Tatros folyó partja

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 16:37

[2014. 01. 01.]

- A te szád is beállhatna, amikor ki akarja javítani a hibáimat! *bokszolok erősen a vállába, majd visszacsúsztatom a vállára bizsergő kezemet. Most érzem igazán, hogy megszáll az ördög. Valóban nagyon kedves teremtés vagyok, csak a kedvesség jön ki másképp. Nem törődök más érzéseivel, csak az a fontos, hogy olyan mély fájdalmat próbáljak okozni, mint amelyeket én is éreztem. Azt akarom, hogy a körülöttem lévők szenvedjenek, hogy ismerjék a nevemet, és ha látnak, kerüljenek el, habár ez alól vannak kivételek.*
- Az meg merre van? *kérdezem értetlen arcot vágva, majd felsóhajtok* - Mindegy, a helyében... helyedben abba hagynám a zenélgetést, máskülönben orvosok húzhatják ki a torkodból a hangszer vonóját! *mondom komolyan. No, mi lesz ebből? Két vámpír kontra egy ember? Ez nem lenne fair.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 16:50

[2014,01,01]
*A fiú egész higgadtnak tűnik annak ellenére, hogy megsérült. Igaz az én idegeim sincsenek acélból, de a lány viselkedése közel sem zavar azokhoz képest, mint amik történtek velem. Sajnos találkoztam vadásszal. Igaz csak egyel. A legrosszabb fajtával. Aki képes volt elvetetni magát az apámmal. Egy pénzéhes kétszínű alattomos hárpia. És még én vagyok a szörnyeteg. Kicsit felvonom a szemöldökömet a jelenetre, majd nagyot sóhajtok.* - Magyarországon. Amúgy sajnálom, ha csalódást okoztam, de te hiába sértegetsz nem lesz eredménye. Vannak dolgok, amik fájdalmasabbak, mint a te sértéseid. *mondom, ahogy végre helyre állítom a hangszert. *~Sok minden sokkal fájdalmasabb. ~*- És azt is sajnálom hogy ha ne tetszik a zeném, de csak miattad és a sértéseid miatt nem fogom abba hagyni. Tudod van hogy másnak esetleg fájdalmasabb a múltja és még sem akar másoknak fájdalmat okozni.* lehet kicsit kioktatásnak hangzik amit sajnálok de ő csak azért sérteget mert nagy fájdalom érte, és azt akarja hogy másoknak is fájjon. De nekem már úgy is mind egy. Úgy látszik számomra itt sincs hely.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 17:07

[2014.01.01.]

- Most kikezdtél velem? *nézek le Cerára. Rossz választás. Attól, hogy másokat még büntetlenül idegesít, velem nem ez a helyzet. Ha én megmutatom neki a rossz énem, azt bizony nem köszöni meg. Megfogom a derekát és könnyedén felemelem. Nem ártana rá egy-két kiló.*
- Mit is mondtál? *Kérdem a szemeibe nézve.* ~Nem viccelek Cera.~ *Ő nem bunkó, csak furán fejezi ki a kedvességét. Csak egy a bökkenő: én nem ezt a fajta kedvességet szoktam meg tőle. Ha velem bunkó, akkor én is az leszek. Vele ellentétben én azonban kihasználom az adottságaimat. Ha akarnám, most repülőleckére kényszeríteném, de nem teszem. Óvatosan leengedem, majd megcsókolom. Nem zavar a másik lány, és gondoljon bármit, úgysem érdekel.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 18:02

[2014. 01. 01.]

- Ugyan! Tudom, hogy úgy sincs végtelen türelmed! *rászegezem az egyik mutatóujjam* - Lehetsz akármilyen higgadt, tarthatsz akár három órás monológot is arról, hogy mi fájdalmasabb, mint az én sértéseim, ha már így felhoztad ezt a témát is, azonban tudok olyan eszközökhöz is folyamodni, ami garantáltan kihoz a sodrodból *felelem, majd gúnyolódni kezdek az újabb mondaton*
- „Tudod van hogy másnak esetleg fájdalmasabb a múltja és még sem akar másoknak fájdalmat okozni” . Nos, ez szép tündérmese, de nekem a puszta látványod is fájdalmat – vagy inkább hányingert – okoz *hordom le, ezután Dimitrie felé fordulok, nem fecsérelve több időt arra a boszorkányra.* ~Kioktatott egy banya!!!~ *Meglepődök, amikor a fiú hirtelen felemel, de nem sikítok fel, és keményen állom a tekintetét is. Tudom, hogy nem viccel, viszont nem félek tőle.*
- „A te szád is beállhatna, amikor ki akarod javítani a hibáimat” *idézem vissza karba tett kézzel, végül jókedvűen viszonozom a csókot, s mikor letesz, szorosan magamhoz ölelem* - Különben meg nem félek kikezdeni veled, Romeo! * ~Ehm... Amúgy durva, hogy Magyarországon tanult az a boszorkány! Ez azért elismerésre méltó.... egy töketlen fickó szemében, aki nem merné megmondani neki a magáét.~

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 18:09

[2014.01.01]
*Úgy látom, jól megvannak. Szokásos párok közti csetepaté aztán a szokásos békülés. Mikor megcsókolja, a lányt elfordítom a fejem, nem az a baj hogy boldogok, mert annál jobb nincs is. Csak eszembe jutott, hogy Solomon megszegte az ígéretét. És el felejtett pedig az elmúlt időszakot csak úgy húztam ki, hogy arra gondoltam egy nap viszont láthatom. Hegedűmet visszarakom tokjába, majd lezárom azt. Sóhajtok egyet majd fölkelek mire Szellőszárnyú felém repül, majd karomra száll. *~Rád legalább mindig számíthatok kislány.~* Gondolkodom, majd a sötét égre nézek.*~ „Adj szót a fájdalomnak; a bánat, amely nem beszél, addig szorítja a megterhelt szívet, amíg az megszakad. „ De még is hogy? Úgy látszik, alul maradok saját érzéseimmel szemben és inkább csak csendben eltűröm, hogy elfeledtek. Csendben meghúzva magam csak távolról figyelem még lehet, aztán, mint por a széllel eltűnök, s nem leszek más, mint egy név s emlék a korhadt táblán. ~* - Ha te így gondolod engem nem zavar. Csak vigyázz nem mindenki olyan türelmes, mint én. *mondom és hagyom, hogy madaram elrepüljön. Felveszem a lezárt hegedűtokot és feléjük fordulok.*- További nyugodalmas jó éjszakát nektek. *tettem hozzá majd a folyó partján elindulok, hogy visszamenjek a kastélyba. Úgy is hamarosan pirkad.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 19:04

[2014. 01.01.]

- Ki mondta, hogy nem tudom? Júlia? *kérdezek vissza. Nem tud elijeszteni. Ha akarna sem tudna. Jól esik egy kicsit szemétkedni vele. Kölcsön kenyér visszajár. Hallom amint a lány szedelőzködik. Szilárd meggyőződésem, hogy most van túl egy fájdalmas szakításon, és nehezére esik minket együtt látni. Az ördög...és a vámpír. Nem marasztalom, úgysem tenne neki jót, hogy minket együtt lát.*
- Neked is. *mondom neki mielőtt elmenne. Ha elmegy, hát menjen. Ahogy sejtem Cerának még lesz egy-két nem éppen kedves szava hozzá.*
- És most? Sikerült levezetned a felesleges energiáidat? *kérdem Cera felé fordulva. Kicsit örülök annak, hogy itt volt az a lány. Legalább nem engem ostromol majd. Bár kicsit meghatott a zenéje.* ~Blahhh... Ez meg honnan jött?~ *Most boldog vagyok, hogy vele lehetek. Akármeddig tart is ez a pillanat. Kiélvezem minden egyes másodpercét. Egy apró csókot is csenek az ajkaira.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 19:22

[2014. 01. 01.]

- Ki mondta? Hmm, nem is tudom, de nagyon jó kérdés! *válaszolok széles vigyorral a képemen, majd a lányra pillantok* - Miért sietsz annyira? Egy állat biztos kíváncsi lenne rád! No meg amúgy nem ismerném el, de a zene az klassz volt *mondom a vállamat húzogatva ahelyett, hogy én is jó éjt kívánnék, s ezzel ismét visszafordulok Dimitrie-hez.*
- Ja, valamennyire sikerült, de nem teljesen *mondom, majd viszonozom az apró csókot, szeme sarkából figyelve az idegent.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 19:30

[2014.01.01]

*Még ha szakításról lenne, szó azt még elviselném, de ami történt százszor rosszabb, mint egy szakítás. Először a mostoha anyám akar eltenni az útból vagy így vagy úgy. Aztán rá kell jönnöm, hogy akit mindig is vártam. Mert meg kért, hogy várjak rá! Elfelejtette az ígéretét és engem is. Hol van ezekhez egy szakítás? Hallom, hogy a fiú elköszön, ami meglep, ezért egy pillanatra megfordulok majd egy biccentés után folytatom az utam. Még nagyobb meglepetés ér, mikor a lány is megszólal. Nem az, amit mondott, hanem hogy tényleg megdicsérte a zenémet? Hihetetlen.* - Köszönöm. Örülök, hogy tetszett. *mondom feléjük fordulva. Kicsit tétova vagyok, mert nem tudom most akkor mit kéne tennem.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 19:51

[2014.01.01.]

*Nem örülök a válaszának. ezek szerint nekem kell kifárasztanom. Annyi baj legyen. Átkarolom és az idegen után nézek. Egyre jobban hátra dőlök, dacolva az egyensúlyérzékemmel, míg a földre zuhanok magammal húzva Cerát. Tiltakozhat, de úgysem tud mit tenni ellene. Kicsit viszont bosszantó, hogy nálam sokkal törékenyebb. Megcsókolom amint földet értünk. Rámosolygok és elengedem. Legszívesebben felvinném megint a fák ágai közé, de nem teszem. Innen lentről is szépek a csillagok, ha a hold már el is fogyott. Nem baj, nemsokára megint felbukkan majd.*
- Mit akarsz csinálni?

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 20:10

[2014. 01. 01.]

Dimitrie úgy kezeli a nemrég felbukkant lányt, mintha már itt sem lenne, vagy csak nem érdekli túlzottan. Én még ott látom, tőlünk nem messze állni. Láthatóan nagyon eltűnődik, mintha csak azon tanakodna, mi legyen most.
- Csak nem menekülőre fogod? Ugye tudod, hogy nem mindig jó megoldás? Nagyon nagy gyávaságra utál, és a férfiak sem rajonganak túlzottan a nyápic nőkért! *szólok oda neki, aztán hirtelen dőlni kezdünk. Sikítva próbálom megtartani az egyensúlyom.*
- Ha magaddal húzol, akkor nem lesz túl kellemes az érkezés! *mondom, de már késő. Alighogy elkezdem, már ott is fekszünk. Nem tudtam volna megakadályozni... Lágyan viszonozom az újabb gesztust, majd egy pillanatra elgondolkodom, ekkor találom el a legérzékenyebb pontján a bakancsom orrával, vagy legalábbis ha nem elég éber, megtörténhet.*
- Nem tudom, szinte bármit csinálhatnánk most... Ám egyelőre ez is jó *fekszem végül mellé, a csillagokat figyelve.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 20:16

[2014.01.01]

-Nem, menekülök csak miért zavarjak? Ti ketten nagyon jól megvagytok. Fölösleges vagyok ide. Egyszer majd biztos megint találkozunk, úgy hogy most búcsúzom.*mondom és most tényleg elindulok.*- Azért legyetek óvatosak hamarosan pirkad. Nem lenne szerencsés ha itt fekszetek miközben felkel a nap.*teszem hozzá majd nyugodt kimért léptekkel eltűnök magukra hagyva őket.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 21:10

[2014.01.01.]

*Éppen idejében használom pajzsnak a lábamat, mielőtt egy nagyon kedves gesztussal ajándékozna meg.*
- Ugye tudod, hogy jobbak a reflexeim, mint neked valaha is lesznek! *mondom, majd gonoszan rávigyorgok. Még hallom amit a lány mond nekünk. Igaza van, hamarosan felkel a nap én pedig nem szeretnék hamu lenni. Mindenesetre még van hátra majdnem két órám. Ha ez neki a hamar, akkor még a teknősnél is lassabb. Addig még vele leszek. Csodálom, hogy eddig is bírta. Bár a bulizós élet és a többi képesek éjszakai baglyot nevelni egy emberből. Közelebb húzom magamhoz.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 21:30

[2014. 01. 01.]

*Halkan felnevetek. Szerencse, hogy gyors, különben véletlenül olyat kapott volna, amit biztos nem díjazott volna.*
- Igen, valahogy sejtettem *vigyorgok rá szélesen, majd közelebb húzódva a mellkasára hajtom a fejem.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 21:57

[2014.01.01]

*Naná, hogy nem díjaztam volna a lépését. Vagy díjaztam volna, hogy megharapom, de természetesen egyikünk sem jött volna ki jól belőle.*
- Most akkor mégiscsak szeretsz? *csúszik ki a számon a kérdés. Eddig azt hittem Ion van előnyben velem szemben, de most talán be tudom hozni a lemaradottságom? Mindenesetre reménykedem benne. Mikor a mellkasomra hajtja a fejét a kezeim reflexszerűen karolják át, a szám pedig automatikus mosolyra húzódik.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 22:08

[2014. 01. 01.]

*Elgondolkodva fixírozni kezdem az egyik távoli fát, és nagyot sóhajtok. Érzem, hogy erős karjaival ismét átölel, én pedig még közelebb húzódom hozzá, hogy érezzem azt a különleges, ami belőle árad, még így is, hogy vámpír. Sokat kell gondolkodnom azon, hogy mit mondjak.* ~Megfertőztél bakker! Eleve meggondolatlan vagyok, de nálad új rekord, hogy átgondolásra késztetsz!~
- Szeretlek, azonban még mindig kettőtök közé vagyok bástyázva *vallom be végül, és sajnálom, ha nem túl elégedett a válasszal. Jó magam sem vagyok az, sanyarú ábrával nézem tovább az egyik vastagtörzsűt, miközben mélyebbre temetkezem a gondolatokban.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 22:23

[2014.01.01.]

*Megelégedem azzal a válasszal amit ad. Kicsit meg is nyugtat, hogy talán még van esélyem. Egy dal üti fel a fejét fejemben. Soha nem tudok elszakadni a zenétől. Kár, hogy nem hoztam ki a gitáromat, eljátszanám rajta. Mindenesetre most megelégszem azzal, hogy nagyon halkan dúdolgatom. Behunyom a szememet és tovább dúdolom a zenét. A sebem mostanra begyógyult, hiszen alig volt több pár centisnél, így nem kell attól félnem, hogy Cera is véres lesz. A digitális karórám sípol egyet, ezzel figyelmeztetve, hogy lassan nem ártana visszamenni a kastélyba. Még kettőt sípol majd kicsit később, addig ráérek. Ez amolyan figyelmeztető, ha messzebb járnék, és nem a kastély közvetlen közelében. A dallamot újra és újra újrakezdem. Nem tudom megunni.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 22:33

[2014. 01. 01.]

*Felkapom a fejem a dúdolásra. Lassan hánykolódom a megnyugtató sötétség felé. Most, hogy ismét velem van Dimitrie is, már nem tűnik olyan félelmetesnek. Érzem, hogy a testem könnyedebbé válik, már nem kell sok, hogy elérjek az Álmok birodalmába, amikor meghallom ezt a hangot, aztán még az óra hangos csipogását is. Elég figyelmeztető, biztosan azt jelzi, hogy hamarosan pirkad. Jó lenne látni egy Napfelkeltét... Persze ha ő is velem van, akkor szerencsétlen hamuvá ég.*
- Mit dúdolsz? *kérdezem érdeklődve, felpillantva rá.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Csüt. Jan. 02 2014, 22:47

[2014.01.01.]

- Csak egy zeneszámot. *válaszlom könnyedén. Megpróbálhatnám elénekelni, talán még menne is, de a koreai egy kicsit messze áll tőlem. Csodás lehet az ottani napkelte. Kár, hogy én nem láthatom. Már hiányzik. Eddig mindig a nappal keltem, és most? Mindig a napon lógtam, most pedig képtelen vagyok rá. Egyszer feltalálhatnának egy olyan üveget, ami nem engedi be a fényt, de ki lehet látni rajta. Vagy már van is olyan? Mindenesetre ha lesz, majd végre a napkeltét is megcsodálhatom újra. Nem csak a holdat. Kezd egy kicsit egyhangú lenni.*
- Még van egy fél óránk mielőtt porrá égek. *mosolygom rá.*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Pént. Jan. 03 2014, 02:19

[2014. 01. 01.]

- És milyen zeneszámot? *kérdezősködök tovább, kíváncsian. Lehet, hogy ismerem. Ha tudtam volna, hogy összefutok vele, talán még a gitáromat is kihoztam volna, de már mindegy. Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy elsietek értek, de csak ha kb. félóránk van, jobb azzal kitölteni, hogy tovább nézzük a csillagokat, és élvezzük egymás társaságát, amíg van időnk. Sajnálom, hogy ő nem élvezheti a Nap fényét. Egy idő után nagyon egyhangú lehet, ha csak a sötét eget látod. Szép, de csak akkor különleges, ha nem ugyanazt látod... A napfelkelte is gyönyörű látvány, ám ha valaki lenne olyan bolond, és vámpírként állna pusztán a fénye elé, előbb válik porrá, minthogy kimondja, "Merlin".*

Tárgy: Re: Tatros folyó partja Pént. Jan. 03 2014, 21:04

[2014.01.01.]

- Kétlem, hogy ismered a K-pop zenéket, de azért elárulom Beast Beautiful Night. *mosolygom rá. Elénekelném neki, de nem valami jó a kiejtésem. Lehet, hogy odabent, úgyis unatkoznék, és ha senki nem zavar, megtanulok koreaiul. Mivel üthetném el jobban a szabadidőmet? Nagyot sóhajtok. Legszívesebben itt maradnék azonban vele. Kár, hogy nem tehetem. Egyrészt, mert por vagy még az se lenne belőlem. Másrészt, mert neki is szüksége van pihenésre, és kis mértékben nekem sem ártana. Lassan a csillagok is eltűnnek az égről, vagyis csak a szemünk elől. Ez is jelzi a nappal közeledtét. Már most utálom ami lett belőlem, hogyan lesz ez később? Csak egyszer, egyszer végre jó lenne szembenézni a Nappal és azt mondani: "Úgysem kaphatsz el!". Olyan jó lenne, talán ha már az idegeim nem bírják és öngyilkos akarok lenni megteszem. Addig is megpróbálom élvezni az életem, vagyis ami megmaradt belőle.*