj?* kérdezem mérgesen.*

Tárgy: Re: Konyha Pént. Feb. 05 2016, 21:26

Tara gyorsabbnak bizonyul, így én csak bólogatok, mikor is Dannek leesik a tantusz. Szegényke elég lassú felfogású lehet, ha csak most jön rá, hogy mi együtt vagyunk. Megnyugtat, amiért nem csak én gondolom ezt, ugyanakkor fogalmam sincs, mi tévő lehetnék.
Nemrég azért tettem be a lábam a kastélyba, mert azt reméltem, újra láthatom. Azt reméltem... mellette felüdülhetek. Akárcsak ő mellettem - de talán rossz ötlet volt ide betérni. Nem úgy tűnik, hogy túlzott légkör változást okozna az itt létem. Ami itt nagy hatalmat gyakorol, az a lány folytonos károgása. Kezd belőle elegem lenni. Tényleg.
- Ezt épp te üvöltöd, mikor te kezdted a műsort? - dörrenek a lányra, és istent nem ismerve megindulok felé. Ökölbe szorult kezekkel, a szemeim kékes-vörösbe fordulnak át - Te próbálod az észt osztani arról, hogy kinek hol a helye. Ennyire tudni akarod hol voltam? Tényleg tudni akarod te azt? Rendben, akkor elárulom! Otthon voltam, mert látni akartam a halott szüleimnek a sírját. Pechem volt, ugyanis kirabolta egy szemétláda! - mondom el végül, a képébe fröccsentve a nyálam.
- De végül is igazad van. Töltsük a találkát üvöltéssel, mikor amúgy épp "randevúzgatsz". Nesze, edd meg amit főztél, én elhúztam! Remélem boldog vagy. Én viszont nem, szóval inkább visszavonulok a Lupiatoba. Nagyságos asszony - Az utolsó szavaim megnyomom, mintegy gúnyként szánva neki, amiért barom módon kezdett viselkedni velem, ezután sarkon fordulok. Megyek néhány métert, és a férfire fordítom a szemeimet újfent.
- Igen.. én is így vélem. Sok sikert a továbbiakban, én nem kérek a nő ügyekből született hisztikből. Ki nem állhatom ugyanis - Fáradtan intek még neki is, végül mintegy végszóra, távozom a helyiségből. Eszem ágába sincs tovább maradni!